A „történelem legnagyobb bankrablása” sokak emlékei szerint azzal kezdődött, hogy 2016-ban Bánki Erik és Kósa Lajos benyújtott egy törvényjavaslatot, majd Kósa „dadogva, összevissza beszélve” előadta, hogy a közpénz elvesztette közpénzjellegét - így idézte fel a jegybanki alapítványok ügyét tiszás Csőszi Attila. Az MNB-botrány parlamenti vizsgálóbizottságának elnöke szerint azonban a történet korábbra datálható: „az Orbán-Matolcsy paktum 2014-ben megköttethetett, az MNB-nek lehetővé tették, hogy a nyereségét alapítványokba kicsatornázza” – mondta a képviselő.
Csőszi Attila
A vizsgálóbizottság szerdán kezdi a működését, a testületnek hat tagja van: három tiszás képviselő (Csőszi mellett Sopov Ildikó és Weigand István), valamint a fideszes Tuzson Bence, a KDNP-s Hargitai János és a Mi Hazánk-képviselő Apáti István. A két korábbi kormánypárti tag apropóján Csőszi megjegyezte: a bizottság fideszes és KDNP-s tagja, Tuzson és Hargitai is megszavazta a „közpénz-jelleg elvesztő” törvényt 20156-ban, szerinte most annak kell kiderülnie, hogy ezúttal ki mellé állnak, „a bankrablók vagy az igazságot akarók mellé?”
Csőszi szerint a 2014-es „paktum” után Matolcsyék létrehozták az alapítványokat 266 milliárd forinttal, „majd a Fidesz-KDNP megpróbált olyan jogi kereteket alkotni, hogy senki ne vizsgálhassa a pénzek sorsát”. Így megkezdődhetett az intézményesített lopás az összetett céghálón keresztül, miközben újabb közpénzeket csatornáztak be a kecskeméti Neumann egyetem alapítványából a céghálóba.
