Valahogy fel kell nőni és le kell élni az életet. David Szalay, a legrangosabb angol irodalmi elismerés, a Booker-díj tavalyi kitüntetettjének az ünnepi könyvhéten bemutatott regénye a szerző szerint valahol magyar könyv.
Miért csinálna mást egy tizenöt éves fiú, mint bármelyik tizenéves átlagos fiú: ábrándozik, betér valami boltba, de nem vesz semmit, maszturbál és vár a beavatásra. Minden a neki rendelt időben történik, leszámítva a beavatást, ami egyre távolodik. A legtöbb ember életében a legemlékezetesebb dolog későn jön össze, van úgy, hogy talán soha. A magyar származású, angolul író David Szalay új, a 97. Ünnepi Könyvhétre megjelent regénye, a Test egy magyar fiú sorsszerű története, aki átélte az életét, sokat nyert és semmit sem vesztett. Tavaly az irodalmi Nobel-díjat Krasznahorkai László kapta, Szalay elnyerte az angol nyelven alkotók legmagasabban jegyzett brit elismerését, a Booker-díjat. Szalay talán megélt vagy inkább elképzelt élményekről ír, az olvasója azonban soha nem lehet biztos abban, hogy akar-e azonosulni a karaktereivel. A Test nem a felnövés, inkább a valamitől elemelkedés regénye. A szerzőnek nem ez az első magyarul olvasható munkája, és nem az első, amelynek hősei vagy antihősei alternatív karrierben hisznek. A fogadtatását tekintve alig érezhető rezonanciát kiváltó könyve, a Minden, ami férfi a Testben is visszatérő motívumokkal teli kollázsregény; szereplői Athéntól Zágrábig Európa fapados turistái – azzal utaznak és azon képzelődnek sorsuk másra fordulásáról, ami a jelenlegi pozícióiknál biztosan jobb. A kilenc történet egyike – egy luxusnőt Londonban futtató strici és testőrjének rosszul alakuló kalandja – osztódott, és lett a Test egyik meghatározó konfliktusát elindító fejezete. Egyik kritikusa szerint Szalaynak olyan a viszonya a nyelvhez, mint Andy Warholé a Campbell leveses dobozokhoz: a fogyaszthatóság drámaian egyszerű keveréke. A 2009-ben Sári Júlia tolmácsolásában megjelent Az ártatlanság című könyve a tisztogatás éveiben a Szovjetunióban játszódik, ahol egy Judin nevű orvost a nácikkal való kollaborációval gyanúsítanak meg, miután publikált egy tanulmányt Bach zenei formanyelvéről. Főbe lövik, de életben marad, egy exkluzív lágerben fogva tartják, ahol épen maradt agyféltekéjének működését tanulmányozzák.
