Nem lesz könnyű dolga az MNB működésével kapcsolatos visszaéléseket feltáró vizsgálóbizottságnak, ez rögtön az első, szerdán megtartott ülésen kiderült. Nemcsak azért nem lesz könnyű dolga, mert az év végéig jelentést kellene írnia egy olyan nagyon összetett témáról, mint hogy hogyan szivárgott magánzsebekbe és égett el több százmilliárd forint közpénz az MNB alapítványán, annak cégein valamint a kormányhoz és a jegybank korábbi vezetéséhez bekötött cégek bonyolult hálóján keresztül. Hanem azért is, ahogy a vizsgálóbizottság ellenzéki tagjai a bizottság működéséhez állnak.A Fidesz és a KDNP képviselői eddig leginkább bojkottálták a Tisza-kormány és a Tisza-frakció az elmúlt 16 év bűneivel, gyanús ügyeivel és ezek főszereplőinek felelősségével foglalkozó kezdeményezéseit. Az MNB ügyeit vizsgáló bizottságnál viszont a két kormánypárti tag, Tuzson Bence volt igazságügyi miniszter és Hargitai János KDNP-s képviselő nem ezt a taktikát választotta. A bojkott és tiltakozás helyett apró, de kellemetlen akadályokkal igyekeznek lassítani a munkát, és megpróbálják lépten-nyomon kioktatni a kormánypárti képviselőket, ezzel igyekezve komolyan vehetetlennek beállítani a bizottság munkáját.Ahogy Csőszi Attila bizottsági elnök sajtótájékoztatója alapján írtuk, a vizsgálóbizottság célja az lenne, hogy megtalálja a politikai felelősöket és fő haszonélvezőket az egykori MNB-s kör százmilliárdos pénzherdálásainál. A Tisza párti politikus szerint a bizottság 2026 végéig azt akarja feltárni, hogy hogyan jött létre az az alapítványi és céges struktúra, amelyen keresztül kikerült az MNB közpénznek számító vagyona, ki döntött a vagyonkihelyezésről, kik voltak ennek a haszonélvezői, és kiket terhelhet ezért politikai felelősség a jegybank, az állam, a jogalkotó és a felügyeleti szervek részéről. Ezeket feltárva pedig javaslatokat akar tenni arra, milyen jogalkotással lehet elkerülni, hogy még egyszer egy ilyen helyzet előfordulhasson. A vizsgálat részeként az ügy fontos szereplőit meg is akarják majd hallgatni, és bár nincs még döntés, hogy kiket idéznének be, Matolcsy György és kisebbik fia, Ádám azért jó eséllyel várhatják a meghívót.A bizottságnak első ülésén az ügyrendről és a munkatervről kellett szavaznia, valamint elfogadni a bekérendő adatok első köréről szóló javaslatot. A bizottságnak három tiszás tagja van, Csőszi Attila elnök, Sopov Ildikó és Weigang István, valamint három ellenzéki, Tuzson Bence a Fidesz, Hargitai János a KDNP és Apáti István a Mi Hazánk színeiben. Az első ülésen Apáti kivételével minden tag részt vett, Apáti helyett viszont beült Novák Előd, aki annak ellenére szólt hozzá rengeteget az üléshez, hogy az elnök számtalanszor figyelmeztette, mivel nem tagja a bizottságnak, elég korlátozott, hogy mibe van beleszólása.Az ülés rögtön egy minibotránnyal indult, kiderült ugyanis, hogy Tuzson Bence 39 perccel az ülés előtt nyújtott be egy 10 oldalas módosító indítványt az ügyrendhez, amit így senki másnak nem volt ideje részletesen elolvasni.Ez bárkiben visszaidézheti az elmúlt 16 év parlamenti munkáját, amikor az egykori kormánypárti képviselők rendszeresen az utolsó utáni pillanatban adtak be módosítókat bizottsági és plenáris ülések előtt, amiket így senkinek nem volt ideje alaposan átolvasni. Csak akkor még megvolt a többségük, hogy ezeket aztán át is nyomják. Csőszi Attila elmondta, hogy a bizottsági tagok augusztus 12-én megkapták a meghívót az ülésről és a szükséges iratokat, módosítók benyújtására pedig augusztus 24-ig volt idejük, ehhez képest furcsa, hogy Tuzson az ülés előtt alig 40 perccel pillanatban tudott csak módosításokat benyújtani. Weigang István komolytalan időhúzásnak, Novák Előd egyenesen obstrukciónak minősítette Tuzson húzását, amita Fideszes képviselő technikai okokkal indokolt, elmondása szerint nem tudott időben hozzáférni az emailjeihez.Csőszi Attila és Tuzson Bence a vizsgálóbizottság ülésén. – Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / TelexA módosítások nagy részét jogtechnikai jellegűnek nevezte, hogy a bizottság működése megfeleljen a házszabálynak, arra utalva, hogy az ügyrendet összeállító kormánypárti képviselők nem igazán tudják, hogyan kell egy ilyet megírni, hogy hogyan működik a parlament. Hasonló hozzáállásban szólt hozzá a bizottság működéséhez Hargitai János is, aki többször arról beszélt, hogy neki már volt lehetősége vizsgálóbizottságokban dolgozni, szemben a Tisza képviselőivel, Csőszi Attila elnököt is kioktatta arról, milyen politikai felelőssége van egy bizottsági elnöknek. De arról is, hogy amikor hozzászól az üléshez vagy kommentálja, amit egy másik képviselő mond, át kellene adnia a levezetés szerepét az alelnöknek, Tuzson Bencének.Tuzsonnak amúgy egy politikai jellegű módosító javaslata is volt, arról, hogy változtassák meg az alelnökök sorrendjét, vagyis Apáti István helyett ő lehessen az első számú helyettesítő elnök. Ezt a bizottság leszavazta, az ügyrendet pedig végül megszavazták, azzal a kitétellel, hogy a következő ülésen majd foglalkoznak Tuzson módosításaival.A volt igazságügyi miniszternek a munkatervvel kapcsolatban is voltak az utolsó pillanatban érkezett kiegészítései, azt ugyanis szerinte teljesen át kellene írni, mert jelen állapotában nem alkalmas arra, hogy munkatervként működjön. Egyrészt formai okokból, amelyeknek korrigálására felajánlotta ügyvédi és képviselői tapasztalatát, másrészt azért, mert szerint abban „prejudikáló” kijelentések vannak, amelyek már most felvetik egyesek felelősségét az MNB-ügyben, pedig még le sem folyt a vizsgálat. Ilyenformán ez inkább egy politikai dokumentum, nem egy munkaterv, mondta. Weigang István szerint azonban olyan megfogalmazások vannak csak a munkatervben, egyes döntések ilyen meg olyan következményekhez vezettek, az MNB egyes ügyeinél megsérthették ezeket vagy azokat a szabályokat, pont azért, hogy a bizottság feltárja, ez így van-e, vagy sem. Végül a munkatervet is elfogadta a bizottság Hargitai és Tuzson tartózkodása mellett.Hargitai János is úgy látta, hogy a bizottság kormánypárti tagjai már a vizsgálat eredményét is ismerni vélik, Csőszi Attila bevezető beszédében például szerinte elhangzott, hogy az MNB-ügyben a résztvevők célja a közpénz megszerzése volt, ahogy az is, hogy őt és Tuzson Bencét is valamiféle felelősség terheli, mert mindketten megszavazták azt a 2016-os törvényjavaslatot, ami az Alkotmánybíróság beavatkozása nélkül lehetővé tette volna, hogy az MNB vagyona „elveszítse közpénz jellegét”. Az ügyet a jegybanki függetlenséggel hárítani próbáló előző kormánypárt MNB-botránnyal kapcsolatos felelősségét itt foglaltuk össze.Azt amúgy Hargitai sem tagadta, hogy lenne mit vizsgálni az MNB-ügyben, amelyet ő amolyan üzemi balesetnek nevezett.Egyrészt azért is kellene vizsgálni, mert arról neki elmondása szerint pont annyi információja van, mint az újságíróknak, másrészt mert szerinte jogosan merül fel a kérdés, hogy amikor annak idején az Országgyűlés lehetővé tette, hogy az MNB alapítványokat és cégeket hozzon létre, az volt-e a jogalkotó szándéka, mint ami aztán történt ezekkel az alapítványokkal és cégekkel. Hargitai szerint nem, ezt érdemes lenne vizsgálni, ahogy azt is, hogy az Európai Központi Bank mit szólt mindahhoz, ami történt, és mit kommunikált erről az MNB-vel. Félő viszont szerinte, hogy ha a bizottság nem fókuszál ezekre a fontos pontokra, akkor a következő hónapokban „elveszik a dzsungelben”, részletkérdéseket vizsgál és nem látja majd a fától az erdőt. Az első ülés alapján viszont nem tűnt úgy, mintha a volt kormánypártok képviselői annyira bánnák, ha a bizottság elveszne ebben a rengetegben.A vizsgálóbizottság munkájával párhuzamosan egyébként zajlik a Központi Nyomozó Főügyészségen a rendes nyomozás is a szerteágazó ügyben, amiben már több tízmilliárd forint értékű lefoglalásokra is sor került.