Becslések szerint 30 ezer milliárd forintnyi összeg esett korrupció és jogellenes ügyletek áldozatául az elmúlt húsz évben. A konkrét eseteket a kormánytól független Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) fogja feltárni, majd a megfelelő büntetések kiszabása mellett lezárni – ígéri a Tisza-kormány. A már a kormánypárt választási kampányában beharangozott NVVH feladata az lesz, hogy „feltárja a közpénzügyi korrupció, a közvagyonvesztés, a vagyonkimentés és a jogellenes magánvagyon-gyarapodás nyomait, beazonosítja és felelősségre vonja a közpénzekkel gondatlanul bánó bűnösöket, illetve segítőiket” – olvasható a kormány által múlt pénteken benyújtott törvényjavaslatban. Ezekbe olyan konkrét ügyek tartoznak, mint az autópálya koncessziók, a lélegeztetőgép-biznisz szerződései, a covidtesztek és vakcinák beszerzései vagy a magántőkealapok és a szimbolikussá vált hatvanpusztai birtok ügye.
„Az NVVH jogkörei alapján úgy fog működni, mint egy második, kiterjesztett felelősséggel és speciális hatáskörrel rendelkező ügyészség” - mondta kérdésünkre Ligeti Miklós, a Transparency International (TI) Magyarország jogi igazgatója. A Tisza-kormány július 10-én nyújtotta be az Országgyűlésnek az NVVH-ról szóló törvényjavaslatot, amit a 17. Alaptörvény-módosítás részeként a parlament hétfőn elfogadott. A törvény szerint a hivatal elnökének munkáját a közpénzügyi elnökhelyettes, a nyomozati elnökhelyettes, a vádemelésért felelős elnökhelyettes, valamint a fellebbviteli elnökhelyettes segíti, és az elnök minden év május 31-ig számol be az előző évi eredményekről az Országgyűlésnek. A törvény egyik legfontosabb változtatása az NVVH jogi intézményrendszerbe történő beágyazása, ugyanis a hivatal kapcsolódik az ügyészséghez, és esetenként helyettesíti is azt.
