David Stuart régész és kollégái fontos felfedezést tettek még 2010-ben: egy festett helyiségre bukkantak Xultunban, a Guatemalában található jelentős régészeti lelőhelyen. A kutatók akkor azt is kiszúrták, hogy a számos matematikai és csillagászati ​​képlet egy valakinek tulajdonítható: egy olyan személynek, akinek a nevét mostanra sikerült megfejteni.Az Antiquity című tudományos folyóiratban megjelent publikáció szerint az egykor élt maja tudós neve Saktahnwaax, ami magyarra fordítva nagyjából annyit tesz: Fehérmellű Róka. Az illető valószínűleg Kr.u. 800 körül élt.A tanulmány szerint a kamra falán az alábbi felirat olvasható: „így mondja Saktahnwaax”, ami arra utal, hogy vagy maga a tudós festette fel a képleteket, vagy valaki helyette írta alá azokat, hogy tudassa, kinek köszönhetők.A tudós neve mellett a csapat egy soha nem látott képletet is megosztott, amely a maják „egyedi és elegáns” idő- és csillagászatfelfogását demonstrálja – számolt be róla a Gizmodo.„A maják nagyon lelkes természetmegfigyelők voltak, és mindig mintákat és összefüggéseket kerestek” – mondta el a lapnak David Stuart, a Texasi Egyetem tudósa. A szakember szerint Saktahnwaax az első, név szerint is ismert tudós a Kolumbusz Kristóf előtti idők Amerikájából, ami jól mutatja azt is, hogy a majáké valóban egy olyan kultúra volt, amely elmerült a tudományokban, és kifinomult módon kezelte azt. https://hvg.hu/tudomany/20260622_dronnavigacio-fejlesztese-a-mehek-tajekozodasa-alapjanStuart szerint a régészek eddig csak maja királyok, királynők vagy más politikai személyiségek nevét azonosították. Ebben az értelemben a leletek végre egy maja matematikus vagy csillagász nevét is az ókori világ nagy tudományos gondolkodóinak listájára tették.Amikor a kutatók először alaposan megvizsgálták Saktahnwaax „aláírását”, vigyáztak, hogy ne vonjanak le elhamarkodott következtetéseket. Mindenekelőtt a csapat ki akarta zárni „az összes többi lehetőséget”. Csak akkor csodálkoztak rá az ősi gondolkodó munkájának kifinomultságán, miután biztosan meg tudták mondani, hogy a névvel kapcsolatos értelmezésük helytálló.A tudós használt például egy olyan jelölést, ami 2920 napot ölelt fel. Amellett, hogy ez pontosan 8, 365 napos évnek felel meg, 5 Vénusz-évet is jelöl. Mindez azt mutatja, hogy a maják változatos módon mérték az idő múlását.Stuart szerint még mindig van néhány olyan részlet a falon, amit nem sikerült teljesen felfedni, így a jövőben tovább bővülhet az az információmennyiség, ami ebből a festett kamrából származik.Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.(Nyitókép forrása: Antiquity / Stuart et. al.)