2010 óta átlagosan 70 százalékkal növekedett a családok reáljövedelme, azonban az Orbán-rezsim által bevezetett támogatási rendszer egyre jobban a több gyerekeseket támogatta – például a családi adókedvezmény, 4 vagy több gyermekes anyák adómentessége, GYET, ellátások együtt folyósíthatósága, kétgyermekesek adókedvezményének megduplázása révén – olvasható a GKI elemzésében.Ezek miatt a két- és háromgyerekesek reáljövedelme mutatta a legnagyobb növekedést: előbbi 108, utóbbi 68 százalékkal emelkedett 2010-hez képest. A gyermek nélküliek és az egy gyermekes családok reáljövedelme valamivel kisebb mértékben, 50-54 százalékkal nőtt.Ebben a lemaradásban a támogatások – például adókedvezmények, kedvezményes vagy vissza nem térítendő támogatások – nagycsaládos fókusza is szerepet játszott. Az egy gyermekre számított támogatás ugyanis nagyobb volt a többgyermekes családok számára, miközben az egy gyermekre számított családi költségek több gyermeknél csökkentek. https://hvg.hu/360/20251027_hvg-amig-a-penz-el-nem-valaszt-tulpolitizalt-csaladtamogatas-ptkEközben a nem biztosítási jogviszonyhoz (munkához) kötött családi pótlék és GYES fokozatosan veszített értékéből. Míg a családi pótlék 2010-ben az egy főre jutó jövedelem 17-20 százalékát tette ki – a gyermekek számától függően – 2024-ben már csak 6-8 százalékot. Ehhez hasonlóan a GYES értéke is csökkent: az egy főre számított juttatás 37 százalékról az egy gyerekesek esetében 17 százalékra csökkent.Ráadásul az adóvisszatérítésre alapozott támogatás nominális értéke a jövedelemmel emelkedik, tehát a kedvezményplafon alatt a magasabb keresetű munkavállaló több kedvezményt kap, mint egy alacsonyabb keresetű társa, miközben utóbbinak jelentene nagyobb segítséget a magasabb összeg.Az átlagos életszínvonalhoz szükséges nettó jövedelemhez hasonlítva az adatok vegyes képet mutatnak a GKI elemzése szerint: 2010-ben a családok átlagos jövedelmi adatai még rendre alulmúlták az átlagos életszínvonalhoz szükségesnek tartottakat. Kifejezetten a nagycsaládosok voltak kedvezőtlen helyzetben, az átlagos életszínvonalhoz szükséges jövedelemnek csak 70 százalékán álltak, míg a többi család 80 százalék körül.Ezek a mutatók jelentősen javultak azóta, ráadásul infláció feletti mértékben, tehát a háztartások valóban életszínvonalbeli emelkedést érzékeltek. Azonban a különböző méretű családok eltérő pályán mozognak – fejti ki a GKI. A 2, 3 vagy többgyerekesek helyzete jelentősen javult: 7 és 10 százalékkal magasabb a nettó jövedelmük átlagosan, mint amennyi az átlagos életszínvonalhoz szükséges.Ezzel szemben a kedvezményekben csak limitáltan részesülő gyermeknélküli és egygyermekes családok továbbra is az átlagos életszínvonal alatti nettó jövedelemmel rendelkeznek.A kutatás arra is kitér, hogy új kormány eddigi bejelentései alapján az alanyi jogon járó GYES-t, illetve a családi pótlékot is megduplázná, mely körülbelül a befagyasztásuk óta kumulálódott infláció mértékével emelné a mindkét juttatást (2008 óta változatlan az értékük).Emellett számos egyéb, kisebb juttatást is kapnának a családosok, mint például „kelengye” (50 ezer forint értékű babaváró támogatás), iskolakezdési támogatás rászorulóknak, és az egygyermekes és egyedülálló szülők támogatásának növelése - ami a megelőző 16 évben kifejezetten kimaradt. Ezek a támogatások – az adókedvezményekkel és a jelentős önrészt igénylő kedvezményes hitelekkel ellentétben – amelyek egyébként sem csökkentették az életszínvonalhoz szükséges jövedelmet – arányaiban nagyobb támogatást nyújtanának a legjobban rászorultak számára a GKI szerint. https://hvg.hu/gazdasag/20251010_csaladtamogatas-segely-szegenyseg-onkormanyzat-babavaro-csok