Állítsd be a Telexet megbízható forrásnak!Megdőlt a világóceán hőmérsékleti rekordja, a Copernicus Climate Change Service (C3S), azaz az EU Kopernikusz Klímaváltozási Szolgálata augusztus 22-én 21,1 Celsius-fokban állapította meg az értéket. Az eddigi csúcs se volt régi, 2024 márciusában 21,09 fokot mértek. Kiemelik, hogy érdemes az ilyen rekordokat tágabb kontextusba helyezni, amit itt a szélsőségesen erősnek ígérkező El Niño jelenség szolgáltat.Ez nagyon dióhéjban a csendes-óceáni passzátszelek változását, illetve a meleg tengervíz felemelkedését okozza az óceán nagy, keletibb területein. Mivel a Csendes-óceán foglalja el a bolygó felületének nagy részét, az egész világ éghajlatára hatással van, ha akár pár fokkal melegebb vagy hidegebb a vize – az utóbbit nevezik La Niñának. Most viszont olyan erős El Niñóra figyelmeztetnek, ami évtizedek óta nem következett be.Sokatmondó, hogy a világóceán hőmérsékleti rekordjai márciusban vagy áprilisban szoktak megdőlni, amikor a déli – zömmel vízzel borított – féltekén nyár van. Korábban 20,98 fok volt a legmagasabb átlagos óceánhőmérséklet augusztusban, értelemszerűen ez a rekord is a múlté. Az egyik magyarázat, hogy a sarkvidéki tengereken, a Déli-óceánon és a Jeges-tengeren is sorra dőltek a hőmérsékleti csúcsok.Samantha Burgess, az Európai Középtávú Időjárási Előrejelző Központ klímaügyi stratégiai vezetője elmondta: „Ez a rekord újabb világos jelzése a növekvő feszültség alatti óceánoknak.” Az ember által okozott klímaváltozás mellett most az El Niño is plusz hőt ad a rendszerhez majd, ami veszélyeztetheti a tengeri ökoszisztémákat és partmenti közösségeket. A jelek már most borúsak szerinte: a tengeri hőhullámok száma megtriplázódott az 1990-es évek elejéhez képest.A melegebb óceán kockázata többek közt az, hogy a melegebb víz nagyobb térfogatú, emiatt emelkedni fog a tengerek szintje, veszélyeztetve a partokon élőket, főleg az alacsonyan fekvő szigeteken lakókat. A melegebb óceánok tönkretehetik a korallzátonyokat és tengerifűmezőket, amik veszélybe sodorják a tengeri táplálékláncokat, a halászatot és akvakultúrát. A felmelegedő tengerek több hőt adnak át, több vizet párologtatnak, ezáltal intenzívebb viharok jöhetnek. Ezek a vizek kevesebb szén-dioxidot is nyelnek el, márpedig a klímaváltozás ellenpontozásában nélkülözhetetlenek.Zachary Labe, a Climate Central klímakutató nonprofit szervezet tudósa így kommentálta a Scientific Americannak a rekordot: „Klímatudósként nem meglepő egyáltalán. Ez következik több évtized kutatásából, ami azt mutatja, ahogy az éghajlatunk megváltozik a bolygó melegedésével. És a fosszilis üzemanyagok égetésének visszafogása nélkül ez a melegedés csak folytatódni fog.” Labe szerint a végeredmény a társadalmaink minden részére hatással lesz, a gazdaságra és globális biztonságra is. Hozzátette, valószínűleg a következő hónapokban a mostani rekord is megdől majd.