A tüdőrák az egyik vezető halálozási ok a világon, és bár sorra bukkannak fel újabb terápiák a daganatos betegség előrejelzésére és kezelésére, ezek gyakran meglehetősen lassan jutnak el a széles körű alkalmazásig. Egy friss kutatás kimutatta, hogy a tüdőgyulladásos folyamatokért felelős enzimek visszaszorításával megelőzhető lehet a tüdőrák kialakulása, és egy másik új tanulmány szerint a megfelelő tumormarkerekkel akár évekre előre is megjósolható lehet a nem dohányzóknál kialakuló tüdőrák esélye. Az Európai Unió tagállamainak kutatói idén közös projekt keretében fejlesztettek ki két gyógyszert a legagresszívebb, kissejtes tüdőrák kiújulásának kezelésére. Ugyanakkor a szűrővizsgálatok népszerűtlensége jelentősen növeli a tüdőrák kialakulásának és súlyosbodásának esélyét. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) idei felmérése szerint a férfiaknál 1,3 millió, a nőknél mintegy 500 ezer megbetegedés kivédhető lenne a rendszeres szűréseken való részvétellel.
A betegség 2002-ben világszerte mintegy 1,8 millió halálos áldozatot szedett, és ugyanabban az évben 2,5 millió új esetet is regisztráltak. A tüdőrákos esetek 60-70 százalékát a dohányzás okozza, de a légszennyezésnek és a mérgező vegyi anyagoknak való kitettség is jelentősen növeli a daganatos megbetegedés kialakulásának kockázatát. A rossz túlélési arányokhoz hozzájárul a késői diagnózis is, vagyis a szűrővizsgálatok tömeges elmaradása, ami különösen a tüdőrákos esetekben és halálesetekben élenjáró Magyarországra jellemző. Nem meglepő, hogy rosszul űllunk a tüdőrák túlélési statisztikáit tekintve is: a megbetegedés okozta halálesetek száma 2022-ben Magyarországon volt a legmagasabb az Európai Unióban: százezer lakosra 77,7 tüdőrák okozta haláleset jutott. A statisztikákból kirajzolódott, hogy a férfiakat nagyobb arányban fenyegeti a végzetes kimenetelű tüdőrák, mint a nőket: százezer férfi lakosra 110,4, ugyanennyi női lakosra 56,1 haláleset jutott.
