Június elején indult el a Túlbetonozva kampány, ami a mesterséges felszínek terjeszkedésére és arra a hibás beidegződésre hívja fel a figyelmet, miszerint akkor van rend, ha valamit lekövezünk. Ilyen helyszíneket bőven lehet találni Budapesten is, a kampányban meghirdetett fotópályázatra Józsefvárosból, Kőbányáról, Óbudáról és a Hegyvidékről is küldtek be riasztó példákat.Mi Bardóczi Sándor főtájépítésszel és Wendl Viktóriával, a Fővárosi Önkormányzat zöldinfrastruktúra-fejlesztési csoportjának munkatársával jártuk be Budapestet, hogy megtudjuk, mit tesz a főváros annak érdekében, hogy minél több helyen legyen beton helyett zöld.882 helyszínből eddig tíznek mentek neki légkalapáccsalBardóczi Sándor szerint a főváros már évekkel a kampány meghirdetése előtt határozott lépéseket tett annak érdekében, hogy a felesleges felületborításokat felszámolják a Fővárosi Önkormányzathoz tartozó területeken. De arra is nagy hangsúlyt fektetnek, hogy a belvárosban az Égig érő fű udvarzöldítési pályázatban a magánterületeken támogassák a társasházak ilyen törekvéseit: mostanra 47 olyan udvarzöldítés történt meg, ahol a keramitkocka vagy a betonudvar helyett zöld oázis keletkezett.A főtájépítész két évvel ezelőtt hirdette meg a Facebook-oldalán a Burkolat helyett zöldfelületeket Budapesten nevű kezdeményezést, „amiben a lakosok bejelölhettek olyan helyszíneket, amik szerintük feleslegesen vannak leburkolva. A térképen összesen 882 ilyen pontot rögzítettek az emberek anélkül, hogy tudták volna azok tulajdonjogát – azóta ez a szám amortizálódott kicsit”.Ebből nagyjából 350 helyszín tartozott a Fővárosi Önkormányzathoz, és ezen belül 150 olyan, amik nem érintenék az alattuk futó közműhálózatot, és amikről a fővárosi zöld szakemberek úgy ítélték meg, hogy „ha pénzünk, paripánk, fegyverünk lenne, akkor mind nekik mehetnénk a légkalapáccsal” – mondta Bardóczi. A Főváros anyagi helyzete egyelőre eddig tíz helyszínen tette csak lehetővé a bontást, és valójában ezek jó részét is a közösségi költségvetésből fizették. Folytatásként a Radó Dezső Terv felülvizsgálatába „szivacsváros programok” néven 2025-ben beépült egy ilyen tematikus program – már „csak” a forrás hiányzik hozzá a főtájépítész szerint.Wendl Viktória, a Fővárosi Önkormányzat zöldinfrastruktúra-fejlesztési csoportjának munkatársa és Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze mutatta be a közelmúltban megvalósult projekteket – Fotó: Bődey János / TelexA bejelölt helyszínek között volt további 532, amik állami vagy önkormányzati tulajdonban vannak. A kerületi helyszínek felbontásáért V. Naszályi Márta, a Zöld Budapestért program fenntarthatósági ügyekért felelős tanácsadója folytat egyeztetéseket a kerületi polgármesterekkel.A Fővárosi Önkormányzathoz tartozó helyszínek közül az egyik legismertebb a Lánchíd és az Erzsébet híd között lévő Jane Haining rakpart volt, amit 2024 őszén adtak át, és azóta a hétköznap esténként és hétvégéken autómentes rakpartnak köszönhetően az egyik leginkább kedvelt és belakott területe lett a Duna-partnak. A másik legismertebb projekt pedig a Blaha Lujza tér, amit 2023 telén adtak át, és a város legnagyobb kiterjedésű szivacsváros projektje lett, ahol 89 fát és 1500 négyzetméter kiemelt zöldfelületet létesítettek a hajdani Corvin áruházi parkoló és a kanyarodósáv helyére.Bardóczi Sándor és Wendl Viktória most négy másik projektet mutatott meg nekünk: két olyan helyszínt, ami egy-két éve készült el, és már benőtte a növényzet; és két olyat, ami egészen friss, ugyanis június 11-én adtak át őket.Köszönik, de nem kérik tovább a parkolót a házuk előttA főváros első közösségi költségvetésből finanszírozott betonbontó projektje a Rottenbiller–Damjanich utca kereszteződésénél volt a VII. kerületben, ahol „a 35-ös számú társasház öt évvel ezelőtt azzal kereste meg a Városházát, hogy szeretnék visszabontatni azt a parkolót, amit korábban az előkertjük helyébe építettek, mert mégis inkább zöldet szeretnének a házuk előtt, mint parkolóhelyeket” – mondta Wendl Viktória.Mint kiderült, az egykori előkert területe nem fővárosi, hanem VII. kerületi tulajdonban van, de az ottani polgármester, Niedermüller Péter felkarolta az ötletet. Bardóczi szerint „a városban irtózatosan sok helyet használunk parkolásra, de szerencsére főként a belvárosban már látszik az átfordulás.Már maguk a tulajdonosok is érzik, hogy a ház előtti parkolóhely túl nagy áldozat azért, hogy cserébe semennyi zöld ne legyen.Ha van egy ilyen társasházi kezdeményezés, akkor az önkormányzatnak nagyobb esélye van egy parkoló felszámolására és bezöldítésére, mint ha ő maga kezdeményezne ilyet”.Hogy még nagyobb legyen a zöld, és még kevesebb a beton, a Főváros is a projekt mellé állt, és talált a kanyarban, a házzal srégen egy fővárosi tulajdonú területet, amit felszámolhatna. Ez egy 150 négyzetméteres leburkolt terelősziget volt az úttestek között, amin „eredetileg dézsás fák álltak teljesen értelmetlenül a napon, borzasztó állapotban”. Az új előkert és a terelősziget terveit az Open Space tájépítész iroda tervezte meg az erre indított beszerzés nyerteseként, de a két terület aszfaltbontásának és bezöldítésének csak az ütemezése volt közös, a költségvetése nem.Fotó: Bődey János / Telex„A lakosok iszonyú boldogak voltak ettől, hogy nemcsak a házuk előtt, hanem az úttesteket elválasztó sávba is zöld került. Nyilván ez az ő ingatlanaik értékét is növelte, mert ott, ahol van az utcában egy fasor vagy a közelben akár csak egy kisebb zöld is, a négyzetméterár is sokkal nagyobb”. De tegyük hozzá, hogy nemcsak az áruk magasabb az ilyen lakásoknak, hanem az élhetőségük szintje is, hiszen pont az ilyen forgalmas belvárosi utcákban érzékelik az emberek a leginkább a hőszigethatást, amit az ilyen mini zöld oázisok enyhíthetnek.A forgalmas területen álló középszigetet végül 2024 júniusában adták át, az elmúlt két évben pedig a növényzet már buján benőtte, alig látszik ki a kavics, amit talajtakarónak szórtak a növények köré. „Ide szárazságtűrő évelők, cserjék és félcserjék lettek beültetve, hogy bírják a gyűrődést, és annak ellenére, hogy ennyire aszályos tavaszunk és nyárkezdetünk nagyon régen nem volt, látszik, hogy milyen szépen virágoznak, zöldellnek” – állapította meg a főtájépítész.Öt fát ültettek a területre, köztük kínai díszkörtéket, „amik jó várostűrő fák hírében állnak, de ez csak annyiban igaz, hogy a szárazságot jól bírják, a párás levegőt már kevésbé, attól gombabetegségeik lesznek”, de gömbkőris is van benne, amit Bardóczi szerint a mostani kőrisvész kevésbé érint. A biodiverz évelők között cickafark, japán lonc, őszirózsa, macskamenta van, és magától belenőtt egy kányazsombor is, ami a Budapest magkeverék egyik faja is.Wendl Viktória elmondta, hogy itt nincs kiépítve öntözőrendszer, a fákhoz draincsövek vannak beásva, a kivitelező jár locsolni őket, majd a hároméves fenntartási idő után a Főkerthez fog kerülni a terület. A 35-ös ház előtti zöld területet pedig maguk a társasház lakói tartják fenn, locsolják, gondozzák benne a növényeket. Valószínűleg ők rakták ki azokat a táblákat is, amik arra figyelmeztetnek, hogy a kiskert nem kutyavécének készült.Ennek a zöldítésnek még csodatévő Szent Rókus is örülneA Rákóczi út és a Gyulai Pál utca sarkán álló Szent Rókus-kápolna előtti teret tavaly bontották fel, és az átsétálhatósága érdekében négy területen kisebb zöldfelületeket hoztak létre, összesen 104 négyzetméteren. Az 1765-ben épült és 2002-ben felújított barokk templom előtt„a téren korábban széttöredezett beton volt csak, ezért azt gondoltuk, jobban illene ide egy kis parkosítás, ami a műemlék templomot és a Szűz Mária-oszlopot is jobban kiemelné a környezetéből”– mondták a fővárosi szakemberek.A templom előtt, a járda szintjén egy esőkert kialakítású zöld szigetet hoztak létre a BKM Főkert Tervezési Stúdió tervei alapján, hogy a lehulló csapadékot ne a csatornahálózat vezesse el, hanem a növények öntözését és a talajvíz pótlását biztosítsa – de ezt a feladatot nem bízták csak a természetre, a föld alatt csöpögtető öntözőrendszer kanyarog. A szigetet egyméteres mélységig szerkezeti talajjal töltötték fel, majd négy oszlopos korai juharfát és évelőket ültettek bele, a föld tetejére pedig növényi mulcs helyett éles vulkáni köveket szórtak ki annak érdekében, hogy a kutyák ne oda végezzék a dolgukat.Fotó: Bődey János / TelexAz úttesthez közelebb eső részen két megemelt zöldkazetta áll, őszirózsákkal, koreai nádtippannal, korbácsliliommal és keskenylevelű vérfűvel beültetve. Egy év alatt akkorát nőttek, hogy már alig látszik ki alattuk a földet takaró andezitmulcs. A megemelés nemcsak elhatárolja a teret a nagy forgalmú Rákóczi úttól, hanem pihenőpadokat is kapott – amikre keresztben karfákat helyeztek ki, így nem tudnak lefeküdni rájuk a hajléktalanok.Amikor jeleztem a főváros zöld szakembereinek, hogy az ilyen padokat nem nézik jó szemmel a városszociológusok, mert szerintük az ilyen módszerek dehumanizálóak, és építészeti eszközökkel büntetik az otthon nélkül élőket, Bardóczi Sándor azt mondta, hogy „a hajléktalanok egyáltalán nincsenek innen kitiltva, ülhetnek a padokon, mint bármelyik másik ember. De mindenkinek meg van tiltva, hogy feküdjön, a közterület nem erre való.” A hajléktalanellátást Bardóczi szerint „nem a közparkokban kell megoldani. A főváros rengeteg energiát és pénzt fordít erre, a szállók fenntartására, a legszörnyűbb pénzelvonós időkben is erőn felül támogatta például Iványi Gábor szervezeteit és saját, valamint uniós forrásból táplálkozó programjai vannak arra, hogy szociális bérlakásokat építsen az utcán élőknek”.A zöldkazetták szélein furcsa fémkapcsokat vettem észre, amik nem dizájnelemnek tűntek, mint kiderült, ezeket a gördeszkások elleni védelem érdekében szerelték fel. „A deszkások több százezres kárt tudnak tenni egy szegélyben, támfalban, ami nem erre van méretezve. Azt kell megérteni, hogy ezek az elemek sohasem ezek vagy azok ellen a »kipécézett csoportok« ellen készülnek, hanem a növényzet védelmében. Egyébként a Fővárosi Önkormányzat gördeszkaparkot is épít a Goldmann György parkban. Mindent a maga helyén” – tette hozzá a főtájépítész.A téren negyedikként a Szűz Mária-oszlop körüli terület lett bezöldítve néhány kékszakállal, nyáriorgonával, pünkösdi rózsával, őszirózsával – azonosította őket Wendl Viktória. Mint mondta, a zöldszigeteket úgy tervezték meg, hogy minden évszakban virágozzon bennük valami látványos. A növények közötti szomorú kőris egyébként már korábban is ott állt, „de mi kiszabadítottuk a körbebetonozott fahelyből – mondta a főtájépítész. – Ez a kerítés az Andrássy úton debütált először, ez a 3.0-s verzió, meg van erősítve, vastagabb és magasabb is. Azért kellett ide, hogy a kutyások, ha lehet, ne vegyék birtokba, és azok a növényvakságban szenvedők se tapossanak bele ösvényt, akik a Gyulai Pál utcából kikanyarodva vágnak át a templom felé”.Wendl Viktória szerint a kivitelezőnek még két évig kell gondoznia a területet és pótolnia, ha valami növény megadná magát. „Minden évben van egy közös bejárás a kivitelező és a majdani üzemeltető, vagyis a Főkert között. Ott megnézzük, hogy milyen állapotban vannak a növények, valamelyikük hiányzik-e. Ha megállapítható, hogy egy növény nem gyökeresedett be, vagy lett valami betegsége, esetleg nem volt rendesen öntözve, akkor kötelezzük a kivitelezőt a cserére. De ez a vandalizmus miatti károkra sajnos nem terjed ki, azt nekünk kell kifizetni.”Szentkirályi Alexandra-miniparknak is lehetne nevezniA Fővárosi Önkormányzat szakembereivel megnéztünk két új betonfeltörős projektet is: a június 11-én átadott Kerepesi úti és Árpád fejedelem úti középszigeteket.A Kerepesi–Fogarasi–Albertirsai úti kereszteződés két évvel ezelőtt ikonikus helyszínné vált: innen 100 méterre kaszálta le a méhlegelőt vegyvédelmi ruhában Szentkirályi Alexandra akkori fideszes főpolgármester-jelölt. Akár róla is el lehetne nevezni ezt a miniparkot, ami közösségi költségvetési ötletből született.A kereszteződés környezetileg nagyon terhelt közeg, hatalmas az autóforgalom, az aszfalttenger fölött hömpölyög a kipufogógáz, míg fák, zöld, árnyék sehol. Ebbe a betonszörnyetegbe került most 340 négyzetméternyi zöldterület a középsziget aszfaltjának felbontásával. Bár egyelőre még épphogy csak születőben van: látványos zöld helyett egyelőre fehéren világít az ásványi mulcs, szinte elvesznek a bele ültetett fák, évelő cserjék és díszfüvek.Ez egy kősivatag – mondják erre a laikus kritikusok Bardóczi szerint. „Mi már megszoktuk ezeket a kritikákat, de azért mindig elmondjuk, hogy nehéz műfaj egy új zöldfelület létrehozása, mert az első évben alig mutat valamit”. Szerinte ahogy a Rottenbiller utcánál és a Szent Rókus-kápolnánál is látható, a növényeknek kell egy pár év, mire kellően megnőnek, de mivel a területet ősszel vadvirágos magkeverékkel fogják beszórni, már akár jövő tavasszal is sokkal látványosabb lehet. „A vadvirágos keveréket csak októberben vagy februárban lehet elvetni, de itt a műszaki átadás előtt erre nem volt lehetőség” – tette hozzá Wendl Viktória.Beton alól felszabadított sziget a Fogarasi és a Kerepesi út találkozásánál – Fotó: Bődey János / TelexAz árnyék nélküli betonsivatag megkövetelte, hogy ide csak olyan szárazságtűrő évelőket és cserjéket ültessenek, amik bírják az ilyen körülményeket. A területet speciális ültetőközeggel töltötték fel, ami 80 százalékban folyami homokból és 20 százalékban komposztból állt. Bardóczi szerint „ez utánozza a természetes körülményeiket, mert sokkal levegősebbek, mint a fővárosi tömörödött talajok, és később sem tudnak annyira betömörödni. A talajlevegő az egyik alapelem ahhoz, hogy elkezdődjön a talajélet, az aerob baktériumok és a gombák életkörülményei biztosítva legyenek. Mert miközben mi új zöldfelületeket építünk, talajt is építünk, vagyis megpróbálunk egy mikrobiomban gazdag talajéletet is létrehozni”.Ebbe a szerkezeti talajba ültettek el hat őshonos és klímarezisztens fát: két mezei szilt, két tatárjuhart és két háromerű juhart, amik a fővárosi viszonyok mellett szép nagy helyet, 16 négyzetméternyi területet és esőkertszerű kialakítást kaptak annak érdekében, hogy a lehulló csapadék minél inkább be tudjon szivárogni a talajba. Negyven cserjét, köztük húsos és veresgyűrű somot, törpemandulát, cserszömörcét és közönséges kecskerágót, valamint 520 évelőt is elültettek, már szépen látszik, ahogy a szürkés imola barátszegfűzik az őszi vérfűvel.A párolgást és a gyomosodást akadályozó fehér ásványi kőzet (80 százalékban dolomit kerti murva) arra is jó, hogy visszaverje a napfényt, így a barna ágdarálékkal vagy a tőzeggel szemben nyáron nem főnek meg alatta a növények gyökerei. A föld alatt öntözőrendszer kanyarog láthatatlanul, főként a fák miatt, hogy minél gyorsabban és mélyebben legyökerezzenek. „Víztakarékosan, csepegtetve öntözünk, de az a reményünk, hogy ha ezek a növények beállnak, akkor utána nem kell majd öntöznünk őket” – mondták.Arra a kérdésemre, hogy mi lesz akkor, ha a fehér ásványi kőzet között felütik a fejüket a gyomok, Bardóczi azt felelte, hogy „akkor majd üdvözöljük a gyomokat. Mivel itt nem egy természetközeli élőhelyet hozunk létre, hanem beton helyett zöldterületet, örülünk, ha bármi megtelepszik benne, mert segíteni fog a talajborításban. A gyomok majd elversengenek a telepített növényekkel, előbb-utóbb pedig beáll az egyensúly.”Bardóczi szerint a főváros itt a környező kisebb betonszigetek közül néhányat még szívesen felbontott és beültetett volna. De csak azokat, amik másfél méternél szélesebbek, ugyanis a kisebbek 45 fokban bedőlő betonalapozása nem teszi lehetővé, hogy ott talajkapcsolatos beültetéseket hozzanak létre. „Az olyan lenne, mintha egy lesüllyesztett betonkádba ültetnénk növényeket.” Reméli, hogy a költségvetés egyszer lehetővé teszi majd, hogy még több betont bontsanak fel a Kerepesi úton.A főváros kezdte, a II. kerület folytatjaTúránk végén meglátogattuk a Margit híd budai hídfőjének északi oldalán, az Árpád fejedelem útján lévő úttestet kettéválasztó középszigetet. Nem látszott egyelőre nagyon látványosnak, és tulajdonképpen nagynak sem, ugyanis mindössze 50 négyzetméter. „Ennek az az oka, hogy a középsziget híd felé lévő egyik folytatása nem kapott engedélyt a HÉV miatt, mert attól féltek, hogy be fog ázni az alagút. A másik folytatásnak pedig a Budapest Közút és a BDK Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft. feküdt keresztbe, mondván, hogy ott olyan közművek mennek, amik fölött betonborításnak kell maradnia.”Beültetett középsziget az Árpád fejedelem útján a Margit híd budai hídfőnél – Fotó: Bődey János / TelexAnnyi jó hír azért van a történetben, hogy a beültetett középsziget másik irányban lévő folytatására már bejelentkezett a II. kerület, mert Bardóczi szerint „annyira megtetszett nekik ez az ötlet. Nem ez az első együttműködésünk ilyen projektben velük, a Margit körút széles évelő-kiültetése a Margit-negyed program részeként fővárosi tulajdonon és tervezésben, kerületi forrásból valósult meg. De ugyanilyen volt a Széna tér rendezése is, ahol egy egész buszpályaudvar helyére került zöldfelület” – mondta a főtájépítész.„Nálunk a szaktudás és a tulajdonjog, a gazdagabb kerületeknél a pénz, de ebből is lehet jó közös történeteket írni, ha van rá fogadókészség.”Az Árpád út most még nem mutat jól, „gúny tárgya a laikusok körében”, ahogy Bardóczi szerint a Blaha Lujza tér vagy a Rottenbiller utca is az volt, de az, amit meg tudtak csinálni, egy-két év múlva már látványosan zöldebbé fogja tenni ezt a környéket. Az elbontott aszfalt helyére speciális összetételű ültetőközeget tettek (45 százalék salak, 45 százalék folyami homok és 10 százalék komposzt arányban), amire párolgást és gyomosodást akadályozó ásványi mulcs került.Ebbe az alacsony szervesanyag-tartalmú, nem tömörödő, levegővel jól átjárt, jó vízmegtartó képességű ültetőközegbe úgynevezett puszta, préri élőhelytársulást ültettek be. Vagyis olyan szárazságtűrő cserjéket és évelőket, mint a bibircses kecskerágó, a törpemandula, a veresgyűrű som, a gyepes sédbúza, az ördögszem, az árvalányhaj, a ligeti zsálya és a lila ökörfarkkóró. Ezt követően ősszel itt is hagymás növényeket fognak ültetni, és bevetik vadvirágos magkeverékkel. A kivitelezőnek itt is van utógondozási kötelezettsége, a fővárosi projekteknél a jó minőségű kivitelezést ezzel tudják garantálni.A Nagykörúton lesz a valaha volt legnagyobb zöldítésA most átadottakon kívül jelenleg is zajlik a Mester utca felújítása, ahol a komplex megújítás a zöldfelületeket is tovább növeli, ezt várhatóan jövő nyáron adják majd át.A Fővárosi Önkormányzat betonbontó tervei között szerepelt még egyébként egy-egy kisebb átalakítás a Boráros téren és a kőbányai Liget téren, valamint a Kelenföldi buszpályaudvaron is, hogy fák árnyékában tudják várni az emberek a buszokat. Ezeket a terveket azonban elkaszálta a fővárosi Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottság, aminek miniszteri kinevezése előtt Vitézy Dávid volt az elnöke. A bizottság arra hivatkozott, hogy ezeken a helyszíneken később nagyobb forgalom átalakítási munkálatok lesznek – már amennyiben sikerül rájuk forrásokat előteremteni valamikor.Bardóczi szerint a terveik készen állnak, és „ha lenne forrásunk, már holnap neki tudna kezdeni a tájépítészeti osztályunk a Déli pályaudvar előtti burkolt betonháromszögnek a Krisztina körút és az Alkotás út találkozásában”.De a legnagyobb zöldítés, amire már uniós forrás is lehet, a Nagykörúton várható, itt a teljes, faltól falig tartó rehabilitáció várhatóan 2028-ban kezdődhet meg. Ennek keretében többek között nagymértékű zöldfelület is létrejön majd annak köszönhetően, hogy a járda szélén álló fák között felbontják a betont, és beültetik növényekkel – nagyjából úgy, ahogy azt most az Andrássy úton látjuk.Keressük a legborzasztóbb túlbetonozásokat!A Klímatudomány 10 Üzenete oldalon fényképpályázaton keresik azokat a túlbetonozott, természetkárosító helyeket, amelyek jól példázzák, milyen rossz irányba haladunk – és miért kellene ezen változtatni.A fotókat ide kattintva lehet feltölteni.Olyan képeket várnak június 30-ig, amelyek bemutatják a túlzott beépítés, a lebetonozás és a zöldfelületek eltűnésének valóságát – legyen az egy parkolóvá alakított zöldterület, egy kihalt pláza környéke vagy egy indokolatlanul kiépített útszakasz. Mutassuk meg együtt, mi veszik el – és mi az, amit még megmenthetünk. A fényképekből időről időre a Telexen is közreadunk majd válogatást, és több cikkben mutatjuk majd be, miért káros a túlbetonozás.