Szerdán megkezdte munkáját az MNB-botrányt, a több százmilliárdos közvagyon alapítványokba kiszervezését, majd eltűnését vizsgáló parlamenti bizottság, miután tervezett működésük főbb irányait délelőtt már bemutatta Csőszi Attila, a testület tiszás elnök. A hattagú vizsgálóbizottságnak három kormánypárti tagja van (Csőszi mellett Sopov Ildikó és Weigand István), valamint mindhárom ellenzéki frakcióból egy-egy tag, Tuzson Bence (Fidesz), Hargitai János (KDNP) és Apáti István (Mi Hazánk), aki helyett az alakuló ülésen Novák Előd vett részt.
Fotó:
Haász János
„Másfél évvel az ÁSZ jelentése és a feljelentése után sincs egyetlen gyanúsítottja az ügynek, de április 12-én új korszak kezdődött” – mondta Csőszi Attila. A képviselő a bevezetőjében a délelőtt elmondottakat ismételte meg, miszerint a felelősséget akarják feltárni, megmutatni, hogyan zajlott a kezdetektől „a történelem legnagyobb bankrablása”, de nem feladatuk az, hogy nyomozzanak. Kitért arra is, akárcsak délelőtt, hogy a bizottságban is ott ülnek olyanok – Tuzson és Hargitai –, akik megszavazták a „közpénz-jelleg elvesztő” törvényt 2016-ban.
A vizsgálóbizottság ülése a Fidesz-KDNP nagy párosának újraéledésével és mesteri obstrukcióval kezdődött: több mint félóráig vitatkoztak arról, hogy foglalkozzanak-e Tuzson 19 pontban felsorolt módosítási javaslataival, amiket a bizottsági elnök által megszabott határidő után, 38 perccel az ülés előtt adott be. Csak Hargitai János percekig beszélt arról, hogy nem ilyen technikai kérdésekkel kellene az időt húzni, hiszen rengeteg dolguk van (a vizsgálóbizottságnak december 31-ig kell elkészítenie a jelentését).
