A minőségi újságírás nincs ingyen, ezért építjük 2019 óta a digitális előfizetői közösségünket. Ugyanakkor hiszünk abban, hogy vannak olyan fontos témák, amelyeknek minél több emberhez el kell jutniuk. Cikkünket ezért mindenkinek hozzáférhetővé tesszük, de ha teheti, fizessen elő a hvg360-ra, hogy a jövőben is tudjunk fontos írásokat mindenkivel megosztani.A Velencei Biennálé november 22-ig látogatható, és a forró nyár elmúltával az őszi időszakban érdemes felkeresnie annak, aki még nem járt ott idén. A kortárs képzőművészeti világ legfontosabb seregszemléjének 61. kiadása, a megnyitó előtt egy évvel elhunyt kurátor, Koyo Kouoh In Minor Keys (Moll hangnemben) című koncepciója szerint a halkabb, érzékenyebb regisztereket keresi – igaz, a megvalósult művek egy része és a megnyitó körüli botrányok inkább a másik végletet képviselték. A Szentszék helyszínei azonban olyannyira ráéreztek erre a gyengédebb és figyelemmel teli „hangolásra”, hogy néha már-már úgy tűnik, mintha maga a Biennálé talált volna ki egy vallási kiállítást saját magának.A The Ear is the Eye of the Soul (A fül a lélek szeme) projekt két helyszínen mutatkozik be: a Cannaregio negyedben megbúvó Giardino Mistico dei Carmelitani Scalziban (Sarutlan Kármeliták Misztikus Kertje) és a Castello városrészben található Santa Maria Ausiliatrice (Segítő Szent Mária) épületegyüttesében. Hans Ulrich Obrist és Ben Vickers kurátorok a Soundwalk Collective közreműködésével huszonnégy művész, zenész, költő és zeneszerző munkáit kapcsolták össze Bingeni Szent Hildegard, a középkor egyik legnagyobb hatású német bencés apátnője, polihisztora, misztikusa és zeneszerzője életművével. A kiállítás egyik része hanginstallációként, a másik élő archívumként működik. Az eredmény pedig egy következetes, informatív és mélyreható spirituális wellness, mely cserébe időt kér, figyelmet és némi türelmet. Ez Velencében komoly kérés.A Giardino Mistico dei Carmelitani ScalziCsonka PetraA Szentszék 2013-ban jelent meg először önálló kiállítóként a Velencei Képzőművészeti Biennálén. Az In Principio (Kezdetben) című első pavilon a Teremtés könyvéből indult ki, és a Studio Azzurro, Josef Koudelka, valamint Lawrence Carroll műveivel próbálta kortárs nyelven megfogalmazni a teremtés, a pusztulás és az újrakezdés kérdéseit.A vállalkozás akkor még inkább csak kulturális gesztusnak számított. A katolikus egyház évszázadokon át meghatározó szerepet játszott az európai művészetben, a kortárs művészeti intézményrendszerben viszont egészen más szabályok érvényesülnek. A vatikáni pavilon bemutatói tanúsítják, hogy az egyház lassan megtanulta ezt a nyelvet is.2015-ben az Ige és a test kapcsolatára épült a kiállítás, később pedig az építészeti biennálé felé is nyitott a Szentszék: 2018-ban a San Giorgio Maggiore szigetén tíz kortárs építész tervezett tíz vatikáni kápolnát. 2023-ban a kert és a társadalmi találkozás került előtérbe. A 2024-es Con i miei occhi (A saját szemeimmel) pedig már olyan projekt volt, amelyet nehéz volt figyelmen kívül hagyni: a Giudecca női börtönében valósult meg, a fogvatartottak aktív részvételével, többek között Maurizio Cattelan közreműködésével. Ferenc pápa személyesen is ellátogatott erre a kiállításra.Ez lett a Szentszék legnagyobb visszhangot kiváltó biennálés projektje. A börtön mint helyszín erős társadalmi jelentést adott a kiállításnak, a fogvatartottak részvétele pedig túlmutatott a szimbolikus gesztuson.A Giardino Mistico dei Carmelitani ScalzibanA Szentszék pavilonja, David Levene2026-ban azonban egészen más történik. A Szentszék nem egy társadalmi konfliktust állít a középpontba: a hallást, a hallgatást tematizálta. A The Ear is the Eye of the Soul hivatalosan huszonnégy alkotó új munkájára épül, és a kurátorok szerint „hangzó imaként” működik.Aki végigjárta a Giardini pavilonjait, annak a karmeliták kertje fiziológiai felüdülés. A Biennálé központi területein a művek egymásra licitálnak. Hang, fény, test, videó, politika, technológia, monumentális installációk és performanszok próbálják néhány percre megszerezni a látogató figyelmét. Elég csak az osztrák pavilonban látható Florentina Holzinger Seaworld Venice című projektjét, az élő testekkel, testnedvekkel operáló biomechanikus show-t felidézni. A Vatikán ehhez képest egy fejhallgatót ad a látogatónak, és elküldi sétálni egy kertbe.Séta fejhallgatóval a kertben A Szentszék pavilonja, David LeveneA Giardino Mistico dei Carmelitani Scalzi egy XVII. századi kolostor rejtett kertje. Gyógynövények, fák, árnyékos ösvények és kiszámíthatatlanul kanyarodó utak fogadják a látogatót. A helyszín már önmagában lassításra ösztönöz, a kiállítás pedig erre épül.A fejhallgatóhoz kapott térképen kijelölt hangpontok között szabadon lehet mozogni. Nincs egyetlen helyes útvonal. A kompozíciók a sétáló helyzetétől függően erősödnek fel vagy halkulnak el. Az egyik pillanatban Patti Smith hangja hallatszik, később Brian Eno vagy Terry Riley zenei világa, majd szinte a teljes csend. A hangok nem előre meghatározott zenei programként követik egymás, hanem egy dinamikusan változó interaktív audiokörnyezetet építenek fel.A résztvevők névsora – a fentieken kívül többek közt: FKA twigs, Meredith Monk, Suzanne Ciani, Caterina Barbieri, Jim Jarmusch, Devonté Hynes, Laraaji – önmagában is megtöltene egy fesztiválprogramot. A kiállítás azonban nem (csak) ezekkel a nevekkel akar hatni: a szerzők összeolvadnak a kerttel. Az installáció hangzó világát ugyanis a Soundwalk Collective a helyszín saját hangjaival és Bingeni Szent Hildegard örökségével kapcsolta össze.Bingeni Szent Hildegard: Scivias I.3 - Isten, kozmosz és emberiségA Szentszék pavilonjaBrian Eno ambient gondolkodása például itt szinte természetes közegre talál. Caterina Barbieri repetitív zenei szerkezetei már egészen más módon dolgoznak: a mintázatok lassan változnak, ezért a hallgató kénytelen észrevenni a legkisebb elmozdulást is. Meredith Monk esetében a hang emberi testként kezd működni, a vokális jelenlét egyszerre lesz zene és fizikai gesztus. Patti Smith költőisége közvetlenebb, személyesebb réteget hoz a projektbe, melynek főszereplője végső soron egy középkori misztikus. És mindeközben a kert maga is megszólal. A Soundwalk által a helyszínhez készített speciális hangszer a környezet valós idejű aktivitásából, például a növények bioelektromos jeleiből – melyek Enyedi ildikó Csendes barát című új filmjében is szerepet kapnak – hoz létre hangokat. Akárcsak Enyedinél, a rendszer arra használja a technológiát, hogy hallhatóvá tegyen valamit, amit egyébként nem érzékelnénk.A projekt kulcsa Bingeni Szent Hildegard, a 1098 és 1179 között élt bencés apátnő, misztikus, költő, zeneszerző, gyógyító és teológiai gondolkodó. Látomásairól részletesen írt, több jelentős művet hagyott hátra, kiterjedt levelezést folytatott, és a XII. század vallási életében szokatlanul nagy nyilvánosságot szerzett. Munkásságának sokfélesége ma is friss és feltűnő, sőt, szinte kortársnak hat. Egyszerre írt teológiáról, spiritualitásról, természetről, növényekről, betegségekről és gyógyításról. Zenét komponált, verseket írt: az Ordo Virtutum című munkája a középkori zene- és színháztörténet fontos alkotása. 2012-ben XVI. Benedek pápa szentté avatta és az Egyház Doktorává nyilvánította.Bingeni Szent Hildegard, Scivias 1.6 - Angyalok kórusai, 1151A Szentszék pavilonjaHildegard gondolkodása azért passzol különösen a 2026-os Biennáléhoz, mert nem választotta szét olyan mereven azokat a területeket, amelyeket mostanra külön kezelünk – ám lassan újra konvergálni kezdtek. A zene kapcsolatban állt a testtel, a test a természettel, a természet pedig az isteni világrenddel. A viriditas, a zöldellő életerő fogalma ebben a rendszerben fontos szerepet kapott.A Santa Maria Ausiliatrice épületkomplexumában, ahol már sokkal hangsúlyosabban lép elő Hildegard, egészen más szabályok szerint működik a kiállítás. A helyszín restaurálás alatt áll, és a kurátorok nem próbálták elrejteni ezt az állapotot. A félkész épület, a nyers felületek és a munkálatok nyomai, például az állványok és a vastag nejlonokkal letakart szobrok együtt alkotják a kiállítás egyik legfontosabb díszletét.A Complesso di Santa Maria AusiliatriceA Szentszék pavilonja, David LeveneA hivatalos koncepció szerint a két helyszín közül a kert egy hétállomásos kontemplatív út, a Santa Maria Ausiliatrice pedig egy olyan archívum, amelyben Hildegard öröksége kortárs művekkel és történeti anyagokkal kerül kapcsolatba.Itt jelennek meg Ilda David’ művészkönyvei, Tatiana Bilbao építészeti munkája, Alexander Kluge utolsó műve és Sigmund Freud feljegyzései. A helyszín emellett folytatja a Szentszék 2025-ös építészeti biennálés projektjét, az Opera Apertát, amely a Tatiana Bilbao Estudio, a MAIO Architects és a DOGMA közös munkája volt. A kiállítás Umberto Eco 1962-es, a „nyitott mű” fogalmát tárgyaló könyvére is utalva egy folyamatosan alakuló építészeti és közösségi kísérletként működött. A Szentszék a Santa Maria Ausiliatricét egyfajta nyitott építkezéssé alakította. A projekt központi gondolata a javítás, újrahasznosítás és gondozás volt: ami már létezik, azt érdemes megőrizni, átalakítani és új funkciókkal megtölteni. Ez a gondolat és a restaurálás konkrét látványa pedig jól passzol Bingeni Szent Hildegard életművének továbbírásához is.Az archívum egy részeA szerző felvételeAz itteni összeállítás fő attrakciója Alexander Kluge 12 Stations to Hildegard of Bingen című munkája. A filmrendező és író 2026. március 25-én halt meg 94 éves korában. A nem sokkal halála előtt befejezett, tizenkét állomásból álló film- és képinstalláció itt három teremben bontakozik ki.Kluge saját történelmi és filozófiai világán keresztül közelít a misztikusnőhöz. A képek, szövegek és filmrészletek között nincs egy könnyen követhető narratíva, a nézőnek kell kapcsolatokat keresnie, így ez, az emlékezetre építő munka, sokkal nehezebb befogadói feladatot ad, mint a kert. Aki ott egyszerűen átadta magát a hangoknak, itt kénytelen az intellektuálisan befogadandó anyagnak időt szentelni és tornáztatni az agyát.Alexander Kluge: Az emberi fül, 2026A Szentszék pavilonjaA The Ear is the Eye of the Soul egy következetesen, átgondoltan, biztos kézzel összerakott kulturális-spirituális élmény. A kertbeli séta szép és felemelő, a hangok kellemesek, a téma aktuális, Hildegard személye történelmileg izgalmas, Kluge utolsó munkája önmagában is súlyos erőt képvisel. Brian Eno, Patti Smith és a többiek jelenléte pedig élő kulturális presztízst ad a projektnek, ahogyan az is, hogy az irányítást az utóbbi évek legnagyobb sztárkurátorára, Hans Ulrich Obristra bízták. A Szentszék eljutott odáig, hogy velencei jelenlétére véletlenül se katolikus kuriózumként tekintsünk, ugyanis mára perfektül beszéli a Biennálé kortársművészeti nyelvét.A 2026-os kiállítás hivatalosan szeptember 30-ig 11–19, október 1. és november 22. között 10–18 óráig látogatható; a cannaregiói kertbe előzetes foglalás szükséges, a Santa Maria Ausiliatrice szabadon látogatható.Nyitókép: Giardino Mistico dei Carmelitani Scalzi Fotó: A Szentszék pavilonja, David Levene