Az új magyar kormány előtt álló rövid- és hosszútávú gazdasági kihívásokat bemutató cikksorozatában most a gyerekes családok jövedelmi helyzetét vizsgálta a GKI Gazdaságkutató Zrt.
Az előző kormány 2010 óta kiemelt feladataként kezelte a Magyarországi családok, köztük kifejezetten a többgyerekes családok, helyzetét. Ez egyben egy paradigmaváltást is hozott, egy gyerekvállalást ösztönző, a demográfiai célokat megvalósítani kívánó szakpolitikára álltak át, melyben a család mellett a munka szerepét hangsúlyozták. Ebből következett a családtámogatás szerkezetének megváltozása. Az alanyi jogon járó támogatások helyett minél inkább az adóvisszatérítések és -jóváírások váltak a családok fő támogatásának eszközévé, ezzel a munkavégzést a támogatás előfeltételévé téve.
A következő ábrán a családok reáljövedelmének alakulása látható, 2010 és 2024 között.
Forrás: KSH adatok alapján GKI számítás (a 2010 és 2015 közötti adatok nem elérhetőek)
A KSH adatai alapján 2010 óta a családok jövedelme inflációval kiigazítva is jelentős növekedést mutatott. 2010 óta átlagosan 70 százalékkal növekedtek a családok reáljövedelmei. Azonban, mivel a családosok támogatási rendszere egyre jobban a több gyerekeseket támogatta – például a családi adókedvezmény, négy vagy több gyermekes anyák adómentessége, gyet, ellátások együtt folyósíthatósága, kétgyermekesek adókedvezményének megduplázása – így a kettő, illetve a három vagy több gyermekes családok reáljövedelme mutatta a legnagyobb növekedést: előbbi 108, utóbbi 68 százalékkal emelkedett 2010-hez képest. A gyermek nélküliek és az egy gyermekes családok reáljövedelme valamivel kisebb mértékben, 50–54 százalékal nőtt.
