Fotó: Bodnár Boglárka / MTIA gazdag magyarok előszeretettel vitték be vagyonelemeiket bizalmi vagyonkezelési struktúrákba az elmúlt években, hogy kiélvezzék az adóelőnyöket. Egy új szabályozással ez a lehetőség részben megváltozik, de nem tűnik el teljesen.Az uniós források lehívásával és a tervezett vagyonadóval kapcsolatban is szükségessé vált a bizalmi vagyonkezelési (bvk) struktúrák újraszabályozása, ezek modelljének átalakítása ugyanis mind az EU-s pénzek hazahozatalának, mind a vagyonadónak egyik feltétele. Ahogy arról már korábban írtunk, a bizalmi vagyonkezelésre vonatkozó szabályok módosításával a Tisza-kormány azt szeretné elérni, hogy bezáruljon az egyik legális adóelkerülési kiskapu. A magyar rendszer eddig nagyban eltért a nemzetközi gyakorlattól: Magyarországon ugyanis ha valaki betette a cégét egy bvk-ba, majd úgy döntött, hogy a céget eladja, az ellenértéket pedig kiveszi a bvk-ból, öt év türelmi idővel ezt adófizetési kötelezettség nélkül tehette meg.A tervezett módosítások után a bvk továbbra is alkalmas lesz a családi vagyon hosszú távú egyben tartására, az észszerű örökítésre, de a Tisza-kormány ígéretei szerint a korábban elérhető, sokszor visszaélésszerűen használt adóelőnyök jelentős része megszűnik.Az első szakmai reakciók szerint a kormány tervezete szigorú – például kötelező NAV-ellenőrzést ír elő a régi bvk-kra is –, de a szigorítások célja nem az, hogy elüldözzék a gazdagokat a jobb feltételeket kínáló országokba. Karagich István, a Blochamps Kft. igazgatója szerint megnyugtató üzenet a korábban létrehozottak számára, hogy a már bevitt vagyonelemekre a bevitelkor irányadó szabályok vonatkoznak, vagyis nincsenek visszamenőleges hatályú változtatások.A 2023. szeptember 12. előtt létrehozott struktúrák esetében ez azt jelenti, hogy a bevitt vagyon kiadása – a hozamot ide nem értve – időkorlát nélkül adómentes marad, a 2023. szeptember 12. és 2026. augusztus 30. között bevitt, felértékelt vagyonelemek pedig ötéves várakozási idő elteltével adhatók ki adómentesen.Az augusztus 30-i változás miatt vélhetően még egy utolsó nagy bvk-s roham várható. A Telexnek több jogász kifejezetten üdvözölte a tervezetet: mint mondták, rosszabbat vártak, de a vadabb félelmeik nem igazolódtak be. Volt, aki egyenesen úgy fogalmazott, hogy az új szabályrendszer komoly igazságtalanságokat és torz piaci gyakorlatokat szüntethet meg.Első nap létrehozta, negyedik nap kivette a pénztMilyen szövegről is beszélünk? Ruff Bálint miniszterelnök-helyettes 2026. július 17-én nyújtotta be az Országgyűlés elé a T/387. számú törvényjavaslatot, majd egyfajta tárgyalási menetrendet is vázolt. A törvény fő célja az uniós források megszerzése, vagyis a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv sikere érdekében szükséges adóintézkedések, valamint egyéb törvények módosításának elfogadása.Mint a PwC anno fogalmazott, a bizalmi vagyonkezelés és magánalapítványok adózása esetében jelentős szja-szigorítás várható. A javaslat érdemben alakítja át a bizalmi vagyonkezelések és magánalapítványok személyi jövedelemadózási szabályait.Megszűnhet a bizalmi vagyonkezelések egyik legjelentősebb adóelőnye,a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pedig célzottan vizsgálhatja a korábban létrehozott családi vagyonkezelési és magánalapítványi struktúrákat.Horváth Balázs, az SQN Trust Bizalmi Vagyonkezelő Zrt. igazgatósági tagja szerint az egész változtatás kulcskérdése, hogy a jövőben milyen lehetőségei lesznek a felértékeléseknek, vagyis a vagyonelemet a bvk-ba átruházó személy hogyan adhatja át a cégét vagy más vagyonelemét, illetve hogyan veheti ki később azt, aki arra jogosult lesz.Kezdjük a feketelevessel! A NAV, illetve a kormány láthatóan „berágott” bizonyos korábbi bvk-s gyakorlatokra, amiért volt, aki az öröklés egyszerűsítésére és zökkenőmentességére alkalmas szabályt egyszerűen gyors adóelkerülésre használta.A korábban létrehozott, körülbelül kétezer bvk-ra a törvény emiatt most bevezetne egy kötelező NAV-ellenőrzést. A szakma szerint biztos, hogy jó pár, korábban létrehozott bvk-nál lesz mit megállapítania az adóhatóságnak. Az ugyanis aligha volt rendeltetésszerű joggyakorlás, ha valaki első nap létrehozta a bvk-t, a második nap bevitte a cége üzletrészét a bvk-ba, a harmadik nap eladta az üzletrészt, a negyedik nap pedig már ki is vette a vagyont adómentesen.Megmaradnak az előnyökBaráti Ákos, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda partnere szerint a készülő szabályozás alapvetően kedvezőbb lett annál, mint amitől nagyon sokan féltek. Az eddig létrejött bvk-k megtarthatják a kedvezményeiket, valamint ez a lehetőség megmarad a még augusztus 31-ig létrehozott bvk-knál is. Megmarad az a szabály is, hogy a bvk-ban realizált pénzügyi nyereség a kivételig adómentes. Csak összehasonlításként: ha ugyanezt a nyereséget valaki egy társaságban realizálná, csak az osztalék és esetleg az árfolyamnyereség lehetne adómentes, a kamatjövedelem nem. Karagich István azt is kiemeli, üdvözlendő, hogy nem tér vissza a „bemeneti” adóztatás: aki vagyonelemet (céget, ingatlant, értékpapírt, műtárgyat) ad bizalmi vagyonkezelésbe, annak emiatt továbbra sem keletkezik adófizetési kötelezettsége.Illés István, az Apelso Wealth Management partnere is úgy véli, hogy nagy meglepetést nem okoz a törvénytervezet. Szerinte lehetett tudni, hogy az átalakítás célja az, hogy inkább a családi adótervezést, generációváltást segítse az intézmény, és ne egy magánszemély adóelkerülését. Ezt mutatja az a szabály, hogy – egyezően egy öröklési helyzet adózásával – amennyiben a vagyonrendelő meghal és az örökösei veszik ki a vagyonelemet, nem kell adózni. Ahogy ezt Baráti Ákos megfogalmazza,„továbbra is a halál a legjobb adótervezési eszköz”.Azt persze minden beszélgetőpartnerünk, így Illés István is kiemelte, hogy a kötelező NAV-ellenőrzés fájdalmas újdonság volt, ráadásul nem lesz könnyű ennyi ellenőrzésre adóellenőri kapacitást allokálni. (Hozzátehetjük, hogy ebben az iparágban visszatérő tapasztalat, hogy mindenki elég negatívan nyilatkozik „a többiek” gyakorlatáról, miközben a sajátját kikezdhetetlennek tartja.) A NAV az ellenőrzések során azt vizsgálja, hogy van-e kapcsolat a vagyonkezelő és vagyonrendelő, illetve a vagyonkezelő és a kedvezményezettek között, vagyis a „bal zsebemből a jobb zsebembe” típusú bvk-kat akarja kiszűrni.A tervezetben nyíltan leírják, hogy a tanácsadói és ügyvédi megbízási szerződéseket és azok adóelőnyre vonatkozó rendelkezéseit is vizsgálni kell, ez szintén meglepő volt egyes szakembereknek. Ez mutatja a leginkább, hogy a kormányzat nem kedveli a „dobozos” bvk-kat gyártó, azokat a gyors adóelőnnyel reklámozó szolgáltatókat.A tervezet vonatkozó bekezdése így szól:„Az ellenőrzés során az állami adó- és vámhatóság vizsgálja különösen a vagyonrendelés körülményeit (a közreműködő tanácsadóval és az ellenjegyző ügyvéddel létesített ügyleti kapcsolat kezdeményezésének módját, célját, személyes és gazdasági körülményeit, a kezelt vagyonnal kapcsolatos írásos szövegtervezetek tartalmát), a megkötött szerződések tartalmát (a közreműködő tanácsadóval és az ellenjegyző ügyvéddel létesített ügyleti szerződést).”Nem folytatjuk a passzus idézését, de a törvény pontosan leírja, hogy milyen gyanúkat kell kivizsgálni.Ránky Anna ügyvéd, a Klart Családi Alkotmány egyik alapítója szerintaki korábban családi alkotmánykészítés folyamatának eredményeképpen alapított bvk-t, ott nem lesz kérdés, hogy nem adóelkerülés volt a cél, hanem a családi vagyon hosszú távú megőrzése.Ezt a jövőben sem fogja senki megkérdőjelezni, ilyen esetekben a struktúra kimondott és leírt célja a vállalkozó család vagyonának egyben tartása volt.Adómentesség azért maradBaráti Ákos szerint ugyanakkor az nagyon fontos, hogy megmarad a bvk-kból befektetett összeg tartós befektetési számlára (tbsz) helyezhetősége is. Azaz a bvk-n keresztül is kedvezően lehet a pénzügyi befektetéseket megvalósítani, a felértékelés adómentessége azonban már csak a vagyonrendelő halála esetén lesz érvényesíthető. Ez több szempontból is logikus szabályozás.Egyrészt alátámasztja a bvk-knak azt a funkcióját, hogy azok a generációk közötti vagyonátadásnak legyenek eszközei.Másrészt összhangban van az szja-törvény azon szabályával, hogy halál esetén az örökölt vagyon felértékelődik adómentesen a piaci értékre.A nagy hátulütő viszont a vagyonadó: ennek konkrét szabályai még alakulnak, de várhatóan január 1-jétől hatályba lépnek. A vagyonadó várhatóan a bvk-ba bevitt vagyonra is vonatkozik majd.Ha a vagyon bekerül bvk-ba, ott már nem lehet „trükközéssel” elkerülni vagy mérsékelni a vagyonadót, ha viszont a vagyon a magánszemélynél marad, várhatóan lesznek kiskapuk, és sokan meg is fogják próbálni azokat kihasználni.Vicces paradoxon, hogy korábban minden vagyonos abban volt érdekelt, hogy jó magasra értékelje a bvk-ba betett vagyonelemeit, de a jövőben ez visszafelé sülhet el, amikor az adóhatóság a vagyonadó alapja miatt érdeklődik majd.Ránky Anna azt is megjegyzi, hogy a jövőbeli nyilvántartások megfelelő vezetése kiemelten fontos lesz, hiszen az adóellenőrzés és az adómegállapítás ez alapján fog történni (ahogy eddig is). Ezentúl viszont még nagyobb lesz a tét, mint eddig, hiszen nem mindegy, nyomon követhető-e pontosan, hogy a bvk-ban ugyanazok a vagyonelemek találhatók-e, mint korábban, vagy időközben átalakult a vagyon.A szakma egyes képviselői ugyanakkor nagyon kritizálják is az új szabályokat, mondván, lehet növelni a gazdagokra kirótt adókat, de ha ezek után ők Szingapúrba viszik a vagyonukat, a nagyobb kulcs sokkal kisebb összesített adóbevételt hoz majd. Ennek oka nemcsak az, hogy a vagyonosok pénze kint adózik, de kint kapnak munkát a jogászok, az adótanácsadók, illetve a gazdagokat kiszolgáló bankárok is, akik ezen a szakterületen dolgoznak. A szingapúri példa nem véletlenszerű, az ország kifejezetten ráállt arra, hogy főleg a gazdag kínaiaknak family office-okat működtessen.