Az Országgyűlés Tisza-párti többsége elfogadta az eredetileg a Fidesz-kormány által bevezetett üzemanyagár-korlátozó rezsim kivezetését. Az árkorlátozó intézkedéscsomagot – ezúttal – „védett” árnak hívták. A törvényjavaslat szerint a kivezetés azért vált lehetségessé, mert a piaci árak a „védett” árak szintjére (95-ös benzin: literenként 595 forint, dízel: literenként 615 forint), sőt, az alá mérséklődtek.A törvény valójában nem azért érdekes, mert kivezeti a „védett” árazást, hanem mert miniszteri szintre delegálja az árkorlátozási rezsim újbóli bevezetésének lehetőségét.Emiatt a kis benzinkutakat képviselő Független Benzinkutak Szövetsége egyébként tiltakozott.Egy kis rendeleti árkorlátozásA törvény adta felhatalmazással élve az illetékes szakminiszter – a jelenlegi kormányban Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter – miniszteri rendeletben vezethet be hatósági árat a 95-ös benzin és a normál dízelüzemanyag esetében, megállapíthatja az árkorlátozó rezsim működésének részleteit, továbbá széles jogköröket kap a stratégiai kőolajkészlet felhasználásával kapcsolatban.A rövidke indoklás szerint „az üzemanyagpiac változékonyságára tekintettel a későbbiekben a hatósági üzemanyagárak esetleges meghatározásához szükséges egy rugalmasabb rendszer kidolgozása, amely miniszteri rendeleti szinten valósítható meg”.Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter az OrszággyűlésbenHVG / Cabrera MartinA rendszer a Fidesz-érában éppen elég rugalmas volt a rendeleti kormányzást lehetővé tevő permanens veszélyhelyzetnek köszönhetően. A Tisza nem kíván visszatérni a rendeleti kormányzáshoz, de ahogy a mellékelt ábra mutatja,az új kormánypártban is úgy látják: legalábbis egyes területeken azért jól jön a „rendeleti szintű megvalósítás” „rugalmassága”.Továbbá – bár a párt programja a piaci működés helyreállítása mellett tett hitet különösen az energetika terén – a hatósági árazás intézménye sem elvetendő a Tisza szerint.Végül, de nem utolsó sorban az üzemanyagtörvény tanúsága szerint a Tiszának konkrétan megtetszett az az árkorlátozási rezsim, amit az előző kormányban még Nagy Márton nemzetgazdasági miniszterkedése alatt fundáltak ki.A stratégiai árpufferA Fidesz-kormány 2022-ben csúnyán megégette magát az – akkor épp – „árstopnak” nevezett árkorlátozó rezsimmel. Bár a rendszert sokat finomították, a kedvezményezettek körét folyamatosan szűkítették, végül az ország üzemanyaghiány közelébe került, az árkorlátozást ezért el kellett engedni. A probléma az volt, hogy a Mol, a százhalombattai és a pozsonyi finomítók tulajdonosa önmagában még ideális esetben sem képes fedezni az üzemanyagkeresletet. Ehhez termékimportra is szükség van, ám nyomott kiskereskedelmi ár mellett nem éri meg termékeket importálni az országba, így végül hiány alakul ki.A márciusban, az iráni háború nyomán emelkedő árakra és alighanem a közelgő országgyűlési választásra tekintettel bevezetett árrezsim – „védett” ár –, a 2022-es helyzet kialakulásának elkerülése érdekében amolyan árpufferként használta az ország stratégiai kőolajtartalékát.A tartalékból az azt fenntartó Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség (MSZKSZ) szabott – nyomott – áron adott ki üzemanyagot a nagykereskedőknek, így a nagykereskedőknek és a kiskereskedőknek is maradt némi árrésük, mire az üzemanyagok a fogyasztókhoz ért a „védett” kiskereskedelmi áron. Az MSZKSZ-t ugyanakkor azonnali visszapótlási kötelezettség terhelte, ráadásul piaci áron, így a termékimport sem fagyott le.Ugyanakkor miután az MSZKSZ olcsóbban adta ki az üzemanyagot, mint amennyiért visszatöltötte a készleteket, a szervezetnél komoly veszteség keletkezett. Pontosan keletkezik még mindig, a készletek ugyanis leapadtak a „védett” árazás közepette. Az MSZKSZ veszteségét finanszírozni kell – a szervezet bevétele a tagdíjakból származik, a szervezet tagjai a nagy olajvállalatok, így végső soron a magasabb tagdíjak beépülnek majd az üzemanyagok árába.Üzemagyag, benzin, diesel, hatósági ár, védett ár, benzinkútHVG / Fazekas IstvánMikor vezetik be újra?Ez a rendszer működőképesebb, mint a 2022-es árstop, mégsem fenntartható. Egyrészt az MSZKSZ nem terhelhető a végtelenségig veszteséggel, másrészt a nagy- és kiskereskedők sem képesek korlátlan ideig minimálisra szorított árrésekkel üzemelni. Harmadrészt – tegyük hozzá – a stratégiai készlet célja nem az, hogy árpufferként szolgáljon, hanem hogy igazi vészhelyzet esetén az ország számára rendelkezésre álljon nagyjából három havi tartalék. Ami nem áll rendelkezésre, ha a tartalékot a kormány hatósági árazás érdekében csapra veri.Az árrezsim bevezetésének miniszteri szintre delegálása egyfelől nyilván rugalmasságot jelent, ugyanakkor kényszerhelyzetbe is hozhatja a kormányt.Miután a miniszter belátása szerint bármikor újra bevezetheti a rendszert, az árak esetleges emelkedése esetén állandó nyomás alatt lehet az ellenzék és a közvélemény részéről.Miközben aligha kívánatos, hogy a miniszter minden egyes alkalommal bevezessen majd kivezessen egy amúgy káros és fenntarthatatlan intézkedést, amikor a benzin ára 600 forint fölé emelkedik majd az alá csökken.Amire van esély. A forint további erősödése előtt már alighanem legfeljebb szűk tér mutatkozik, ugyanakkor az USA és Irán közti béketárgyalások bármikor kudarcba fulladhatnak, újra emelkedő pályára állítva az olajárakat.