A Fővárosi Állat- és Növénykert 1866. augusztus 9-én nyitotta meg kapuit, így idén már 160. születésnapját ünnepli. Az intézmény ma Európa egyik legrégebben működő állatkertje, története pedig számos érdekességet rejt.
A reformkorban már felmerült egy budapesti állatkert létrehozásának ötlete, de a szabadságharc és az azt követő politikai időszak évekre félretolta a terveket. Végül Xántus János zoológus, Szabó József geológus és több neves tudós kitartó munkájának köszönhetően valósulhatott meg az elképzelés.
Amikor 1866-ban megnyitották az állatkertet, 18 hektáron 11 nagyobb épületben közel 500 állatot lehetett megnézni, az első években főként a Kárpát-medencéből, de hamarosan egzotikus fajok is érkeztek.
Az állatkert első nagy szenzációi közé tartozott az a zsiráf, amelyet Erzsébet királyné ajándékozott az intézménynek. Ferenc József császár sem érkezett üres kézzel: 34 állatot küldött a bécsi Schönbrunni Állatkertből, ami jelentősen gazdagította a gyűjteményt.
Az 1896-os millenniumi ünnepségek idején az egész Városliget látványos fejlődésen ment keresztül, az állatkert pedig minden addiginál több látogatót fogadott. Ebben az időszakban azonban ma már nehezen értelmezhető látványosság is helyet kapott.
