Drámai hangú posztban figyelmeztetett a rendkívüli időjárás okozta károkra Tedros Adhanom Ghebreyesus, a WHO főigazgatója, aki szerint a korábban generációnként egyszer tapasztalt rendkívüli meleg most már évről-évre, menetrendszerűen szedi áldozatait. Egészségvédelmi stratégiák kialakítására van szükség ahhoz, hogy a további tömeges katasztrófákat meg lehessen előzni – hangsúlyozta. https://x.com/DrTedros/status/2071205410237723121Bár hasonló figyelmeztetések újra és újra elhangzanak, az EU tagországaiban a vártnál lassabb a reakcióidő. Németországban a valaha volt legmagasabb hőmérsékletet mérték idén, a német-lengyel határ közelében fekvő Coschen településen mért 41,7 Celsius-fok lett az új rekord, pedig még csak a nyári szezon elején járunk. Országszerte nagy a hőség, de nincs átfogó védekező stratégia. Feltűnést keltett és népszerű volt, hogy a berlini rendőrség vízágyúkat is bevetett a közterek hűtésére, de ennek csak a német főváros szerencsésebb lakói örülhettek. Akik nem a vízágyúzott területek közelében élnek, további intézkedésekre várnak, és egyelőre kevés okuk van a bizakodásra. A német szövetségi kormányt egyre több kritika éri azért, mert nem veszi ki kellő mértékben a részét a védekezésből.Vízágyúval hűtötték az embereket Berlinben Bruno Mars koncertje előttRALF HIRSCHBERGER / AFPA német háziorvosok szövetsége azzal vádolja a kormányt, hogy akkor hagyja magukra az orvosi rendelőket, amikor a rendkívüli időjárás miatt a legtöbben szorulnak ellátásra. Három évvel ezelőtt az akkori koalíciós kormány nagyszabású hőségvédelmi intézkedéscsomag bevezetésére tett ígéretet – a többi között a betegellátásban részt vevők fokozott támogatását is kilátásba helyezték. Ebből azonban máig nem lett semmi. Friedrich Merz eltekinthet a hőségtől a légkondicionált kancellári irodájában, de a kórházi nővérek nem tehetik. Tikkasztó hőségben kell dolgozniuk, és az idős emberek is a hiányzó légkondicionálás miatt szenvednek – ostorozta a kormányt Katharina Dröge, a Bundestag zöld frakciójának társelnöke. (A kancellár hivatala valóban légkondicionált, a teljes épület azonban nem léghűtött). A német zöldek a napenergiával működtetett légkondicionáló rendszerek állami támogatását sürgetik a kórházakban, és más közegészségügyi, illetve oktatási intézményekben. „Nyáron a napelemes berendezések rendkívül olcsó áramot termelnek, ezért úgy gondoljuk, hogy a napenergiával kombinált légkondicionálás valóban megvalósítható megoldás” – hangsúlyozta Dröge. https://hvg.hu/itthon/20260630_abszolut-melegrekord-tetozes-hohullam-kedd-kanikulaNémetország nem vezet hivatalos statisztikát a hőség okozta halálesetekről, de a legjelentősebb vízimentő-társaság, a Deutsche Lebens-Rettungs-Gesellschaft (DLRG) adatai szerint legalább 26-an haltak meg fürdőzéssel összefüggő balesetben június utolsó hétvégéjén az országban. Friedrich Merz kancellár szóvivőjén keresztül reagált a kritikákra. „Vigyázni kell, nehogy olyan elvárásokat támasszunk, amelyeket lehetetlen teljesíteni” – mondta Stefan Kornelius a hőkrízis kezelését firtató kormányzati stratégiával kapcsolatban. 2024-ben lépett hatályba a szövetségi klímaalkalmazkodási törvény, amely előírja, hogy Németország tartományai és önkormányzatai készítsenek vészhelyzeti terveket hőségriadók esetére. Kornelius szerint a tervek megvannak, de attól nem csökken a hőmérséklet, hogy szövetségi ügyként kezelik.Hasonlóan heves politikai viharokat okozott a hőriadó Csehországban is, ahol két egymást követő napon is megdőlt az abszolút hőrekord: 41,9 fokot mértek. A rendkívüli helyzet miatt sorra mondták le a fesztiválokat, közösségi rendezvényeket, és próbáltak önerőből megoldást keresni a rendkívüli meleg okozta nehézségekre. Az emberek visszahúzódtak a közterekből, erre már azért is szükség volt, mert Csehországban – több európai országgal ellentétben – nem nyitották meg a légkondicionált közintézményeket, nem biztosították a tömegek számára elérhető krízisközpontokat.A Moldva folyóban hűsöl egy nő Cesky Krumlovban 2026. június 27-énMichal Cizek / AFPAz egyetlen nagyvonalú gesztus az volt, hogy a közutakon szolgálatot teljesítő rendőrök vizet osztottak a bajba jutottaknak. A Babis-kormány elutasított minden védekezési stratégiát számonkérő kritikát. A kisebbik koalíciós párt, a trumpiánus szlogenekkel kampányoló Autósok Pártja szerint a zöldek, a baloldaliak egyszerűen nem nyugszanak bele a természet szabályaiba, például abba, hogy „nyáron meleg van, éjjel pedig sötét”. https://hvg.hu/cegauto/20260215_ezrek-tuntettek-csehorszag-szerte-petr-pavel-allamfo-mellettHorvátországban egyelőre nincs a korábbi évekhez képest rendkívüli helyzet, bár a hőhullám ide is a szokásosnál korábban érkezett. Zágráb önkormányzata ennek ellenére elrendelte, hogy a légkondicionált közintézményeket nyissák meg a helyiek előtt, a közfürdőkben pedig péntektől vasárnapig legyen ingyenes a belépés. Új funkciót kaptak a légkondicionálással felszerelt közkönyvtárak és múzeumok is: az emberek nemcsak művelődni, de lehűlni-pihenni is térítésmentesen látogathatják ezeket. Ugyancsak szabad a bejárás Horvátország számos tó- és folyóparti strandjára, hogy a vidéki térségekben élők számára is megkönnyítsék a kánikulai időszakot. https://hvg.hu/gazdasag/20260506_iran-haboru-miatt-dragul-furdo-jegyarGörögországban számítottak rá, várták, és be is ütött az a menetrend szerinti hőségkrízis, amivel évtizedek óta küzdenek athéniek és a szárazföldi térségekben élők. Az évszázados rekord itt még nem dőlt meg: 1987-ben volt, hogy a csúcshőmérséklet elérte a 44 Celsius-fokot. A heteken át tartó hőhullám akkor, csak Görögországban 1300 halálos áldozatot szedett. Az áldozatok számát növelte, hogy sem a fővárosban, sem más, sűrűn lakott területeken nem voltak felkészülve ilyen kihívásra, nem volt elterjedt a közintézmények légkondicionálása, és a sürgősségi ellátásnak sem volt ilyen helyzetekre kidolgozott protokollja. Az elmúlt négy évtizedben ennek az 1987-es krízisnek a tanulságait kamatoztatták a görögök. Azóta legalább egy légkondicionáló berendezés van a háztartások háromnegyedében. https://hvg.hu/tudomany/20260626_extrem-hoseg-hatasai-fizikai-aktivitas-fiatalok-idosek-kutatasAz ezredfordulón bevezették a 14 és 17 óra közötti pihenőidőt a munkahelyeken, az önkormányzatok megnyitják a légkondicionált közintézményeket. 38°C felett minden szabadtéri munkát – mezőgazdasági tevékenységet, kirakodóvásárt, de még az építőipari munkát is kötelező módon le kell állítani – elvileg. A görög sajtó ugyanis folyamatosan a hőségvédelmi szabályok megsértéséről számol be, elsősorban a turisztikai létesítmények és a nagyvállalatok esetében. https://hvg.hu/zhvg/20220808_Radikalis_tervekkel_allt_elo_a_hosegfelelos_AthenbabMűködik az Európai Városi Kezdeményezés által finanszírozott Zöld utak, okos városok program is. Ennek részeként elkezdték a sűrűn lakott városrészek árnyékolását, fákat, cserjéket telepítenek a közterekre elsősorban Athénban és más sűrűn lakott görög nagyvárosok lakónegyedeibe. Elérhető a #CoolAthens platform, ahol minden hőriasztásra, sürgősségi intézkedésre és segítségnyújtó intézkedésre vonatkozó információt összegyűjtenek. A görög önkormányzatok hőkamerával felszerelt drónokat vetnek be, hogy a lakott települések körüli tűzveszélyes gócokat azonosítsák, és megelőzzék a korábbi években tapasztalt tűzvészek kialakulását. Nem csak az emberek, az állatok ellátásáról is gondoskodnak az önkormányzatok: több településen helyi forrásból működtetnek itatóhelyeket a vad- és kóbor állatok számára, az athéni önkormányzati állatorvosi klinika pedig folyamatos ügyeletet biztosít a tulajdonos nélküli állatok ellátására is. Amióta a hőhullámok egyre gyakoribbak és egyre súlyosabbak, Görögország-szerte önkénteshálózat alakult ki az élővilág mentésére, illetve ellátására a válságidőszakban. https://hvg.hu/tudomany/20260629_hoseg-hohullam-nyar-ivoviz-vizhiany-globalis-felmelegedes-klimavaltozasRomániában a tanügyi minisztérium került nehéz helyzet elé, amikor az idei nyár első hőhulláma elérte az országot, és megdőlt az évszázados melegrekord. A dél-nyugati Oravicabányán 42°C volt a csúcs, de a déli területeken és Bukarestben is felment 40°C fölé a hőmérséklet. A nagyvárosokban krízisközpontokat, egészségügyi sürgősségi ellátó központokat alakítottak ki, hogy a bajbajutottakon segíthessenek. Június utolsó hetében zajlik az érettségi, országszerte 130 ezer diák jelenik meg a vizsgaközpontokban, és több ezer tanár vesz részt a vizsgáztatásukban. Az oktatási tárca elrendelte a vizsgatermek légkondicionálását, ezt azonban nagyon sok helyen nem tudják biztosítani. Úgyhogy a tanügyi minisztérium úgy döntött, június 29-én, azon a napon, amelyre a legmagasabb hőmérsékletet jelezte előre a meteorológiai szolgálat, nem tartják meg a beütemezett matematika- illetve történelemvizsgákat, csak egy nap késéssel (és néhány fokkal hűvösebb időben) vizsgáztatnak. A vizsgáztatás leállításával párhuzamosan korlátozták a vasúti közlekedést, és megnövelték a sürgősségi ellátásban dolgozók létszámát. Ez azonban szakértők szerint csak eseti megoldás, nem hosszú távú védelmi stratégia. Románia gyors ütemben menetel afelé, hogy gyakori legyen a 40-45 fokos kánikula – figyelmeztet a hotnews.ro oldalnak nyilatkozó klímatudós, Roxana Bojariu – ehhez kellene igazodnia a közellátásnak is.Nyitókép: A kiszáradt Velencei-tó medrében múlt szombaton – Fotó HVG / Lakos GáborEz a tartalom a Pulse európai médiaegyüttműködés keretén belül a Der Standard, az Efsyn.gr, a Hontews.ro és a Denik Referendum támogatásával jött létre.