Egyáltalán nem túlzás a műfaji megjelölés: zenés-bábos pszichothriller. A darab kamasz szereplői az osztálytársuknak akarják bebizonyítani, hogy az életnek van értelme, ezért elkezdik gyűjteni a számukra fontos tárgyakat. A játéknak induló gyűjteményből azután elkezd épülni a fontos dolgok halma a szereplők egyre súlyosabb áldozataiból.
Kockázatos vállalás egy több mint egy évtizedig futó, nagyon sikeres előadásból csinálni egy 2.0 verziót. Pont ez történt a Semmi esetében a Budapest Bábszínházban, ráadásul úgy, hogy a rendező is maradt a régi, miközben eltelt 13 év. A reakciókat nézve megérte.
A rendező Hoffer Károllyal a bábokban rejlő varázslatról is beszélgettünk, hogy mennyi fájdalom van egy marionettkutya oldalra fordított fejében.
Fotó:
Németh Dániel/444
