Soha ilyen melegek nem voltak még a világ óceánjai: augusztus 22-én 21,1 Celsius-fokos volt a vizfelszín átlagos hőmérséklete – derül ki a Copernicus Climate Change Service (C3S, európai földmegfigyelési program) adataiból, amely 1979 óta rögzíti ezt. A mostani értékkel a 2024 márciusi 21,09 fokos rekord lett a múlté. A fejlemény, mint közleményükben írták, illeszkedik az óceánok hőmérsékletének folyamatosan emelkedő trendjéhez, de köze van hozzá az idén várhatóan extrém El Nino jelenségnek is. Mint írták, figyelemre méltó hogy a rekord most augusztusra esik, mivel jellemzően március-áprilisban szoktak a legmelegebbek lenni a világ óceánjai. A legutóbbi augusztusi hőmérsékleti rekordot egyébként 2023-ban rögzítették, akkor 20,98 fokot mértek.Emlékeztettek, hogy épp kialakulóban van egy nagyon erős El Nino, ami nyomán szélsőségesen felmelegedik a Csendes-óceán vize az egyenlítő mentén, ami még tovább emeli a világtenger hőmérsékletét. Az El Niño a következő hónapokban teljesedik ki, a C3S évtizedek óta nem látott szintekre számít.C3S„A mostani rekord újabb egyértelmű jele, hogy egyre nő a világtengerre nehezedő nyomás. Az El Niño pedig az emberi tevékenység okozta, évtizedek óta zajló felmelegedésen felül még további hőt ad a rendszerhez. Az óceánok felmelegedésével, egyre nőnek a tengeri ökoszisztémákat és a part menti közösségeket fenyegető kockázatok. A következmények már most láthatók: a tengeri hőhullámos napok száma világszerte több mint háromszorosára nőtt az 1990-es évek eleje óta” – idézték a közleményben Samantha Burgesst, az a Középtávú Időjárás Előrejelzések Európai Központjának (ECMWF) stratégiai vezetőjét.A fokozódó felmelegedés miatt nem csak a vízszint emelkedik, de súlyosbodhatnak a tengeri hőhullámok, amik a korallzátonyok és tengerifű-mezők élővilágát tizedelik, megzavarva a tengeri táplálékláncokat, és végső soron a halászatot és akvakultúrát is. A melegedő óceánokból emellett mind több nedvesség kerül a légkörbe, ami nyomán szélsőséges időjárási jelenségek, szokatlanul heves esőzések, viharrendszerek alakulhatnak ki. Ráadásul a melegebb víz kevésbé képes megkötni a légköri szén-dioxidot, amivel a bolygó egyik legfontosabb természetes klímaváltozással szembeni pufferkapacitását is rontja – írták.Fizikáját tekintve hasonlóan heves időjárási jelenségekre számítanak az éghajlatkutatók és meteorológusok Európában is, ahol a Földközi-tenger felszíni hőmérséklete döntögetett rekordokat az idei extrém nyári hőhullámok idején. Nem alaptalanok azok a félelmek, hogy idén ősszel is a 2024-es őszhöz hasonló extrém csapadékkal és árhullámmal járó helyzet alakul ki, amikor a meleg Földközi-tenger felett érkező nagyon nagy energiájú ciklonok áttörik a beragadó anticiklonokat, eljutnak a kontinens közepére, és az Alpok fölött csapódik ki belőlük a nedvesség. Az erősödő El Niño hatását várhatóan a késő őszi időszakban mi is megérezhetjük, a korábbi tapasztalatok alapján csapadékosabb őszt és telet is hozhat. https://hvg.hu/tudomany/20260818_idojaras-meleg-el-nino-eghajlat-felmelegedes-hatasok