Miközben propagandajelentésekkel igyekezett megteremteni a tökéletesen működő hadsereg képét Szalay-Bobrovniczky Kristóf, valójában éveken át sokfrontos belháború dúlt saját területén és a kormányban a honvédségi reform miatt. Egymásnak ment a tárca és a vezérkar, összefeszült a szakminisztérium három nagy erőközpontja, a „három torony”, az érdekvédőket nyomás alá helyezték, a Miniszterelnöki Kormányiroda pedig az egyenruhásokat megalázva dobott vissza törvénytervezetet. HVG feltárta, hogyan újította meg az Orbán-kabinet a sereg működését és a katonák mindennapjait meghatározó szabályrendszert.
„Középpontban a katona.” Ez volt a 2010-es évek végén induló haderőfejlesztés egyik szlogenje, ehhez képest épp csak a katonák nem kerültek középpontba: rendszerbe állították ugyan a világ legkorszerűbb haditechnikai eszközeit, de közben az érdemi humánpolitikai reformok elmaradtak. Emiatt a honvédség továbbra is becsontosodott, túlbürokratizált rendszerként működött, amit merev, elavult szabályok, struktúrák kötöttek béklyóba. Felismerte ezt az Orbán-kormány is, ám a rendszer átformálását se kiköpni, se lenyelni nem tudták: az előző szabályozás már elfogadásakor sem felelt meg a kor kritériumainak, de az elodázhatatlan ráncfelvarrás minden megoldott probléma helyére újakat teremtett.A HVG azt térképezte fel, hogy milyen kormányzaton belüli feszültségek miatt siklott félre a folyamat, milyen csaták voltak a politikai felsővezetés, a minisztériumi erős emberek és a gerontokratikus katonai csoportok között. Minderről több, a rendszer akkori működésére rálátó, az átalakításban részt vevő forrás, köztük Bazsik István, a hivatásos-szerződéses állomány 20 százalékát, négyezer embert tagjai között tudó Honvéd Érdekképviseleti Szervezet (HÉSZ) elnöke beszélt lapunknak.A reform középpontjában az ezer sebből vérző, elavult Honvédek Jogállásáról szóló Törvény (HJT) állt, amely meghatározta a mintegy 36 ezer hivatásos, szerződéses, tartalékos katona életének csaknem minden részletét, így lényegében a sereg működését is. Ez a törvény szab meg szinte mindent a javadalmazástól kezdve a felelősségi körökön, a szankcionáláson, szabadságoláson át a nyugdíjazásig. Ekkor, 2023-ban még az volt az alapötlet, hogy létrehoznak egy új – a hadrafoghatóságot növelő – kerettörvényt, a részleteket pedig rendeletekben szabályozzák majd. Talán ez volt az utolsó olyan fázisa a reformnak, amikor egyetértés volt. Amikor ugyanis a tartalmi kérdések kerültek napirendre, kiderült, hogy szinte mindenki mást akart. Ráadásul nem csupán a politikai és szakma között feszültek ellentétek, hanem a kormányzaton és a honvédségen belül is sok volt az érdekütközés.
