Donald Trump amerikai elnök és Mark Rutte NATO-főtitkár kétoldalú megbeszélést tartanak a NATO-vezetők csúcstalálkozóján 2026. július 8-án – Fotó: Jonathan Ernst / ReutersIrán ellopta a show-t a NATO-csúcson. Az Irán és az Egyesült Államok közötti tűzszüneti megállapodás pont a katonai szövetség kétnapos találkozóján omlott össze. Pedig a NATO európai tagjai eredetileg inkább attól tartottak, hogy Ukrajna támogatásának kérdése lesz a feszültség forrása, vagy Donald Trump az európaiak katonai kiadásait fogja keveselni. Ebben a két kérdésben aztán sikerült elkerülni a konfliktust.Helyette viszont az mélyítette a transzatlanti törésvonalat, hogy Trump ismét megsértődött NATO-tagokra, amiért nem akarnak érdemben részt venni Irán megregulázásában. Ezt korábban is kifogásolta, a tűzszünet összeomlása pedig újra felszította dühét.Annyira, hogy Trump elrendelte az Egyesült Államok és Spanyolország között a kereskedelem felfüggesztését,mert Madrid utasította el korábban is a leghatározottabban a részvételt az Iráni konfliktus fegyveres rendezésében. Azaz az egyik lehető legellenségesebb lépést tette meg egy szövetségesével szemben, épp a katonai szövetség csúcstalálkozóján, amelynek az egységet, de legalábbis az ellentétek civilizált kezelését kellett volna felmutatnia.Ezt valamelyest enyhíti a szerdán elfogadott deklaráció a közös érdekekről és a fenyegetésnek tekintett Oroszországról, amellyel szemben Ukrajna is további támogatást érdemel, ez azonban nem teszi semmissé a szövetségen belüli ellentéteket. A találkozó mérlege így vegyes, pedig az iráni konfliktus kiéleződése nélkül akár pozitív is lehetett volna:A NATO európai tagjai készek arra, hogy jelentősen növeljék védelmi költségvetésüket, a GDP 5 százalékáig 2030-ra.Grönlandot Trump továbbra is amerikai irányítás alatt szeretné tudni, ami súlyos feszültséget jelent a NATO-n belül, hiszen Dániával, egy szövetségessel szemben lép fel területi igénnyel.Az iráni tűzszünet összeomlásával kiújult az ellentét Trump és az európai partnerek között, amelyek nem akarnak katonailag részt venni a nélkülük elindított fegyveres konfliktusban.Az ellentét csúcspontja Trump döntése volt, hogy az Egyesült Államok felfüggeszti a kereskedelmét Spanyolországgal, amely a leghatározottabban utasítja el a részvételt és kevéssé támogatja a katonai költségvetés növelését is.Trumpban mindez csak erősítheti az érzést, hogy a transzatlanti kapcsolatok csak terhet jelentenek az amerikai költségvetésnek.Ukrajna ügyében ugyanakkor egyetértés van a NATO tagjai között, noha Trump elnöksége elején inkább Moszkva felé hajlott a rendezés szempontjait illetően.A csúcs jó alkalom volt Magyar Péternek és Volodimir Zelenszkijnek egy rövid megbeszélésre, közelebb hozva a két ország vezetőjének mielőbbi találkozójának esélyét.Nyugodt NATO-csúcs is lehetett volnaArra, hogy legfeljebb enyhe feszültséget hoz a NATO-csúcs, reményt adott a legnagyobb nyugati gazdaságokat tömörítő G7 júniusi találkozója, ahol Trump látványos egyetértésben állt ki a brit, francia, német, olasz, kanadai és japán vezetéssel együtt az orosz agresszió ellen védekező Ukrajna támogatása mellett.A védelmi költségvetés miatti konfliktust meg tulajdonképpen leszerelték a tavaly már megszavazott tagországi vállalások. Az európai szövetségesek vállalták, hogy 2035-ig GDP-jük 5 százalékára emelik védelmi költségvetésüket a sokáig bőven 2 százalék alatti mértékről, amit Trump előtt már a demokrata amerikai elnökök is keveselltek, mondván a terhek nagy részét így az Egyesült Államok viseli Európa védelmében is.A vállalások már láthatók, egy év alatt 90 milliárd dollárral nőtt az Egyesült Államokon kívüli tagok védelmi költségvetésének összértéke. Lengyelország lényegében már megközelítette az öt százalékot, ami nem csak papíron mutat jól, de az ország gazdaságának méretéből adódóan látható tétel, 2022-ben 15, tavaly már 47 milliárd dollár volt. Magyarország a jelenlegi két százalékos elvárásnak tesz eleget, ez nagyjából 4,7 milliárd dollár. Magyar Péter, aki kormányfőként első alkalommal képviselte Magyarországot a NATO-csúcson, megerősítette, hogy a vállalt kötelezettségét az ország határidők szerint teljesíteni fogja. Ezt részben az EU SAFE-programja teszi lehetővé, amelyből az új kormány 10 milliárd eurós forrásra tart igényt.Az újságírók visszatérő kérdése volt a tagországok vezetőitől és a NATO főtitkárától, hogy Trumpnak fontos-e még egyáltalán a NATO. A válaszok egy irányba mutattak: a katonai szövetség Észak-Amerika és Európa közös érdeke. „Az Egyesült Államok elkötelezett a NATO iránt” – mondta Mark Rutte. A főtitkár szerint a nukleáris biztonság és az északi sarkvidék biztonsága mind olyan tényezők, amelyek érdekeltté teszik az Egyesült Államokat a NATO-ban. „Ebben a szövetségben egymilliárd ember él. Megvédjük területünk minden négyzetcentiméterét, ne játszadozzanak velünk” – felelte Rutte a kérdésre, hogy mit üzenne az orosz elnöknek.Trump azért nem tagadta meg magát. Már a csúcs első napján megint bejelentkezett Grönlandért. Ezzel az ötletével az év elején a NATO történetének egyik legnagyobb belső válságát okozta, mert bár Grönland széles autonómiával rendelkezik, a NATO-tag Dániához tartozik. Trump szerint a kétmillió négyzetkilométeres szigetet „az Egyesült Államoknak, nem pedig Dániának kellene irányítania”. Szerinte az, hogy Dánia ebbe nem ment bele, rombolta a kapcsolatát a NATO-val. És megismételte azt a semmivel sem bizonyított állítását, hogy a szigetet orosz és kínai hajók veszik körül.Donald Trump Mette Frederiksen dán miniszterelnököt hallgatja a NATO-csúcson Ankarában 2026. július 8-án – Fotó: Yves Herman / Reuters„Grönland nem eladó” – reagált szerdán a dán kormányfő. Mette Frederiksen sajnálattal fogadta Trump szavait, és a NATO lényegét adó, kollektív védelmet biztosító 5. cikkelyről beszélt, amelyet eddig egyszer élesített a szövetség, épp az Egyesült Államok érdekében, a 2001. szeptember 11-i terrortámadás nyomán.Második elnökségének második évében Trump ilyen kiszólásait már zsigerből kezelik az európai politikusok, így azok nem futtattják zátonyra a csúcstalálkozókat. Persze aligha lehet jó hírnek tekinteni, hogy már ez is eredmény, de valóban az. Tény az is, hogy Trump fésületlenül megfogalmazott kritikáinak egy része nem alaptalan. Harmincöt évvel a hidegháború után az erőviszonyok globális eltolódása és az ötödik éve zajló ukrajnai háború miatt Európának valóban többet kell tennie saját védelméért és védelmi iparáért. Tesz is, elvégre 2019-ben az amerikai védelmi költségvetésnek csupán 42 százalékával volt egyenlő az összes többi tag kiadása, az idei tervezetek szerint pedig az arány már 75 százalék: a 850 milliárd dollárral szemben 634 milliárd.Irán jól időzített, ha nyugati feszültséget akartEbbe az érzékeny egyensúlyba robbant bele az iráni tűzszünet összeomlása. Trump első kifakadása még csak a teheráni vezetésnek szólt, akikre nem érdemes az időt vesztegetni, „hazug csalók”, „beteg emberek”. Három hete ugyanőket még okosnak tartotta, a tűzszüneti megállapodáskor – emlékeztetett a BBC. A megbízhatatlan teheráni rezsim után azonban Trump az európaiakat vette elő, akik nem akarnak részt venni a világ olajforgalmának ötödét lebonyolító Hormuzi-szorost túszul ejtő Irán helyretételében.„Nagyon dühös vagyok a NATO-ra, túl sokat fizetünk (…) Dollármilliárdokat, ez túl sok, ez nem fair. Mi megvédjük őket, mi meg nem számíthatunk rájuk” – idézte Trumpot a Guardian. Rutte főtitkár is hiába próbálta csillapítani azzal, hogy jogosnak nevezte az amerikai válaszcsapást a Hormuzi szorosban három tankerhajót ért iráni támadásra. Az Egyesült Államok 80 iráni katonai célpontra mért csapást.Rutte szavai ugyanis csak megerősíthették Trumpot abban a hitében, hogy elvárhatná Európa segítségét. Még úgy is, hogy annak idején még csak nem is értesítette a NATO-tagokat az Irán ellen indított háborújáról, ami után európai szövetségesek sora tagadta meg az együttműködést, többnyire légtere használatát az iráni célpontok elleni támadásokhoz. A NATO tagországainak amúgy nem kötelességük támogatni az amerikai műveleteket, a NATO alapító okiratában szereplő kollektív védelemről szóló 5. cikkelyt csak akkor kell életbe léptetni, ha egy országot támadás ér. Az Egyesült Államokat nem érte támadás. Trump a konfliktus legelején egyébként be sem akarta vonni a lenézett, a tervezésből is kihagyott európaiakat, mondván egyedül is könnyedén boldogul. Ez is visszássá teszi követelését.A legmesszebb Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök ment, aki még az ország területén lévő amerikai támaszpontok használatát is megtagadta a hadműveletekben. Spanyolország az öt százalékos vállalást is kifogásolja, védelmi költségvetése a jelenleg elvárt 2 százalékot is alig éri el – igaz, ez hosszú időn át a legtöbb NATO-tagra igaz volt. De egy ideig még a britek és az együttműködést az amerikaiakkal mindig is prioritásként kezelő lengyelek is ódzkodtak. Trump ezért is pécézhette ki épp Spanyolországot, amellyel szemben a kereskedelem teljes felfüggesztését jelentette be. Ez azonban valójában az egész EU figyelmen kívül hagyását is jelenti, hiszen az egységes piacként fellépő EU esetében nehezen értelmezhető egy ilyen lépés egy tagországgal szemben.„Spanyolország semmiről sem állapodik meg, nem szabad eltűrni őket. Spanyolország egy borzalmas partner a NATO-ban” – mondta Trump Rutte jelenlétében, a NATO főtitkár azonban hiába próbálta csillapítani a helyzetet, jelezve, hogy Spanyolország sokat tett védelmi költségvetésének emeléséért.Az hogy Irán elvitte a fókuszt a csúcson, azért is káros, mert az európai tagok a védelmi költségvetés emelésén túl is fontos lépésekre készülnek, amelyek az Egyesült Államokkal együttműködve hatékonyabbak lennének.Ukrajna nem szorult ki a programbólAbban lényegében minden NATO-tag egyetért, hogy szükség van a védelmi ipar kapacitásának jelentős növelésére. Erről beszélt az Európai Bizottság elnöke és a NATO főtitkára egy panelbeszélgetésen a NATO-csúcs első napján. Ursula von der Leyen arról szólt, hogy 800 milliárd eurót kell 2030-ig fektetni a védelmi iparba. A pénz kétharmadából mindenképpen az EU-ban kell beruházásokat megvalósítani munkahelyeket is teremtve, de a bizottsági elnök egyharmad részben nyitva hagyná a kaput az EU-n kívüli NATO-tagok számára.Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Antonio Costa, az Európai Tanács elnöke üdvözlik egymást 2026. július 8-án a NATO-csúcson – Fotó: Ukrainian Presidential Press Service / ReutersEbben legkézenfekvőbb partner a NATO-tag Törökország vagy Ukrajna lehet, amely az orosz agresszióval szemben védekezve hatalmas tapasztalatra és technológiai tudásra tett szert a hadviselést alapjaiban átíró drónokról. A NATO-csúcs meghívott vendége volt Volodimir Zelenszkij, aki épp ezzel érvelt amellett, hogy Ukrajnának helye van a katonai szövetségben, mert ezzel az európai védelmi ipar és a NATO védelmi képességei is erősödnek. Hadiipari együttműködés ezen a területen már létezik ukrán és nyugati cégek között, ám ebben jóval több tartalék van. Az ukrán elnök szerint Európának saját rakétavédelmi rendszereket kéne fejlesztenie és tömegesen gyártania. Azt nagy sikerként könyvelhette el, hogy a NATO tagállamai szerdai deklarációjukban 70 milliárd eurós vállalást tettek katonai felszerelés és kiképzés biztosítására.Zelenszkij Magyarral és Trumppal is jól kijöttMagyarország ebben a programban nem vesz részt, de humanitárius segélyt kész nyújtani Ukrajnának, mondta Magyar Péter, aki Oroszországot brutális agresszornak, Ukrajnát áldozatnak nevezte. Ez önmagában is komoly hangsúlyeltolódás ahhoz képest, ahogyan Orbán Viktor beszélt a háborúról, aki miniszterelnöksége alatt a kárpátaljai magyarok kisebbségi jogainak védelméről se tudott egyezségre jutni Zelenszkijjel. Az új kormány ezt már elérte, és előremozdulás látszik a régóta tervezett kétoldalú találkozóban is. Magyar bejelentése szerint a NATO-csúcson megállapodtak Zelenszkijjel, hogy vagy Budapesten, vagy Kijevben találkoznak, utána pedig közösen Beregszászra utaznak. Ukrajnai diplomáciai források megerősítették a Telexnek, hogy az ukrán fél nyitott a találkozóra. Hogy erre mikor kerülhet sor, az lényegében technikai kérdés. Az a jelek szerint nem rontja a Fidesz kormány idején mélyponton lévő kapcsolatok javításának esélyét, hogy Magyarország nem vesz részt a fenti programban, ahogyan az EU Ukrajnának nyújtandó hitelfolyósításában sem.Jól sikerült Zelenszkij és Trump sajtótájékoztatója is, ahol az amerikai elnök megerősítette, hogy Ukrajna megkaphatja a Patriot-rakéták gyártási licencét. Jelen volt az amerikai külügyminiszter is, aki pozitív fejleményként értékelte, hogy Ukrajna már képes mélyen Oroszország területén belül csapásokat mérni, jellemzően olajfinomítók ellen. „Reméljük, hogy ez teret ad az érdemi tárgyalásoknak” – jelentette ki Marco Rubio. Mindez újabb jele annak, hogy nagyot változott az amerikai álláspont Putyin és Trump tavalyi alaszkai csúcstalálkozója óta. Már egyre kevésbé bízhatnak abban, hogy az Egyesült Államok inkább az orosz szempontok szerint, akár Ukrajnára nyomást gyakorolva hozná tető alá a békét.