A legfontosabb feladat a transzatlanti egység demonstrálása, a legtöbb szó az iráni válságról esik majd, valamint arról, hol tartanak a tagállamok a védelmi kiadások növelésében. Sokakban felmerült az is, miért van szükség évente csúcstalálkozókra, ha rendre attól kell tartani, Trump tovább rombolja a szervezeten belüli bizalmat.
A NATO a tavalyi csúcstalálkozón döntött arról, hogy néhány éven belül a GDP öt százalékára kell emelni a védelmi kiadásokat. A mostani ankarai csúcson az egyik legfontosabb feladata az, hogy a tagállamok felmérjék, hol tartanak a végrehajtásban. Az öt százalékból 3,5 százalékot közvetlenül kell védelmi célokra költeni, a maradék másfél százalékot a védelemmel közvetve kapcsolódó feladatokra, például infrastruktúra vagy a kibervédelem fejlesztésére kell fordítani. Az európai NATO-tagállamok közül eddig Lengyelország, Görögország és a három balti állam, Észtország, Lettország és Litvánia érte el a legalább 3,5 százalékos szintet.A NATO-csúcsokon általában nem hoznak komoly döntéseket, azok legtöbbször már a találkozó előtt megszületnek. A HVG forrásai szerint Ankara sem kivétel, amiért mégis érdekes a csúcs az az, hogy nem lehet tudni, mit fog mondani az amerikai elnök. Különösen az lesz majd érdekes, mit mond majd a Hormuzi-szorosról. A csúcs hangulatát az határozza meg, hogy Donald Trump még mindig mérges-e az európaiakra, akik szerinte a február óta tartó válság ideje alatt nem álltak ki az USA mellett. Ezért – állítják a szakértők – a legfontosabb cél az, hogy a csúcs egységet mutasson és a tagállamok megerősítsék, egységesen kiállnak a NATO-szerződés kölcsönös védelmet szavatoló ötödik cikkelye mellett.
