Nagy Elek MKIK-elnök (nyitóképünkön) indoklás nélkül, azonnali hatállyal szüntette meg Bánfi Zoltán vezérigazgatói jogviszonyát az MKIK Tőkealap-kezelőnél - mondta el Bánfi a Portfolio.hu-nak adott interjúban. A kirúgott vezető állítása szerint már konzultált munkajogásszal, jogi útra viszi az ügyet.Bánfi szerint írásos indoklást ugyan nem kapott, de Nagy informálisan jelezte: nem teljesítette az ő kívánságait olyan mértékben és olyan módon, ahogy azt elvárta.Bánfi szerint Nagy Elek azt is mondta, hogy őt továbbra is Balog Ádám emberének tartja. Azt közölte, sokat gondolkodott ezen, de nem tudja megbocsátani Balog Ádámnak, hogy szerinte elárulta őt.Az interjúban Bánfi azt mondta, hogy Nagy Elek igyekezett befolyásolni az állami Demján Sándor-programért felelős alapkezelő működését és befektetési döntéseit. „Nagy Elek az MKIK elnökeként alapítói jogokat gyakorolt.Egy ponton a jogászával kialakítottak egy úgynevezett konzultációs tanácsadói konstrukciót. Ennek keretében a konzultációs tanácsadó minden igazgatósági ülésen részt vehetett, megkapott minden előterjesztést és kapcsolódó anyagot, továbbá a társaság működésével kapcsolatban bármilyen dokumentumot és információt bekérhetett– magyarázta Bánfi. Szerinte ez a tanácsadói szerepkör erős befolyást biztosított Nagynak, és „ha ezen keresztül nem lehetett érvényesíteni azt, amit Nagy Elek szeretett volna, akkor született egy alapítói határozat, ami viszont már jogilag kötelező döntést jelentett”. Bánfi szerint „Nagy Elek és társai saját érdekek mentén próbálták befolyásolni az alapkezelő működését”. https://hvg.hu/gazdasag/20260617_demjan-sandor-tokeprogram-felulvizsgalat-kis-es-kozepvallalkozasokBánfi konkrét példákat is ismertetett arról, szerinte Nagy Elek hogyan avatkozott be az alapkezelő működésébe. „Az egyik egy kesztyűgyártással foglalkozó vállalkozás. Ez szakmai szempontból nem egy határeset volt. A befektetési csapat és a kockázatkezelő is egyértelműen azt javasolta, hogy ne fektessünk be a cégbe. Több súlyos kockázatot azonosítottak, az egyik legfontosabb a koncentrációs kockázat volt. A vállalkozás árbevételének közel 90 százaléka egyetlen üzleti kapcsolathoz kötődött. Az árbevétel pedig döntően állami megrendelésekből származott. A cég lényegében ezekből a megrendelésekből élt.”“A Befektetési Bizottság az ügyletet első alkalommal elutasította. Ezt követően Nagy Elek jogásza – aki egyben a Befektetési Bizottság tagja is volt – kezdeményezte a befektetés ismételt megtárgyalását. Az Alapkezelő szakmai csapata jelezte szakmai kifogásait, ennek ellenére az ügylet ismét a Befektetési Bizottság elé került. Az újabb Befektetési Bizottsági ülésen a befektetési vezetésért felelős kollégám jelezte, milyen súlyos üzleti és reputációs kockázatokat lát. Ennek ellenére a kamara által delegált tagok feléNagy Elektől egyértelmű elvárás fogalmazódott meg, hogy támogassák a befektetést.Szombati András, a Befektetési Bizottság elnöke és egyben az Igazgatóság tagja, is jelezte a fenntartásait, valamint a Befektetési Bizottság Alapkezelő által delegált tagja szintén ellenezte a tranzakciót. Az ülést követő napon Nagy Elek jelezte, hogy szeretné, ha mindketten távoznának” – mondta Bánfi.Bánfi állítása szerint azért nem jelezte a problémákat kifelé, az államnak (a Demján Sándor-programhoz tőkét nyújtó MFB-nek) vagy a felügyeletnek, mert a problémákat vezetőként házon belül kívánta megoldani. Illetveúgy látta, a külső nyomásgyakorlást “ki tudta mozogni”.Állítása szerint nyomásgyakorlás csak néhány céggel kapcsolatban érkezett, a befektetési döntéseket szakmai alapon hozták meg, összességében a program jogszerűen működött. https://hvg.hu/360/20260721_nagy-elek-mkikelnok-amagyar-gazdasag-es-aziparkamara-jovojerol-korszakvaltas-hvg