145 igen szavazattal 39 nem ellenében, tartózkodás nélkül megszavazta a parlament tiszás többsége a párt három képviselőjének június elején benyújtott törvényjavaslatát, amellyel jelentősen visszaszorítják a közterületi plakátolást és a részletesebb szabályozás lehetőségét az önkormányzatoknak adják. A több témából összeálló salátatörvény másik részei betiltják a kampányidőszakon kívüli és a gyűlöletkeltő politikai reklámokat, valamint leállítják a Diószegi utcai önkormányzati ingatlanok kisajátítását.A törvényjavaslat eredeti változatát június másodikán nyújtotta be Bódis Kriszta, Csontos Bence és Tárkányi Zsolt, a Tisza Párt három parlamenti képviselője. A javaslatot azóta több ponton kiegészítették, néhány esetben szigorították, máshol pedig enyhítették, így azt most az eredetitől eltérő verzióban szavazták meg.Az önkormányzatok kezébe adnák az óriásplakátok szabályozásátA törvényjavaslat legfontosabb eleme a most sok magyarországi várost elcsúfító közterületi reklámplakátok visszaszorítása. A javaslat értelmében betiltják a 15 négyzetméternél – a hagyományos óriásplakátot kicsit meghaladó mértékben – nagyobb közterületi reklámfelületeket. Ez a gyakorlatban a szilárd felületre rögzített gigaplakátok és az épületek homlokzatára kihúzott reklámhálók teljes tilalmát jelenti.A javaslat a hagyományos óriásplakátok használatát nem tiltja meg, de a helyi önkormányzatokat feljogosítja arra, hogy külön szabályozzák azok kihelyezhetőségét. Az önkormányzatok dönthetnek úgy, hogy korlátozzák ezek használatát, de úgy is, hogy teljesen betiltják azokat. Budapesten erre a fővárosi önkormányzatnak, valamint az általuk megszabott keretek között a kerületi önkormányzatoknak is lehetősége van.A Tisza törvényjavaslata ezek mellett betiltja a szabadon álló citylight reklámeszközök használatát – ezeket a jövőben csak utcabútorokon, például buszmegállókban lehet majd kihelyezni. A javaslat értelmében a most már álló hirdetőoszlopok sorsáról a helyi önkormányzatok dönthetnek, de új hirdetőoszlopokat az ország egyetlen négyzetméterén sem lehet majd elhelyezni.A törvényjavaslat június elején benyújtott verziója október 31-ig adott időt a most betiltott reklámfelületek – elsősorban gigaplakátok és reklámhálók – tulajdonosainak azok saját költségen való eltávolítására. Ezt a határidőt egy későbbi módosítással december 31-ig tolták ki, attól kezdve az illetékes önkormányzatok akár négymillió forintos bírságot is kiszabhatnak a jogellenesen kint hagyott plakátok tulajdonosaira.A törvényjavaslathoz a KDNP képviselői benyújtottak egy olyan módosítót, amelynek értelmében a most betiltott plakátok leszerelését a tulajdonos helyett az államnak kellett volna állnia, az érintett ingatlanok tulajdonosai pedig kártérítést kaptak volna az államtól. A tiszás képviselők nem támogatták ezt a módosítót, így ez a törvényjavaslat parlament elé kerülő verziójából kikerült.A Tisza törvényjavaslatának egyik legfontosabb pontja, hogy a törvény betartatása a szankcionálással együtt a megyei kormányhivataloktól a helyi önkormányzatokhoz kerül majd át, amelyek az elmúlt években egyértelmű szándékaik ellenére sem tudtak fellépni a gigaplakátok és reklámhálók ellen. Karácsony Gergely már két éve azt ígérte, hogy a saját kezével fogja levágni az illegális gigaplakátokat, és ezt a mostani változás értelmében jövő január elsején nulla óra nulla perckor meg is teheti, sőt, a plakátokat el is kobozhatja majd.A gyűlöletkeltő reklámokat is betiltanákA salátatörvény másik fontos része a gyűlöletkeltő politikai reklámok visszaszorítását szolgálja. A törvény értelmében a jövőben a médiatartalmakban tilos lesz olyan politikai hirdetést vagy reklámot közzétenni, amely „az egyenlő emberi méltóságot sérti vagy tagadja, vagy valamely nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösség méltóságát sérti vagy tagadja, valamely közösség kollektív bűnösségét közvetíti, vagy gyűlölet keltésére alkalmas társadalmi ellenségkép kialakítására bármilyen módon irányul.” Ezek az előírások vonatkoznak a közérdekű közleményekre, illetve az úgynevezett társadalmi célú reklámokra is – vagyis a kormányzat lakossággal szemben kommunikációjára.A törvény vonatkozó része megtiltja politikai plakátok, reklámok és hirdetések közzétételét a választási kampányidőszakokon kívül. Ebben egyetlen kivételt tesznek: népszavazások esetében azok elrendelése és megtartása közötti időszakban továbbra is lehet majd ilyeneket használni. Mivel ez az előírás vonatkozik a kormány kommunikációjára is, a törvény értelmében a jövőben nem lehet majd olyan kormányzati kampányokat szervezni, mint amelyeken a kormány eddig emojikkal próbálta meg meggyőzni a lakosságot.Arról, hogy mi számít tiltott politikai reklámnak, a médiaszolgáltatónak a Médiatanácsot kell megkérdeznie, amely egy adott díj ellenében 15 napon belül válaszol arra. A médiaszolgáltatónak innentől kezdve kötelessége lesz a Médiatanács határozatában foglaltak szerint eljárni: nem rakhatja tehát majd ki azt a hirdetést, amit a Médiatanács tiltott politikai hirdetésnek minősít.A most elfogadott javaslat ezek mellett a választási törvényt is úgy módosítja, hogy aszerint mostantól tilos lesz gyűlöletkeltő és a valóságot „valótlan vagy megtévesztő módon” ábrázoló tartalmat közvetíteni. Szintén betiltják az olyan plakátokat, amelyek tartalma „kiskorúak testi, szellemi, erkölcsi vagy érzelmi fejlődésére károsak”.A választási törvény eddig is tiltotta választási plakátok elhelyezését bizonyos objektumokon, például védett műemléki értéken és védett természetvédelmi területen. A Tisza törvényjavaslata ezeket egészíti ki azzal, hogy mostantól lámpaoszlopokon, villanyoszlopokon, telefonoszlopokon, közlekedési táblák oszlopain, jelzőtáblán és fás szárú növényen is tilos lesz plakátot rögzíteni.Maradhatnak a lakók a Diószegi utcai bérházakbanA törvényjavaslatba egy, az előzőektől témájában teljes egészében elkülönülő, a budapesti VIII. kerületi Diószegi Sámuel utcában kisajátításra kijelölt ingatlanok helyzetének rendezését szolgáló rész is belekerült. Ez a történet még 2024-ben kezdődött, amikor az Orbán-kormány kitalálta, hogy elvesz a Józsefvárosi Önkormányzattól egy sor, ma főleg önkormányzati bérlakásként hasznosított ingatlant, hogy azokban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanárképző központját építse ki.A Józsefvárosi Önkormányzat a területet egy városrehabilitációs program keretében teljes egészében felújította volna, hogy a bérlők a mostaninál jóval jobb körülmények között élhessenek, ez a terv azonban az állami kisajátítással ellehetetlenült volna. Az érintett házak lakóinak az előző kormány tervei értelmében bizonytalanná vált a lakhatása, amit Józsefváros saját forrásból felújított, máshol lévő lakásokkal próbált volna megoldani.Erre azonban nem lesz szükség: a választások után Lannert Judit oktatási miniszter bejelentette, hogy felmenő rendszerben kivezetik a tanárképzést a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, amelynek így értelemszerűen nem lesz majd szüksége új Diószegi utcai campusra. A Tisza a salátatörvénybe helyezett javaslata ennek megfelelően az egész kisajátítást leállítja, vagyis az önkormányzati lakások maradhatnak majd az önkormányzat tulajdonában.A törvényjavaslatban ezek mellett szerepel a közbeszerzési törvény egy technikai jellegű módosítása is: a törvény mostani változata szerint június 30-án megszűnik a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói rendszer (FAKSZ), amely a közbeszerzési eljárásokban részt vevő ajánlatkérők és gazdasági szereplők számára nyújt szakmai támogatást. Ezt a határidőt a módosító december 31-ig tolja ki, ameddig az új kormány új szakértői rendszert dolgozna ki és vezetne be.A gigaplakátok és reklámhálók helyzetéről itt írtunk bővebben.