A mozgásszegény élet lassú méregként hat a szervezetre. De mi a megoldás?

Egy szellemi munkát végző ember esetében talán nem túlzás kijelenteni, hogy minden nap ugyanúgy indul: autóval be az irodába, lifttel fel az emeletre, majd kávéval a kézben máris csipog a számítógép és a monitor bekapcsolását jelző hang. A mozgásszegény élet monoton módon ismétlődő mozdulatai teljesen berögzültek, mert az ember szereti, ha van rendszer az életében. Akkor is, ha ez lassú méregként hat a szervezetére.

A klasszikus irodai nap észrevétlenül láncolja az embert a székéhez, amihez a teste észrevétlenül alkalmazkodik. Az üléstől a lábak merevek, a medence környéki ideg- és érpályák pedig folyamatos nyomás alatt állnak.

Ismerős és alattomos helyzet.

Nem véletlenül javasolják ilyen munka esetén az óránkénti 10 perc mozgást, hiszen az nem csupán a szemet pihenteti, és kikapcsolja az agyat, de védi a testet is az ülés káros hatásaitól. Enyhíti a gerincre nehezedő terheket, a mozgás bejáratja a bemerevedett nyakat és vállat, a séta javítja a keringést és a véráramlást, felpörgeti a szívverést. Ezzel több oxigén jut az agyba, így akár pár perces szünet után is jobban megy a munka.