„Vagyonvisszaszerzés – miért szükséges és hogyan lehetséges?” címmel nemrégiben megjelent tanulmányukban többször utalnak arra, hogy jelenleg – tehát az új kormány megválasztását követő hónapokban – is folynak el jogszerűtlenül közpénzek. Konkrétan milyen csatornákon szívódhat fel továbbra is a közvagyon, és lehetséges-e ezeket a csatornákat rövid úton megszüntetni a NER bukása után?
Vannak olyan területek, ahol viszonylag egyszerűen leállítható a közpénzek elfolyatása, és adott esetben vissza is vehető a közpénzjellegét elveszítő állami vagyon. Itt elsősorban a közvetlen támogatásokra, pénzbeli juttatásokra gondolok. Erre példát jelentenek a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) kifizetései, amelyeket nemcsak leállítottak, hanem felszólították az illetékeseket, hogy az összegeket fizessék vissza, s egyes szereplők ezt már teljesítették is. Ezzel szemben vannak jóval bonyolultabb közpénzlenyúlások, amelyeknél alaposan végig kell gondolni, hogy milyen eszközökkel szüntethetők meg hatékonyan. A NER-ben nem egy esetben nagyon szofisztikált módon, szervezetten lopták a közpénzt, faramuci pénzügyi konstrukciók alkalmazásával, amelyek esetében valójában azt sem tudhattuk, kik a végső haszonhúzók, csak – hosszú nyomozó munkával – következtetni tudunk rájuk. Ilyenek például a magántőkealapoknak jutatott csillagászati összegek. A hatóságoknak szintén kreatív megoldásokat kell majd alkalmazniuk, persze tiszteletben tartva a jogszerűséget.
