Szavazás az Európai Parlament ülésén 2026. július 9-én – Fotó: Mathieu Cugnot / EP / EUAz Európai Parlament (EP) csütörtökön elfogadni és elutasítani sem tudta a gyerekek online szexuális zaklatása elleni kivételt az elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv alól. A strasbourgi szavazás – amelyen módosító indítványokat fogadtak el a szöveghez – azért kapott előzetesen nagyobb figyelmet, mert kapcsolódik egy olyan ügyhöz, amely nagy vihart kavart az elmúlt években.Miről van szó és miről nincs?Ahogy arról korábban részletesen írtunk, az EP és a tagállami kormányokat képviselő Tanács már évek óta vitázik az állandó szabályok tervezetéről, amelyekkel a gyerekeket szexuálisan bántalmazó tartalmak ellen lépnének fel. A kritikusai által „chat controlnak” titulált javaslat viták kereszttüzébe került, mert többen tömeges megfigyeléstől és a csetüzenetek titkosságának feloldásától tartottak, míg a másik oldalról a pedofil tartalmak egyre tömegesebb elburjánzásával érveltek.A jogszabály végső formáját a két testületnek együtt kellene elfogadnia. Az EP-ben ellentétes politikai táborokból hasonló, inkább a magánéletet féltő érvekkel mentek neki az eredeti javaslatnak, és ilyen irányba vinné a jogszabályt a képviselők első körben elfogadott álláspontja. A tagállami kormányok Tanácsa többszöri halasztgatás után egy, a korábban tárgyaltaknál visszafogottabb álláspontot fogadott el, amely ejtette a legvitatottabb elemeket, de az EP-hez képest még mindig nagyobb teret hagyna a techcégeknek. A két döntéshozó testület egyelőre csak ott tart, hogy a saját véleményét szavazta meg, egymással még nem kötöttek alkut. A Politico szerint erről legközelebb hétfőn tárgyalnak a két testület képviselői, de ezen továbbra sem várható, hogy megegyezzenek.Az egyezkedés közben 2021-ben ideiglenesen részleges mentességet adtak a mostani szabályok alól, hogy a techcégek az állandó szabályokra tett javaslatnál szűkebb keretek között, önként felderíthessék az ilyen tartalmakat. A tárgyalások elhúzódása miatt a kivételt egyszer már meghosszabbították. Erre másodszorra is szükség lett volna, idén márciusban viszont ebbe már nem egyezett bele az EP, ígyaz ideiglenes szabályok április 3-án lejártak.Ennek az évekig érvényben lévő korlátozott mentességnek a visszaállításáról, nem a leendő állandó szabályokról szólt a csütörtöki szavazás.Miért háborodtak fel többen?Az EP-ben már azon is többen felháborodtak, hogy másodszorra is szavazni kell a javaslatról, holott márciusban már visszadobták. Markéta Gregorová zöld képviselő azzal érvelt az Euronewsnak, hogy ha az EP visszautasít egy szöveget, a Tanács általában nem halad vele tovább, és az Európai Bizottság visszavonja. „Most egy második szavazásra kényszerítenek minket, ami megkérdőjelezi a demokrácia lényegét” – jelentette ki.„A nem az nemet jelent”– vont párhuzamot a második kör és a nemi erőszak között a szélsőbaloldali GUE/NGL, amely a Tanács, Roberta Metsola EP-elnök és a jobbközép Európai Néppárt nyomására panaszkodott. „Chat control 1.0”-nak titulálta a javaslatot, holott a csetüzenetek titkosításának feloldását már az állandó tervezetnél is elengedte a Tanács. Isabel Serra spanyol képviselő egyenesen arra jutott, hogy „nincs jogállamiság az Európai Unióban”.Csakhogy az áprilisihoz hasonló elutasításkor magától nem kerül le a javaslat az asztalról: a szó szerint rendesnek nevezett jogalkotási eljárással összesen háromszor futhatnak neki a megegyezésnek. Viszonylag ritka, hogy a második körig jussanak, de épp nemrég még harmadik olvasatra is volt példa.A szöveg így a Tanácshoz került. A kormányok július elején változatlanul, egyhangúlag támogatták, hogy hozzák vissza az ideiglenes szabályokat, és azok 2028 áprilisáig maradjanak életben. A testület közleménye kifejezetten hangsúlyozta: azután fogadta el az álláspontját, hogy Roberta Metsola EP-elnök a júniusi EU-csúcson arról beszélt, ideje haladni a javaslattal, és megvizsgálják, hogyan lehet elfogadtatni második olvasatban. A tanácsi közlemény kiemelte, hogy azt szeretnék, ha mielőbb visszahoznák az ideiglenes szabályokat.Már a sürgősségi eljárás vitáját is bekiabálások kísértékAz EP döntött is egy sürgősségi eljárásról kedden. Az Európai Néppárt nevében Tomas Tobé – bekiabálások közepette – azzal érvelt a javaslat mellett, hogynem pártpolitikáról, „chat controlról” vagy eljárásokról, hanem a gyerekek védelméről van szó a szexuális ragadozóktól.Mary Khan a Szuverén Nemzetek Európájából azzal érvelt, hogy a javaslatot egyszer már elutasították, és addig szavaztatnak, amíg az eredmény át nem megy, azt a hátsó ajtón keresztül, szalámitaktikával próbálják átvinni.Kedden 331 igent, 304 nemet és 11 tartózkodást kapott, hogy a második olvashatos szavazást sürgősséggel, már csütörtökre napirendre vegyék. A lista alapján a magyar képviselők közül a DK-ból, a Fidesz–KDNP-ből és a tartózkodó Bogdán Csabát leszámítva a Tisza Pártból támogatták a sürgősséget. (Bogdán a jegyzőkönyv szerint utólag jelezte, hogy igennel akart szavazni.) Borvendég Zsuzsanna a Mi Hazánkból nemet nyomott.Az elutasításhoz nem voltak elegen, a módosításhoz igenÍgy már csütörtökön szavaztak magáról a jogszabályról. A javaslatot ellenző képviselők felháborodása részben annak szólt, hogy a második olvasatban ilyenkor az EP-ben abszolút többség kellene, hogy visszadobják vagy módosítsák a tanácsi javaslatot, azaz az (elnökét nem számítva) 719 fős teljes testület legalább felének szavazatára szükség lett volna. Ilyen többséget a tartózkodók és a hiányzók miatt is nehezebb összeszedni, különösen a nyári szünet előtti utolsó plenáris ülésen.A hangoskodással kísért szavazáson így hiába kapott relatív többséget a javaslat visszautasítása 314 igennel és 276 nemmel, az igenek száma nem érte el a 360-at.A jogszabályt így sem tudták elfogadni: két módosító nem sokkal a határ felett, 369, illetve 362 igennel átment.A többi általában nagy aránnyal bukott, bár az ülést levezető Sophie Wilmès alelnököt is többször megzavarta, hogy némelyik relatív többséget kapott, és közel került a 360-as határhoz.A káosz akkor szabadult el igazán, amikor a végén a GUE/NGL kezdeményezésére ismét szavaztak a javaslat visszautasításáról. Carlo Fidanza ECR-es képviselő többek nevében azt kérdezte, az eredeti vagy a módosított szöveget dobnák-e vissza, és a bekiabálások alapján valóban nem csak neki nem volt világos a helyzet.„Nem tudjuk, miről szavazunk”– hallatszott be egy Wilmèshez lépő képviselőtől a közvetítésbe is. Végül – miután tisztázták, hogy a módosításokkal kiegészített szövegről szavaznak – 286-an mondtak nemet, 276-an igent az elutasításra.„Tehát a visszautasítást visszautasítottuk”– jelentette ki.Így a szöveget nem sikerült se elfogadni, se visszadobni. A módosított formájában megy vissza a Tanácsnak, ahol vagy három hónapon belül elfogadják a módosítókkal, és akkor lezárják az eljárást, vagy egy külön egyeztetőbizottságban kell megegyezniük az EP-vel harmadik olvasatban. Ha ott sem tudnak alkut kötni, a javaslatot nem lehet elfogadni.Az átment módosítók kimondják többek között azt, hogy az adatkezelésre csak amiatt lehet szükség, hogy felderítsék és eltávolítsák a gyermekek online szexuális bántalmazását ábrázoló anyagokat, valamint kifejezetten kizárják a végpontok közötti titkosítást használó csetalkalmazások vizsgálatát.Hogyan szavaztak a magyar képviselők?A jegyzőkönyv alapján a két elutasításra a magyar képviselők közül csak a Mi Hazánkból szavaztak igennel, a Fidesz–KDNP-ből és a Tisza Pártból nemmel, a DK-s Dobrev Klára tartózkodott. Utóbbi az abszolút többség miatt csak elvben különbözött attól, mintha nemet vagy semmit sem nyomott volna, a két sikeres módosítót viszont már támogatta (a többiek ugyanúgy voksoltak, mint az elutasításnál).Dávid Dóra, a Tisza EP-képviselője már szerdán leszögezte egy Facebook-videóban, hogy „a pedofilok ellen” fognak szavazni. Azzal érvelt, hogy2021 óta a gyerekbántalmazási nyomozások 80 százaléka olyan bejelentések alapján indult, amelyekre április óta nincs érvényben uniós jogszabály, így naponta nagyjából 50 ezer ilyen jelzés marad el.Hangsúlyozta, hogy a mentesség nem ad alapot a titkosítás feltörésére vagy tömeges megfigyelésre, hanem önkéntes, körülhatárolt bűnüldözési eszköz kizárólag a gyerekbántalmazás ellen, feltétlenül szükséges módszerekkel, kötelező emberi felülvizsgálattal (azaz nem csak mesterséges intelligenciával).Dobrev Klára DK-s képviselő viszont a szavazás előtt nem sokkal arról írt Facebookra, a „chatkontrollal” lehetővé tennék, hogy „a gyermekvédelemre hivatkozva a privát üzeneteinket is átvizsgálják.Ez nem gyermekvédelem. Ez tömeges megfigyelés.”Úgy látta, lenne jobb megoldás is, „mi az elmúlt két évben letettünk az asztalra egy olyan európai javaslatot, amely valóban fellép a gyermekek elleni pedofil bűncselekményekkel szemben, miközben nem épít ki általános megfigyelési rendszert. Jogkörökkel rendelkező európai hatóságot akarunk. Csakhogy ezt az európai jobboldal lesöpörte az asztalról, mert a techcégek érdekei fontosabbak nekik, mint az emberek vagy a gyermekek biztonsága.” A gyerekeket meg kell védeni, de „nem úgy, hogy közben minden európai polgár magánéletét feláldozzuk. A szabadság és a biztonság nem egymás ellenségei, csak a jobboldal akarja elhitetni velünk, hogy választanunk kell közöttük”.A közvetítésbe behallatszódó mondatban az első szám egyes személyt a Politico tudósítása alapján többesre javítottuk, és a cikket kiegészítettük Dobrev Klára Facebook-bejegyzésével.