Az eredeti nevén Pesti Állatkert 1866-ban nyitotta meg kapuit, és természetesen már akkor is voltak épületei. Tervezői nem is akárkik voltak, hanem a kor sokat foglalkoztatott építészei: Szkalnitzky Antal és ifj. Koch Henrik. Nevükhöz számos jól ismert alkotás fűződik szerte Magyarországon, így többek közt a debreceni Csokonai és a székesfehérvári Vörösmarty színház, a pesti Egyetemi Könyvtár, az Oktogon négy jellegzetes lakóháza vagy épp a híres Thonet-udvar.
Album083 / Fortepan 1954.
Állatházaik igazodtak a kor pavilondivatjához, vagyis a svájci nyaralók és fürdőépületek stílusában, fűrészelt deszkadíszes oromzatokkal épültek. Ma már csak egy áll e kezdeti építmények közül, áthelyezve és jelentősen átépítve: a Bagolyvár. Igaz, ez pont nem a ligeti pavilonokra, inkább egy középkori vár romjára próbál hasonlítani – arra a helyre, ahol a baglyok éltek (legalábbis a 19. századi polgárok szerint).
Bor Dezső / Fortepan A Bagolyvár 1931-ben.
Az állatkert eleinte tökéletesen olvadt bele a Városligetbe. Egyrészt a parkosítása szépen követte az akkorra már közkedvelt tájképi kert stílusát: lágy ívekben kanyargó sétányai, fás és gyepes területei és persze a tava is szépen illeszkedett a liget egészéhez.
