Valamikor régen láttam egy karatefilmet, amelyben a nagy kínai mester azt mondta a kis vacak amerikainak, hogy fel kell használni azt az energiát, ami a támadóban van, majd azt a győzelem érdekében átalakítani. Valami hasznossá.Na, én ezt egészen addig nem értettem, amíg nem tanultam a reframingről, azaz az átkeretezésről. Bár most, hogy jobban belegondolok, sokáig erről is azt hittem, hogy csak egy újabb terminus technicus, ami csak arra jó, hogy a pszichológus körülbástyázza magát szakszavakkal ahelyett, hogy végre tenne is valamit.Aztán rájöttem, hogy ez azon kevés pszichológiai szakkifejezés egyike, amelynek van értelme, amelyet valóban át lehet vinni a való életbe.Sikerült tehát megértenem, hogy a pszichoterápiában vagy a tanácsadói folyamatban nem valami tök új kreálása a cél, hanem az, hogy a meglévő nem működőt valahogy működőbe fordítsuk át, mégpedig úgy, hogy a nem működőbe fektetett hatalmas energiát használjuk fel.Merthogy – és talán ez a lényeg – rengeteg idő, fizikai és lelki energia kell ahhoz is, hogy valamit rosszul működtessünk. Az ötlet pedig az, hogy próbáljuk meg ugyanezt az energiát értelmesen felhasználni. Szó sincs persze arról, hogy itthon is pszichológusként állnék a fiamhoz, mégis, a végzettség azért olykor ad ötleteket. https://hvg.hu/hvgkonyvek/20260712_szel-david-hogyan-altassunk-el-egy-gyereketEgy jó kis köhögős, taknya-nyála egybefolyós, hörgős, zihálós betegség például remek alkalmat nyújt arra, hogy a szülők megnézzék, az egyes szereplők milyen energiákat milyen intenzitással pakolnak rossz helyekre. Gyógyszerbeadás, lázmérés, orrszívás, orrba-szembe csöpögtetés, de persze egy sima altatás, reggeli öltözés is fantasztikus terep lehet egy környezettanulmányt végző szakembernek.Az egyébként jó szándékú szülő ugyanis sokszor csak akkor veszi észre, hogy a szelíden induló folyamat rossz irányt vett, amikor már egyszerre kopogtat az ajtón a szomszéd, a gyámhatóság és a rendőrség.Nincs mese, a gyógyszert be kell adni, annak a gyógyszernek a gyerek gyomrában kell lennie, hogy onnan utána kifejthesse áldásos hatását. Így aztán olykor a szülő szájat feszít szét, kezet fog le, szorít, présel, kiabál, elképesztő energiák ellenében dolgozik, majd simogat, csitítgat, becéz, ápol, hogy egyszerre nyugtassa meg saját magát és a gyerekét.A szülő pontosan tudja, hogy messze nem a legjobb megoldást alkalmazza, ám legitimációnak ott az egészség védelmére, illetve a betegség gyógyítására irányuló szándék, no meg az a hiedelem, hogy ha a gyereket utána egyből meg tudjuk nyugtatni, nagyon nagy baj nem lehet.Mi is így voltunk ezzel addig, míg rá nem találtunk az átkeretezésre!Az időzítés természetesen elementáris fontosságú, hiszen a reframing technikához nem árt, ha van mit átkeretezni. Szükség van tehát legalább annyi rossz próbálkozásra, amennyivel már egyértelmű: akármilyen rossz is a módszer, a célt (például a gyógyszer beadását) muszáj elérni. De mivel a gyereked, ha elég kicsi, még nem tud téged arra kérni, hogy csináld már máshogy, keretezd már át, neked kell észnél lenned.Így tehát amikor már éppen összeszedtük a bátorságunkat, hogy újra nekilássunk egy újabb borzasztó akciónak, váltsunk hangnemet: a leghitelesebb nyugodtság és szeretet jegyében rendezzük újra vonásainkat, és kérdezzük meg a gyerekünket, hogy segít-e nekünk.Észre fogjuk venni, hogy kérdésünktől a gyerek annyira meglepődik, hogy hirtelen fogja magát, és ő maga kapcsolja be a porszívót, vagy elszomorodik, amiért csak egy kanál köptetőt ihatott, vagy stabilan tartja az ujjait, hogy levághassuk mind a húsz körmét, sőt az ollót is tartani szeretné.ApaparaHVG KönyvekSzóval elég jó dolog ez. Binárisabb agyú szülőknek némi supportot nyújthat, ha az energiamegmaradás törvényére gondolnak, a többiek pedig egyszerűen csak próbáljanak meg másképp hozzáállni a beragadt, rosszul működő helyzethez: használják fel a bennük rejlő energiákat, és az új keret szinte magától fog megjelenni elkeseredett szemük előtt. Gondolom, ha egyszer majd ki kell venni a fiunk manduláját, magát fogja altatni.A fenti cikk Szél Dávid Apapara - bővített, átdolgozott kiadás című könyvének szerkesztett részlete. A gyakorló pszichológus Apapara című blogja alapján készült nagy sikerű könyvének bővített, átdolgozott kiadásában szülőként, férfiként, szakemberként és gondolkodó emberként járja körül a gyereknevelés kérdéseit. A könyvet itt rendelheti meg kedvezménnyel.