Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész azonnali kérdésre válaszol az Országgyűlés ülésén 2025. december 17-én – Fotó: Máthé Zoltán / MTI„Vajon ki lesz a következő?” – tette fel a kérdést Magyar Péter Hajdu János hétfői meggyanúsítása után, míg Orbán Viktor „a mi hősünknek” nevezte a Terrorelhárítási Központ (TEK) volt főigazgatóját, akinek az ügyészség szerint kulcsszerepe lehetett az ukrán „aranykonvoj” ügyében. Miközben sok választó arra vár, hogy a nyomozás a volt miniszterelnökig is elérjen, a Fidesz nagy erőkkel igyekszik átkeretezni a történetet, és tiszás politikai leszámolásról beszélni. Magyarnak azonban lehet egy ennél is fontosabb célja az ügyben: a Fidesz által kinevezett legfőbb ügyész távozása, amit április óta nem sikerült elérnie.Korábban május 31-ig adott határidőt a köztársasági elnöknek, a legfőbb ügyésznek és több más, „Orbán-bábnak” nevezett közjogi tisztségviselőnek a lemondásra. Az ultimátum már rég lejárt, de az érintettek pozícióban maradtak, ez pedig Magyar számára az elmúlt hetekben kezdett egyre nagyobb politikai kockázatot jelenteni. Több hét várakozás után, múlt héten az Országgyűlés előtt mutatta be azt az Alaptörvény-módosítási tervezetet, amivel Sulyok Tamást pár héten belül eltávolítanák. A jogi megoldás még a Tiszával szimpatizáló közegben sem aratott maradéktalan sikert. A miniszterelnöknek ezért továbbra is az lenne a legjobb forgatókönyv, ha az érintettek az utolsó pillanatban maguktól bedobnák a törölközőt.Ezt várja a legfőbb ügyésztől is, akinek a pozícióját nem érinti az Alaptörvény-módosítás társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezete. Magyar az eddigi nyilatkozatai alapján arra számít, hogy Nagy Gábor Bálint belebukik az „aranykonvoj” körüli botrányba, és nem lesz szükség az eltávolítására. A miniszterelnök a múlt heti sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy a rendelkezésére álló információk szerint a legfőbb ügyésznek „rövidesen le kell mondania, és arra számítunk, hogy le fog mondani”. Ennek az esélyét növeli, hogyinformációink szerint az április 12-i választás után az ügyészségi szervezeten belülről is fúrni kezdték Nagyot, amire az apropót a választási kampányban elhíresült „aranykonvoj” ügy adta.Bár az ügyben leginkább a NAV, a titkosszolgálatok és a TEK lettek pellengérre állítva, az ügyészség maga is érintett, még ha erről kevesebb szó is esik. Sokaknak nem tetszett az ügyészségen belül, hogy a szervezet vezetése kibújt a felelősség alól, míg más szervekre bőven fröccsent a sár. De vannak, akik szerint a szervezeten belül sem a „jók” és a „rosszak” csapnak össze, mindössze arról van szó, hogy a választás után elindultak a helyezkedések és akadtak, akik jó pontokat akartak szerezni az új kormánynál. Például azzal, hogy segítenek Nagy Gábor Bálint megbuktatásában.Különös játéka a sorsnak, hogy az ügyészségen belül egy olyan kör próbálta kiszorítani Nagyot és rávilágítani az ügyészség politikai befolyásoltságára, amelynek a központi figurája Fürcht Pál. A Központi Nyomozó Főügyészséget vezető Fürcht volt az, aki a Magyar Péter politikai karrierjét beindító ügyet „semlegesítette” még 2024 tavaszán. A Tisza Párt elnöke akkor hozta nyilvánosságra azt a titokban általa rögzített hangfelvételt, amelyen egykori feleségével, Varga Judit akkori igazságügyi miniszterrel beszélt. Magyar fő állítását – miszerint kormányzati szereplők vagy ügyészségi vezetők a Völner-Schadl-ügyben manipulálták a nyomozati iratokat – akkoriban éppen Fürcht nevezte szürreálisnak. Az ügyészség meg is szüntette az ügyben a nyomozást.Fürcht szerepe azért érdekes, mert az „aranykonvoj” körüli botrányban éppen róla lehetett hallani, hogy hiányolja a kormányzati szereplők érintettségének a vizsgálatát és azok táborát erősíti, akik szerint a legfőbb ügyész több embert „kimentene” az eljárás alól. Ez a belső feszültség vezetett végül Fürcht lemondásához. A helyzetet viszont bonyolítja, hogy a Legfőbb Ügyészség éppen az ellenkezőjét állítja annak, mint amivel vádolják, mondván: valójában Nagy Gábor Bálint az, aki az ügy minden szálát ki akarja vizsgáltatni.Bármelyik verzió is igaz, az „aranykonvoj” körüli ügyben akkor is előállt egy különös helyzet: mivel az ügyészség is tudott az ukránok elleni műveletről, ezért az ügyészeknek magukat is vizsgálniuk kellene. Az ügyészségen belüli, Fürcht Pál lemondásához vezető konfliktusoknak a következményeképpen Magyar Péter múlt héten felszólította a legfőbb ügyészt, hogy számoljon be a nyomozás állásáról, később pedig azt üzente neki, hogy ha nem tudja megtisztítani a szervezetét a fideszes befolyástól, akkor távozzon a hivatalából. Ez egyértelműen arra utal, hogy a miniszterelnök nem hitt a Legfőbb Ügyészség közleményében megfogalmazott állításoknak, és azoknak adott igazat, akik szerint a háttérben el akarják sikálni az ügyet. Az ügyészségen belül azonban volt, akiknek az nem tetszett, hogy Magyar kívülről akarja megmondani, mit és hogyan csináljanak, miközben az „aranykonvoj” botrány lényegi állítása éppen az, hogy kormányzati szereplők kézi vezérléssel irányították az ügyészséget.Alig néhány nappal a miniszterelnök és az ügyészség nyilvános üzengetése után az ügyészség gyanúsítottként hallgatta ki Hajdu Jánost, a Terrorelhárítási Központ volt főigazgatóját, aki a gyanú szerint utasítást adott az ukrán szállítmány megállítására és az ukrán pénzszállítók elfogására. Hajdut hétrendbeli, a sértett sanyargatásával elkövetett jogellenes fogvatartással gyanúsítják. A volt TEK-vezér nem ismerte el a bűncselekmény elkövetését, panasszal élt a gyanúsítás ellen, és vallomást tett. Szabadlábon védekezhet.Orbán Viktor s Hajdu János a Terrorellenes Koordinációs Bizottság ülése után Budapesten 2026. március 5-én – Fotó: Fischer Zoltán / Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály / MTIHajdu ügyészségi meggyanúsítása után sokan arra számítottak, hogy elindul a kampányban megígért és tömegek által várt elszámoltatás, amely talán még soha nem járt olyan közel Orbán közvetlen környezetéhez, mint most. Hajdu meggyanúsításának az adta a tétet, hogy a Telexen korábban részletes cikkben mutattuk be, hogy személyesen Orbán Viktor döntött arról, hogy le kell csapni az ukrán „aranykonvojra”, és a volt miniszterelnök utasítására intézkedhetett Hajdu. Információink szerint az ügyészek Hajdu mobiltelefonját is átvizsgálják, mert a tanúvallomások alapján felmerült, hogy a TEK vezetője többször is beszélt telefonon Orbán Viktorral azokban az órákban, amikor az ukránokat a TEK épületében tartották fogva.A társadalmi várakozásra Magyar Péter is ráerősített egy poszttal. „Az ügyészség gyanúsítottként hallgatta ki a TEK volt főigazgatóját, Hajdu Jánost aranykonvoj ügyben. Vajon ki lesz a következő?” – tette fel a kérdést a miniszterelnök.Sokan valószínűleg abban bíznak, hogy a volt TEK-vezér esetleg valamilyen terhelő vallomást tesz Orbán Viktorra, erre azonban nem sok esély van.Hajdu maximálisan lojális a volt kormányfőhöz, akinek 2010 előtt évekig a személyi testőre és bizalmi embere volt. Orbán a kihallgatás után azonnal kiállt mellette nyilvánosan, sőt a szolidaritását azzal fejezte ki, hogy ismét kinevezte a Fidesz biztonsági igazgatójának. „Aki minket meg akar félemlíteni, keljen fel hamarabb. Üdv újra a fedélzeten, tábornok úr!” – írta Orbán, és később már „a mi hősünk” felirattal osztott meg Hajduról fotót, egyértelműen közösséget vállalva a meggyanúsított volt TEK-essel.Orbán és a Fidesz az elmúlt napokban igyekszik úgy keretezni az „aranykonvoj” történetét, hogy ez egy nemzetbiztonsági ügy, és Hajdu a magyarokat védte az ukránokkal szemben. A Fidesz szempontjából jól jött az, hogy az „aranykonvoj” körüli botrány nem korrupciós ügy, és „az áldozatok” még csak nem is magyarok, hanem ukrán állampolgárok, akikkel kevésbé tud a magyarok többsége azonosulni. Mi több, megpróbálnak Hajduból mártírt faragni, mint akit politikai okokból hurcol meg ártatlanul a Tisza Párt. „Az a bűne, hogy a magyarokat védte” – posztolták Orbán Facebook-oldalán. Magyar érdeke, hogy ne ez a narratíva érvényesüljön, és a választók politikai áldozat helyett Orbán bűntársát lássák Hajduban. Ezért is beszél a miniszterelnök orbáni maffiáról, akiket a Tisztítótűz művelettel kíván a bíróság elé juttatni.