Ruff Bálint miniszterelnök-helyettes pénteken benyújtotta az Országgyűlésnek azt a törvényjavaslatot, amely egyebek mellett jelentősen átalakítaná a bizalmi vagyonkezelés adózását. A Tisza Párt már választási programjában jelezte, hogy felülvizsgálná a konstrukcióhoz kapcsolódó adókedvezményeket, és átalakítaná a szabályozást. A javaslat indoklása ugyanakkor az uniós helyreállítási forrásokhoz kapcsolódó vállalások teljesítésével indokolja a változtatásokat.A bizalmi vagyonkezelés lényege, hogy a vagyon tulajdonosa – a vagyonrendelő – meghatározott vagyonelemeket egy vagyonkezelőre ruház át, aki azokat előre rögzített szabályok szerint kezeli a kijelölt kedvezményezettek javára. A konstrukció lehetővé teszi például, hogy egy családi vállalkozás alapítója még életében eldöntse, ki gyakorolja a tulajdonosi jogokat, ki irányítsa a céget, illetve mikor és milyen feltételekkel juthassanak hozzá az örökösök a vagyonhoz. https://hvg.hu/360/20260625_hvg-bizalmi-vagyonkezeles-tisza-vagyonado-magantokealapokA jogintézmény azonban Magyarországon nemcsak az öröklési és vagyonvédelmi funkciója miatt van feljövőben: a jelenlegi adószabályok alapján egy bizalmi vagyonkezelésbe helyezett vállalkozás piaci értéken kerülhet a nyilvántartásba, az így kimutatott értéknövekmény pedig meghatározott feltételek mellett öt év elteltével adómentessé válhat. Emellett a nyilvánosság számára nem átlátható, hogy ki áll a vagyon mögött, mivel a cégnyilvántartásban a vagyonkezelő jelenik meg tulajdonosként, míg a vagyonrendelő és a kedvezményezettek személye nem nyilvános.Nemrégiben mutattuk be például, hogy ez az átláthatatlanság a gyakorlatban is okozhat problémákat: a Népszava tulajdonosi hálójában is megjelent egy bizalmi vagyonkezelő, amely miatt a nyilvános cégiratok alapján nem lehetett teljes bizonyossággal megállapítani, kik a végső gazdasági jogosultak. https://hvg.hu/360/20260626_nepszava-tulajdonos-leisztinger-tamas-vida-jozsef-vagyonkezelo-tv2-ebxA javaslat az adóhatóság felé bővítené az adatszolgáltatást, a vagyonrendelő és a kedvezményezettek adatainak nyilvánosságra hozataláról azonban nem rendelkezik.Ez azt jelenti, hogy nem a nyilvánosság, hanem az adóhatóság számára tenné átláthatóbbá a bizalmi vagyonkezeléseket, kötelező NAV-ellenőrzéseket írna elő, és azt is tételesen meghatározná, mit kell vizsgálnia a hivatalnak: a vagyonrendelés előkészítésének körülményeit, a tanácsadóval és az ellenjegyző ügyvéddel kötött szerződéseket és szerződéstervezeteket, a vagyonkezelő kapcsolatát a vagyonrendelővel és a kedvezményezettekkel, továbbá azt, mennyi idő telt el a vagyonrendelés és az első tőkekiadás között, illetve mi indokolta a vagyon kiadását.Vagyis a konstrukció – hasonlóan például a banktitokhoz – a nyilvánosság előtt továbbra is diszkrét maradna, miközben az adóhatóság szélesebb jogosítványokat kapna annak ellenőrzésére, hogy valódi családi, gazdasági vagy vagyonvédelmi célt szolgál-e.Így lehetett ügyeskedni az adóvalA jelentős adóelőny a szakmán belül is vitákat váltott ki arról, hogy a konstrukció használata minden esetben megfelel-e a jogintézmény eredeti céljának. A most benyújtott törvényjavaslat ezt a kiskaput zárná be: a 2026. augusztus 31. után bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyonelemeknél megszűnne az ötéves várakozási idő után elérhető személyijövedelemadó-mentesség. Helyette úgynevezett adóhalasztási rendszer lépne életbe: a vagyonkezelésbe adáskor és az eszköz értékesítésekor továbbra sem kellene adót fizetni, az adófizetési kötelezettség azonban nem szűnne meg, hanem arra az időpontra tolódna, amikor a kedvezményezettek ténylegesen hozzájutnak a tőkéhez. Fenntartanák ugyanakkor az örökléshez kapcsolódó adómentességet: ha a kedvezményezett csak a vagyonrendelő halála után jut hozzá a vagyonhoz, az addig nyilvántartott értéknövekmény után sem kellene személyi jövedelemadót fizetnie.Az Apelso Wealth Management példával mutatta be, hogy mindez mit jelent a gyakorlatban: ha egy hárommillió forinttal alapított vállalkozást bizalmi vagyonkezelésbe helyeznek, majd azt egymilliárd forintért értékesítik, a jelenlegi szabályok alapján a vételár öt év elteltével adómentessé válhatott, ami mintegy 150 millió forintos adómegtakarítást jelentett. A jövőben ezt nem engedné el az állam, csak elhalasztaná annak megfizetését a kedvezményezettek tőkejuttatásának időpontjáig.Az Apelso értékelése szerint a módosításokkal a bizalmi vagyonkezelés ismét elsősorban hosszú távú vagyontervezési eszközzé válhat:A bizalmi vagyonkezelés jövője nem a rövid távú adóelőnyökről szól, hanem a valódi családi vagyontervezésről, az öngondoskodásról, a generációváltásról, a vagyonvédelemről és a hosszú távú szemléletről.A Blochamps Capital, az SQN és a BékésPartners elemzése azt emelte ki, hogy az új vagyonrendeléseknél nem az számítana, hány év telt el, hanem az, hogy a kedvezményezett ugyanazt a vagyonelemet kapja-e vissza, amelyet korábban bevontak a bizalmi vagyonkezelésbe. Ha igen, a kiadás adómentes maradna, de az eredeti szerzési értéket vinné tovább. Ha viszont az eszközt eladnák, és pénzt fizetnének ki, a hozam és a felértékelés osztalékként adózna. „Bár a felértékeléshez kötődő adóelőny az új bevitelekre megszűnik, cserébe letisztult, kiszámítható szabályozási környezet jön létre” – fogalmaztak a szakértők. Véleményük szerint a konstrukció adó- és illetékszempontból nem kerülne hátrányba a vagyon közvetlen tartásához képest, miközben továbbra is szolgálná a családi vagyon védelmét, a generációváltást és az öröklés tervezését.Más szegmenseket is alaposabban szabályoznának: vagyonkezelő-váltás esetén a jövőben nem kell feltörni a tartós befektetési számlákat, és egyes ingatlanoknál a szerzési idő számítása is kedvezőbb lehet a kedvezményezettek számára. Az Apelso szerint ezek a pontosítások azt mutatják, hogy a kormányzat hosszú távon is számol a családi vagyonkezelési struktúrákkal, de azok működését szigorúbb és átláthatóbb keretek közé terelné.A törvényjavaslat másik fontos eleme a kötelező NAV-ellenőrzések bevezetése: az első körben a 2023. szeptember 12. előtt létrejött bizalmi vagyonkezeléseket és magánalapítványokat vizsgálná az adóhatóság – beleértve az időközben megszűnt konstrukciókat is – majd 2028. január 1-jétől valamennyi bizalmi vagyonkezelés kötelező ellenőrzés alá kerülne az elévülési időn belül. A jövőben nem az lesz a kérdés, hogy egy struktúra formálisan megfelel-e a jogszabályoknak, hanem, hogy egy NAV-ellenőrzés során objektíven igazolható-e a valódi családi, gazdasági és vagyonvédelmi cél, és ezt a működése is hitelesen tükrözi-e – fogalmazott Illés István, az Apelso társalapítója.Nyitóképünk illusztráció. Fotó: HVG / Túry Gergely