Az uniós közszféra évente mintegy 2 600 milliárd eurót költ közbeszerzéseken keresztül, ami az EU GDP-jének körülbelül 15 százaléka. Az Európai Bizottság értékelése szerint ugyanakkor több probléma is van a jelenlegi rendszerrel: ilyen a magas adminisztratív teher, a jogbizonytalanság és az, hogy a közbeszerzéseket nem segítik kellőképpen az EU stratégiai céljait. A reform ezeket próbálja orvosolni, miközben azt is elérnék, hogy közpénzek jobban segítsék a versenyképességet, a gazdasági önállóságot, a biztonságot, a fenntarthatóságot és az innovációt.A Bizottság számításai szerint az új szabályozás évente 649 millió eurónyi adminisztratív megtakarítást eredményezhet. Ebből mintegy 80 millió euró a közbeszerző szervezetek, 570 millió euró pedig a pályázó vállalkozások terheinek csökkenéséből származhat.Európa évente több százmilliárd eurót költ közbeszerzésre. Ennek a pénznek keményebben kell dolgoznia Európáért. Ezzel a reformmal csökkentjük a bürokráciát, nagyobb rugalmasságot biztosítunk a közbeszerzőknek, és megkönnyítjük kkv-ink számára a versenyt az egységes piacon. Egyértelmű politikai döntést hozunk: az európai közpénzeknek lehetőség szerint munkahelyeket, beruházásokat és lehetőségeket kell teremteniük Európában ahelyett, hogy versenytársaink megrendeléseit töltenék fel– fogalmazott Stéphane Séjourné, a jólétért és az iparstratégiáért felelős ügyvezető alelnök a csomag bejelentéséről tartott brüsszeli sajtótájékoztatónA reform egyik legfontosabb eleme a szabályok egyszerűsítése. A Bizottság egyetlen, közvetlenül alkalmazandó rendeletben vonná össze a jelenleg három külön közbeszerzési irányelvben, illetve más ágazati jogszabályokban szétszórtan található rendelkezéseket. A cél az, hogy az eddig egymástól eltérő szabályok és a tagállami átültetésekből fakadó különbségek helyett egységesebb és kiszámíthatóbb rendszer jöjjön létre. A Bizottság szerint a lépéssel csökkenti lehet a töredezettséget, a tagállami „gold-platinget”, vagyis az uniós szabályok nemzeti szintű túlszabályozását, miközben a jogbiztonságot is növeli a lépés. Az eljárások száma is csökkenne: öt helyett három közbeszerzési eljárást alkalmaznának.A tervezet közben nagyobb mozgásteret adna a közbeszerzőknek. Több lehetőség nyílna arra, hogy a pályázókkal tárgyaljanak, illetve hogy a hatóságok már a kiírás előtt konzultáljanak a piaci szereplőkkel. A közbeszerzők valamennyi eljárásban dönthetnek úgy, hogy tárgyalásokat folytatnak a szerződés feltételeiről.A szabályok a válsághelyzeteket is külön kezelik: pontosítják, mikor alkalmazható közvetlen odaítélés, különösen vészhelyzetekben és válságok idején.A reform másik kulcseleme egy összekapcsolt európai digitális közbeszerzési piactér létrehozása. Nem egy teljesen új, központi uniós rendszer váltaná fel a nemzeti platformokat, hanem a tagállami elektronikus közbeszerzési rendszereket kapcsolnák össze és tennék interoperábilissá.Ez jelentősen megkönnyítheti a vállalkozások számára, hogy más uniós tagállamok közbeszerzésein is részt vegyenek. Ide tartozik, hogy a pályázóknak az úgynevezett „once-only” elv alapján nem kellene ugyanazokat az adatokat és dokumentumokat ismételten benyújtaniuk különböző országokban.A rendszer a közbeszerzők számára is egyszerűsítést jelenthet, például bizonyos jogosultsági és kizárási feltételek automatikus ellenőrzésével.A digitális piactér ugyanakkor nem pusztán adminisztratív könnyítés lenne. A Bizottság szerint a rendszer integrált adatgyűjtést és a szerződések teljes életciklusának nyomon követését is lehetővé teszi, a tervezéstől egészen a szerződés végrehajtásáig. A közös adatkezelési rendszer javíthatja a piaci információkat, segítheti a szakpolitikai döntéshozatalt, és erősítheti a csalás, a korrupció, az összejátszás és más szabálytalanságok felismerését.A Bizottság szerint maga a digitális piactér évente további 220 millió euró megtakarítást hozhat a közbeszerzőknek – átlagosan mintegy 4700 eurót közbeszerzőnként vagy 700 eurót eljárásonként.A nagyobb rugalmasság mellé szigorúbb adat- és integritási ellenőrzések társulnak. A Bizottság nem egyszerűen kevesebb szabályt akar, hanem egy kevésbé széttagolt, ugyanakkor digitálisabb és adatvezéreltebb ellenőrzési rendszert.A javaslat arányos intézkedéseket ír elő a csalás, a favoritizmus, az összejátszás és az összeférhetetlenség megelőzésére és visszaszorítására. A magas kockázatú eljárásokban kötelező elektronikus integritási nyilatkozatokat is bevezetnének.Az ellenőrzésben szerepet kapna az Arachne+, egy adatbányászati és kockázatértékelési eszköz, amelynek célja a csalás, az összeférhetetlenség és más szabálytalanságok felismerésének segítése. Magyar szempontból különösen érdekes az Arachne+ megjelenése. Az Európai Bizottság már a Magyarországgal szemben előírt 27 „szupermérföldkő” között is szerepeltette az Arachne kockázatelemző rendszer használatát, amely az uniós pénzek felhasználásában a csalás és összeférhetetlenség kockázatainak azonosítását szolgálja. A mostani közbeszerzési reform ezt a megközelítést továbbviszi: az új szabályok az Arachne+ használatát is a magasabb szintű adatvezérelt ellenőrzés eszközei között említik. A Bizottság terve szerint 2027 végére az Arachne+ lesz az EU finanszírozási programjainak közös, vállalati szintű csalás- és kockázatelemző eszköze.A rendszer így lényegében a jelenlegi, erősen adminisztratív és előzetes kontrollokra épülő megközelítés helyett egy olyan modell felé mozdulna, amelyben a digitális adatok alapján a teljes közbeszerzési folyamat kockázatai követhetők.A javaslat egyik legfontosabb változása, hogy a Bizottság a legjobb ár-minőség arányt tenné a közbeszerzések alapértelmezett értékelési szempontjává.A minőségi kritériumoknak főszabály szerint legalább 30 százalékos súlyt kellene kapniuk, munkaintenzív szerződéseknél pedig legalább 50 százalékot.Ez nem jelenti azt, hogy a legolcsóbb ajánlatot minden esetben ki kellene zárni. Ha a közbeszerzés minősége megfelelően biztosítható műszaki előírásokkal vagy a szerződés teljesítésére vonatkozó feltételekkel, a hatóság továbbra is dönthet kizárólag az ár alapján.A minőség fogalma ugyanakkor jóval szélesebb lenne a puszta műszaki teljesítménynél. A hatóságok figyelembe vehetnék többek között a környezetvédelmi és társadalmi szempontokat, az innovációt, a biztonságot és az ellátási láncok ellenálló képességét.A reform egyik célja a kis- és középvállalkozások részvételének növelése, ezt segítené többek közt az is, hogy a digitális piactéren a vállalkozásoknak az alapvető adataikat csak egyszer kellene megadniuk. A közbeszerzőknek emellett aktívan mérlegelniük kellene, hogy egy nagyobb szerződést kisebb részekre, úgynevezett tételekre bontsanak-e, hogy megkönnyítsék a kisebb cégek indulását. A tervezet a vállalkozói konzorciumok létrehozását és részvételét is egyszerűsítené, miközben a beszállítói láncban a gyorsabb kifizetéseket is támogatná.A közbeszerzési szabályok egyértelműbb jogi alapot adnának a környezetvédelmi, éghajlatvédelmi és szociális célok figyelembevételéhez. A Bizottság külön ösztönözné a környezetvédelmi címkék, köztük az EU Ecolabel használatát. A tervezet szerint a közbeszerzési szerződés teljesítésében részt vevő munkavállalók munkakörülményei is a szerződés tárgyához kapcsolódó szempontnak minősülhetnek. Így a közbeszerzők előnyben részesíthetik a tisztességes munkakörülményeket és a magasabb minőségű munkahelyeket biztosító ajánlatokat.A Bizottság ugyanakkor a teljes szerződés kiszervezését is korlátozná: a fővállalkozó nem adhatná tovább változtatás nélkül a teljes szerződést alvállalkozóknak, saját hozzáadott érték nélkül.A reform az innovatív vállalkozások közbeszerzési lehetőségeit is javítaná. Új, egyszerűsített innovációs eljárás jönne létre, amely lehetővé teszi, hogy a közbeszerző egyetlen eljárás keretében vásároljon kutatás-fejlesztési szolgáltatásokat, majd az azok eredményeként létrejövő termékeket, szolgáltatásokat vagy munkákat is. A Bizottság az innovációs eljárásokban azt is tisztázná, hogy az eljárás során létrejövő szellemi tulajdonjogok főszabály szerint az azokat kifejlesztő vállalkozásoknál maradnak. Ez különösen az innovatív, kisebb vállalkozások számára lehet fontos ösztönző.A reform nem csak a klasszikus közbeszerzéseket érinti. A Bizottság a koncessziókra vonatkozó szabályokat is beemelné az általános közbeszerzési keretbe. A cél az egységesebb és egyszerűbb jogi rendszer, miközben a koncessziók sajátosságai miatt szükséges speciális szabályok megmaradnának. A koncesszióknál is megjelennének az uniós stratégiai szempontok: az ellenálló képesség, a fenntarthatóság, az ellátásbiztonság és a technológiai autonómia.A reform mögött azonban nem pusztán bürokráciacsökkentési szándék áll. A Bizottság egyre inkább stratégiai eszközként tekint a közbeszerzésre, különösen az európai ipar versenyképessége és gazdasági biztonsága szempontjából. A tervezet ezért lehetőséget, egyes esetekben pedig kötelezettséget teremtene arra, hogy a közbeszerzők figyelembe vegyék a biztonsági és közbiztonsági kockázatokat, az érzékeny információk védelmét, a kiberbiztonságot, valamint a harmadik országok indokolatlan befolyásának kockázatát.A kritikus infrastruktúrákat és technológiákat érintő beszerzéseknél a közbeszerzőknek már a tervezés szakaszától a szerződés teljesítéséig figyelembe kellene venniük például a kibertámadások, a kémkedés, a káros külföldi beavatkozás vagy a harmadik országbeli beszállítóktól való túlzott függés kockázatát. Ha ezek a kockázatok ténylegesen megjelennek, a szabályok lehetőséget adnának például az ajánlattevő kizárására vagy a szerződés megszüntetésére.Ez a megközelítés szorosan kapcsolódik Mario Draghi korábbi, az európai versenyképesség megerősítését sürgető ajánlásaihoz. A közbeszerzés így nem pusztán arról szólna, hogy egy adott terméket vagy szolgáltatást hol lehet a legolcsóbban megvásárolni, hanem arról is, hogy a közpénzek elköltése mennyiben erősíti Európa ipari bázisát, innovációs képességét és gazdasági biztonságát.A javaslat egy közös európai keretet is létrehozna az úgynevezett „European preference”, vagyis európai preferencia alkalmazására. A rendszer célja az európai biztonság és ellenálló képesség erősítése, a káros függőségek csökkentése, a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok kezelése és az európai ipari kapacitások megerősítése.A szabályozás tisztázná, hogy mely harmadik országbeli vállalkozások és termékek rendelkeznek az uniós közbeszerzési piacokhoz való teljes hozzáféréssel az EU nemzetközi kötelezettségvállalásai – például a WTO közbeszerzési megállapodása vagy szabadkereskedelmi megállapodások – alapján.Egy új, a Bizottság által működtetett online eszköz segítené a közbeszerzőket a beszállítók és termékek származásának megállapításában és az alkalmazandó szabályok azonosításában. Azokból a harmadik országokból érkező ajánlatokat pedig, amelyekkel az EU-nak nincs ilyen nemzetközi közbeszerzési kötelezettségvállalása, a közbeszerzők kizárhatnák.A Bizottság ennél is tovább menne: ha az európai stratégiai érdekek – például a gazdasági biztonság vagy az ellátásbiztonság – ezt szükségessé teszik, illetve ha egy kereskedelmi partner annak ellenére sem biztosít megfelelő hozzáférést az uniós vállalkozásoknak, hogy erre jogi kötelezettséget vállalt, a Bizottság kötelező európai preferenciákat vezethetne be.Az új rendeletről most az Európai Parlamentnek és az Európai Unió Tanácsának kell megállapodnia. A végleges szabályok elfogadására és hatálybalépésére csak ezt követően kerülhet sor.