Új szempontot hozott be a „bio vagy ketreces tojás”-vitába egy friss tanulmány, amely arra jutott, hogy az Egyesült Királyságban a szabad tartású biomodell bevezetése 2 316 000 tonna szén-dioxidnak megfelelő üvegházhatású gázkibocsátást eredményezhet, míg a ketreces rendszer esetében 1 184 000 szén-dioxid lenne a kibocsátás. Vagyis az ökológiai modell majdnem kétszeres üvegházhatású gázkibocsátással jár.A Royal Society Open Science című folyóiratban megjelent tanulmány ezt azzal magyarázta, hogy szabadtartású biomodellben rugyanannyi tojás előállításához több tyúkra van szükség, mivel a ketrecben élő tyúkok általában hatékonyabbak.A baromfitelepek adatait vizsgálva számították ki a brit kutatók a környezeti hatásokat. Elemezték az állatjóléti mutatókat is, és azt, hogy adott mennyiségű tojáshoz hány tyúkra van szükség.Ezek alapján a szabadtartású biotermelés volt a legrosszabb hatással a vizek túlzott tápanyag-terhelésére és az ebből eredő algásodásra, a talaj savasodására és földhasználatra. A kutatók szerint a tyúkok elhullási aránya szintén a szabadtartásban volt a legmagasabb. https://hvg.hu/kultura/20260402_palfi-gyorgy-tyuk-kritika-magyar-filmA tanulmány 2009–2010-es adatokat használt, és nem vett figyelembe más környezeti hatásokat, például a növényvédő szerek használatát vagy a biodiverzitást.A tojótyúkok alkotják a világszerte ketrecekben tartott állatok legnagyobb csoportját, és a globális tojásfogyasztás növekszik, ezért fontos állatjóléti szempont, hogy hogyan bánunk velük – mondta Dr. Harriet Bartlett, a tanulmány egyik szerzője. Bartlett hozzátette, hogy a kutatás nem mutatta be az ipari állattenyésztés teljes képét. „Az ökológiai gazdálkodás jobb eredményeket érhet el a növényvédő szerek toxicitása, és talán a gazdaságok biodiverzitása tekintetében is” – mondta. https://hvg.hu/360/20260208_7-tipp-a-hvg-tol-tojasfozes