Egy hőkupolának nevezett meteorológiai jelenség miatt szó szerint pusztított a kánikula Európában, az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint a június 21. és 29. között héten mintegy 1300 ember vesztette életét a hőség miatt, ugyanakkor csak Franciaországban több mint kétezerrel nőtt a halálesetek száma június utolsó hetében az azt megelőző hét adataihoz képest.
A klímaváltozás következményeként egyre szélsőségesebb hőhullámok az elmúlt négy évben 200 ezer ember életét követelték az Európai Unió országaiban és a társult területeken.
Természetesen Magyarország sem kivétel, a nemzetközi vizsgálatok mellett hazai adatok is igazolják, hogy a tartós hőhullámok idején emelkedik az összhalálozás, elsősorban a szív- és érrendszeri, valamint a légzőszervi betegségek miatt – írta lapunk megkeresésére a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK).
Az intézményt azért kerestük meg az enyhülés érkeztével, hogy megtudjuk, hány halálos áldozatos szedett hazánkban a történelmi forróság – kedden a hazai abszolút melegrekord is megdőlt –, illetve miért és elsősorban kikre nézve jelent kiemelt kockázatot a tartós meleg. Az első válaszra egyelőre várni kell:
A többlethalálozás megállapítása epidemiológiai elemzések alapján, az adatok teljes körű feldolgozását követően történik, ezért jelenleg konkrét áldozatszám nem áll rendelkezésre
