Az utóbbi évek adminisztrációs terheket csökkentő hullámát lovagolja meg várhatóan az Európai Bizottság, amely még idén javaslatot tesz közbeszerzési szabályok felülvizsgálatára. A reform kimondott célja, hogy egyszerűbbé tegye a jelenlegi rendszert, csökkentse az adminisztratív terheket, és a közbeszerzéseket hatékonyabb eszközzé tegye Európa versenyképességének, ellenálló-képességének és iparának erősítésében.Hogy felmérjük, hogyan látják a készülő reformot az Európai Parlamentben, különböző tagállamokból és politikai frakciókból kerestünk meg EP-képviselőket. Bár abban már megoszlottak a vélemények, hogy minek kellene elsőbbséget élveznie az új szabályokban, egy dologban szinte minden válaszadó egyetértett: a jelenlegi közbeszerzési keretrendszer korszerűsítésre szorul.A legtöbb válaszadó úgy véli, hogy a jelenlegi rendszer már nem képes hatékony válaszokat adni a mai gazdasági és geopolitikai kihívásokra. Többen kiemelték, hogy a bonyolult szabályok és a túlzott adminisztráció visszafogják a versenyt, különösen a kis- és középvállalkozások számára.A jelenlegi szabályozási keret elavult, és a magas tranzakciós költségek, valamint a jelentős bürokratikus akadályok miatt különösen a kis- és középvállalkozásokat tartja vissza attól, hogy közbeszerzési eljárásokban induljanak– fogalmazott a néppárti Marion Walsmann. Hasonló véleményt fogalmazott meg a cseh ECR-képviselő, Veronika Vrecionová is, aki szerinta közbeszerzési eljárások annyira bonyolulttá váltak, hogy sok vállalkozást – különösen a kisebb cégeket és a határon átnyúló pályázásban gondolkodókat – elriasztanak a részvételtől.A litván ECR-képviselő, Aurelijus Veryga úgy látja, hogy „a jelenlegi szabályok már nem adnak megfelelő választ a mai kihívásokra, különösen a csökkenő versenyre, a kis- és középvállalkozások előtt álló akadályokra, valamint a határon átnyúló közbeszerzések adminisztratív bonyolultságára”. Bár különböző politikai családokhoz tartoznak, mindhárman a túlzott bürokráciát és a verseny korlátait emelték ki a reform legfontosabb indokai között.Eltérő elképzelések a reformrólA válaszadók már jóval megosztottabbak voltak abban, hogy milyen célokat kellene szolgálnia az új rendszernek. Egyes EP-képviselők szerint a közbeszerzésnek nemcsak gazdasági, hanem társadalmi, környezetvédelmi és iparpolitikai célokat is támogatnia kellene. Mások szerint a reform elsődleges feladata az eljárások egyszerűsítése és a vállalkozások terheinek csökkentése.A szerződéseket többé nem lehet kizárólag az ár alapján odaítélni. Kötelező környezetvédelmi és szociális szempontokat kell figyelembe venni, valamint be kell vezetni az európai vállalkozásokat előnyben részesítő megközelítést.– mondta a luxemburgi szocialista Marc Angel. A német szocialista Gabriele Bischoff is úgy véli, hogya közbeszerzési szerződéseket többé nem elsősorban az ár alapján kell odaítélni, hanem következetesen figyelembe kell venni a szociális, környezetvédelmi és stratégiai szempontokat is.A dán Baloldal-frakcióhoz tartozó Per Clausen szerint a közbeszerzéseknek a felelős vállalati működést is ösztönözniük kellene. Mint fogalmazott: „az uniós közbeszerzési szabályok reformjának biztosítania kellene annak lehetőségét, hogy kizárják a közbeszerzésekből azokat a vállalatokat, amelyek visszaélnek munkavállalóik jogaival, vagy adóparadicsomokban rejtik el a nyereségüket”.Ezzel szemben több jobbközép és konzervatív képviselő úgy véli, hogy a reform sikerét elsősorban az fogja meghatározni, sikerül-e egyszerűbbé, gyorsabbá és versenyképesebbé tenni a közbeszerzési rendszert, különösen a kis- és középvállalkozások számára.Az átláthatóság közös célA különböző reformelképzelések ellenére egy kérdésben szinte teljes volt az egyetértés: az új szabályoknak továbbra is biztosítaniuk kell a közpénzek átlátható felhasználását és a tisztességes versenyt. Többen hangsúlyozták, hogy az egyszerűsítés nem járhat az ellenőrzés vagy a korrupció elleni garanciák gyengítésével. A cseh néppárti Tomáš Zdechovský szerintbármilyen reform is születik, annak erős garanciákat kell biztosítania az átláthatóság, a tisztességes verseny és a közpénzek védelme érdekében.Hozzátette, a szabályok korszerűsítése nem mehet az elszámoltathatóság rovására. A magyar szocialista képviselő, Dobrev Klára a hazai tapasztalatokra hivatkozott. Mint fogalmazott:Hazánkban a közpénzügyek és a közbeszerzések rendszere évek óta olyan módon működik, amely egyértelműen sérti az uniós jogot. Ez emellett súlyos csalásokhoz is vezet.