Emily Wilson az Edinburgh International Book Festivalon 2024. augusztus 13-án – Fotó: Roberto Ricciuti / Getty Images„Nincs benne semmi meggyőző”, és „hiányzik belőle a pszichológiai, érzelmi, politikai és etikai mélység” – többek között ezekkel a szavakkal kritizálta Christopher Nolan Odüsszeiáját a homéroszi eposz fordítója, Emily Wilson, írja a Guardian.Július közepén mutatták be az Oscar-díjas rendező újabb nagyszabású vállalkozását, az Odüsszeát. A film azóta is uralja a közbeszédet, vagy azzal, hogy rekordbevételt termel, vagy azzal, hogy Elon Musk annyira kiakadt rajta, hogy csinál egy másikat MI-vel, vagy éppen azzal, hogy a 70 mm-es IMAX-re forgatott grandiózus mozifilmet milliók nézték meg egy tweetbe ágyazott videón.A filmet a nézők a számok alapján imádják, a kritikusok többnyire szeretik, a klasszika-filológusok már nem annyira. A Telex kritikájában azt írtuk, „szürke, lehangoló, nagyon Nolan lett az Odüsszeia”, és bár valamennyire megtartotta Homérosz hőskölteményének struktúráját a rendező-forgatókönyvíró, teljesen átkalapálta azt a saját univerzumára.A film körüli diskurzusba most Emily Wilson brit-amerikai klasszika-filológus és műfordító, a Pennsylvaniai Egyetem tanszékvezetője is beszállt, akinek 2017-es fordítását a rendező saját bevallása szerint is felhasználta a film forgatókönyvének írásakor. Wilson a London Review of Books számára írt esszéjében éles kritikát fogalmazott meg a filmmel kapcsolatban.A nem túl hízelgő szavak különösen rosszul érinthetik a rendezőt, aki a film sajtókörútja alatt többször kifejezetten elismerően nyilatkozott Wilson – egyébként ellentmondásos megítélésű, szándékosan modern nyelvezetet használó – fordításáról. Nolan egy interjúban csodálattal idézte a Wilson-féle Odüsszeia első sorát is: „Tell me about a complicated man”, azaz „Mesélj nekem egy bonyolult férfiról”. Ez Devecseri Gábor 1947-es magyar fordításában úgy hangzik, hogy: „Férfiuról szólj nékem, Múzsa, ki sokfele bolygott / s hosszan hányódott”. Nolan filmjében (Wilson fordításához hasonlóan) modern szavakat használnak a szereplők (néha elhagyja a szájukat egy-egy „fuck” is) és egy kivétellel amerikai angol akcentussal beszélnek.Wilson az esszéjében arról írt, azt remélte, hogy „Nolan vonzódása a homéroszi témákhoz új alkotói magasságokba repíti majd, és lehetővé teszi számára, hogy hitelesebb karaktereket alkosson. Az Odüsszeia azonban a tőle megszokott grandiózusság és felületesség keverékét mutatja… a film világképe túl zavaros, karakterei pedig túl kevéssé kidolgozottak ahhoz, hogy beváltsák azokat a nagy ötleteket, amelyeket félig-meddig ígér – bár a hatalmas robbanások és óriások ábrázolásában nagyon jól teljesít”. A fordító szerint „Nolan Odüsszeiájából hiányzik számos olyan elem, amely az eposzt nagyszerűvé teszi”.„Semmi meggyőzőt nem mond az időről, az emlékezetről, a történelemről, a háborúról, sem arról, hogy milyen kapcsolat van egy harcos dicsőséges visszatérése és családja, ellenfelei, bajtársai, barátai és szomszédai élete között. Hiányzik belőle a pszichológiai, érzelmi, politikai és etikai mélység. A narratív szerkezete mesterkélt. Az írásmód borzalmas. Egyetlen szereplőnek sincs meggyőző indítéka cselekedeteire vagy szavaira”.Wilson emellett azt is kritizálta, hogy a filmből teljesen hiányoznak a szexjelenetek, és az ételek is borzalmasan néznek ki. „Szégyellném magam, ha ennek a forgatókönyvnek akár csak egy részét is én írtam volna” – összegezte érzéseit.A fordító egy, a a Sunday Timesnak adott interjúban is nekiment a filmnek, akkor azt mondta, egyáltalán nem hatott rá érzelmileg, ami „szerintem részben annak is köszönhető, hogy – Homérosszal ellentétben – nem túl jól van megírva”. Wilson szerint Nolan karaktereiből egész egyszerűen hiányoznak a homéroszi mélységek, ezért együttérezni is nehéz velük. „Miért érdekelne, hogy ez a fickó hazatér-e a feleségéhez? Nem adott nekem okot arra, hogy érdekeljen”.Azt Wilson is elismerte, hogy az Odüsszeia új filmes adaptációja mindezek ellenére „ünnepelni való”, ugyanis máris hatással van az ókori görög irodalom iránti kulturális érdeklődésre, és újabb olvasókkal ismerteti meg a homéroszi eposzt. Wilson azt írta, a film hatására az összes Homérosz-fordítás (beleértve az övét is) elfogyott a boltok polcairól, és a film hatására talán több egyetem is fontolóra veszi, hogy ne szüntesse meg az irodalom-, nyelv- és történelemtanszékeit.„Nolan mindent megtesz azért, hogy a nagyközönség újra olvasni kezdjen, és ezért hálás vagyok neki” – írta.Arról, hogy minden idők legfontosabb tekergéstörténete, az Odüsszeia pontosan miről is szól, és milyen hatással van a mai napig a világirodalomra és a kulturális diskurzusra, ebben a cikkben írtunk bővebben. Ebben a cikkben pedig azt foglaltuk össze, mit érdemes, mit nem érdemes számonkérni Nolan adaptációján.