A japán kormány 2027 áprilisától két évre 8 százalékról 1 százalékra csökkenti az élelmiszerek és alkoholmentes italok fogyasztási adóját, emellett készpénzes támogatást nyújt az alacsony és közepes jövedelmű háztartásoknak – jelentette be csütörtökön Takaicsi Szanae miniszterelnök.A kormányfő szerint az adócsökkentés és a támogatások együttesen gyakorlatilag nullára mérséklik az érintett háztartások adóterhét, és segítséget nyújtanak a tartós infláció miatt megemelkedett megélhetési költségek kezelésében. A tervet a kormányzó Liberális Demokrata Párt vezetése egyhangúlag támogatta, a kabinet pedig várhatóan augusztus elején hagyja jóvá. Az ehhez szükséges törvényjavaslatokat az őszi rendkívüli parlamenti ülésszakon terjeszthetik elő. A két évre szóló intézkedés becslések szerint mintegy 10 ezer milliárd jen, hozzávetőleg 61 milliárd dollár bevételkiesést okoz az államháztartásnak, ami újabb kérdéseket vet fel Japán már így is magas államadósságának finanszírozhatóságával kapcsolatban. A miniszterelnök szerint a kieső bevételeket költségvetési reformokkal pótolják, és nem bocsátanak ki hiányfinanszírozó államkötvényeket. https://hvg.hu/gazdasag/20260116_ausztria-afacsokkentes-alapveto-elelmiszerekTakaicsi hangsúlyozta, hogy a fogyasztási adó továbbra is a társadalombiztosítás egyik legfontosabb finanszírozási forrása, ezért személyes felelősséget vállal azért, hogy a két év leteltével visszaállítsák az eredeti adómértéket. Ennek politikai megvalósítása ugyanakkor bizonytalan, mivel pártelnöki mandátuma 2027 őszén lejár. A kormánykoalíció kisebbik tagja, a Japán Innovációs Párt is támogatja az adócsökkentést. A Liberális Demokrata Párton belül ugyanakkor bírálatok is megfogalmazódtak. Kono Taró korábbi külügyminiszter szerint nincs garancia arra, hogy az intézkedés tartósan csökkenti az élelmiszerárakat, miközben az adókulcs későbbi visszaemelése újabb jelentős áremelkedést válthat ki. Obucsi Júko volt választási stratégiai vezető tiltakozásul lemondott a párt adóügyi munkacsoportjában betöltött tisztségéről. Az eredeti választási ígéret a fogyasztási adó teljes, nulla százalékra csökkentéséről szólt. A kormány azonban végül az 1 százalékos kulcs mellett döntött, mert szakértők szerint a kereskedelmi pénztárgéprendszerek átállítása a nulla százalékos adómértékre lényegesen hosszabb időt igényelne. A különbséget készpénzes támogatásokkal kompenzálják, amelyek éves költsége mintegy 600 milliárd jen lesz. A japán fogyasztási adót 1989-ben vezették be 3 százalékos kulccsal. Az adómérték 1997-ben 5 százalékra, 2014-ben 8 százalékra, majd 2019-ben 10 százalékra emelkedett, miközben az élelmiszerekre – az alkoholtartalmú italok és a vendéglátóhelyi fogyasztás kivételével -- továbbra is kedvezményes, 8 százalékos kulcs vonatkozik. Közgazdászok ugyanakkor megosztottak az intézkedés várható hatásait illetően. A Daiwa Kutatóintézet becslése szerint egy átlagos háztartás évente mintegy 80 ezer jent takaríthat meg az adócsökkentéssel. Több elemző szerint azonban a kedvezmény csak átmeneti enyhülést hozhat, mivel a vállalatok a magas költségek és a béremelések miatt továbbra is áremelésekre kényszerülnek. Tomohisza Isikava, a Japan Research Institute vezető közgazdásza szerint a fogyasztók az élelmiszereken megtakarított összeget más termékekre költhetik el, ami végső soron más áruk árának emelkedéséhez és az általános infláció gyorsulásához vezethet. A japán infláció immár három éve meghaladja a Japán Jegybank 2 százalékos célját, miközben a szűk munkaerőpiac és a vállalati béremelések tovább erősítik az árnyomást. Az elemzők arra is figyelmeztetnek, hogy a gyenge jen növeli az importköltségeket, különösen az energiahordozók esetében, ami tovább nehezítheti az infláció letörését. A Japán Jegybank júniusi Tankan felmérése szerint a vállalatok egyéves árnövekedési várakozása 3,7 százalékra emelkedett a márciusi 3,1 százalékról, a hároméves várakozás pedig 5,1 százalékra nőtt 4,6 százalékról.Hasonlóról Magyar Péter is többször beszélt, itthon az egészséges élelmiszerek áfáját tervezik 5 százalékra csökkenteni, ám ehhez állítása szerint átfogó előkészítés szükséges. Az intézkedés a költségvetésnek 150-300 milliárd forintjába is kerülhet attól függően, hogy milyen tágan határozzák meg az egészséges élelmiszerek körét.