Hazánkban Kapisztrán Szent János neve szinte kizárólag a törökök felett Nándorfehérvárnál aratott győzelemben játszott szerepe kapcsán ismert, pedig az 1386. június 24-én a dél-itáliai Capestranóban született Giovanni da Capestrano változatos életútjának csak utolsó állomása volt a „pogányokkal” szemben fegyverrel is vállalt küzdelem.
Álom a börtönben
A tehetséges fiatalember előkelő családból származott, édesapja egy „északról” (feltehetően francia vagy német földről) a Nápolyi Királyság területére települt nemes volt, aki Giovanni fiát világi pályára szánta. Miután a perugiai egyetemen jogot tanult, a fiatalember karrierje gyorsan ívelt felfelé, előbb a nápolyi bíróság elnöke lett, majd a király Perugia kormányzójának is kinevezte, és eljegyzett egy grófi családból származó lányt. A források szerint komoly sikereket ért el, azonban egy Malatesta nevű zsoldosvezér elleni 1416-os háború során fogságba esett. Sikertelen szökési kísérlet után, a tömlöcben került sor a megtérésére.
„Elaludtam, és álmomban nagy zajt hallottam, amely felébresztett. […] Felemeltem a fejemet, hogy Istennek hálát adjak, s akkor magam fölött láttam egy ferences testvért, akinek a lábai át voltak fúrva. Amikor felemeltem a karomat, hogy megragadjam, hirtelen eltűnt. Mikor lehajtottam a fejemet, kopasznak találtam, miként most is látod. Akkor rájöttem, hogy az eltűnt testvér nem volt más, mint a mi atyánk, Szent Ferenc. Megértettem Isten akaratát, hogy hagyjam el a világot, és Neki szolgáljak” – írta életének fordulópontjáról.
