FRISSÜLÁllítsd be a Telexet megbízható forrásnak! Cikkünk folyamatosan frissül! „Ma történelmi jelentőségű törvénycsomagot nyújtunk be a magyar országgyűlésnek” – jelentette be egy keddi Facebook-posztban Magyar Péter. A miniszterelnök arról a javaslatról beszélt, amellyel a kormány teljesítené az uniós pénzek túlnyomó részét felszabadító korrupcióellenes, átláthatósági feltételeket. „A magyar emberek és vállalatok végre hozzájuthatnak az őket megillető uniós ezermilliárdokhoz.”Ahogy arról korábban írtunk, óriási roham kell az új kormánytól, hogy a évekig tartó késlekedés után pénzt tudjon menteni. Erre csak néhány hónapja maradt az Európai Unió rendes költségvetése feletti, egyszeri esélyt jelentő helyreállítási alapnál.A Magyarországnak összesen 10 milliárd eurót (mostani árfolyamon több mint 3500 milliárd forintot) érő alapnál augusztus végéig kell teljesíteni 27 jogállamisági, korrupcióellenes előfeltételt a rendes kifizetésekhez, és ahhoz, hogy ne kelljen egy egymilliárd eurós potyaelőleget visszafizetni.Az elvárások kipipáltatásával azt is meg lehetne előzni, hogy 2024-hez és 2025-höz hasonlóan 2026 végén ismét elveszítsen Magyarország évi egymilliárd eurót a rendes uniós költségvetésből. Feloldanák 4,2 milliárd euró befagyasztását, és a modellváltó egyetemek is kaphatnának uniós támogatásokat, az „Erasmus-ügy” is megoldódhatna.Az egyik közös feltétel, a modellváltó egyetemek mögötti közérdekű vagyonkezelő alapítványok ügye kapcsolódik ahhoz, hogy további 2,2 milliárd eurót tartanak vissza az akadémiai szabadság miatt a rendes uniós költségvetésből.Részben ezeknek az előfeltételeknek a teljesítési módjáról állapodott meg május végén Magyar Péter miniszterelnök az Európai Bizottságot vezető Ursula von der Leyennel. Az összesen 16,4 milliárd euróról szóló egyezség részleteiről bővebben itt írtunk.A keddi javaslat az indoklásában is felemlegette a három elemet, és a május végi „politikai megállapodás végrehajtásának részét képezi”. A szöveg hangsúlyozta:„az e körben teljesítendő követelmények és vállalások 2022 óta ismertekMagyarország számára, az Európai Bizottság részéről új feltétel nem került meghatározásra.A javaslat célja az Európai Unióval korábban vállalt kötelezettségek teljesítése, amelyek megvalósítására az előző kormányzat időszakában nem került sor.”Mit nem csinált meg az Orbán-kormány?Bóka János volt EU-ügyi miniszter nemrég a 27-ből öt olyan feltételről beszélt, ahol – szépítőleg fogalmazva – „maradt vita arról, hogy a teljesítés megfelelő-e”. A kekváknál már kevésbé virágnyelven mondták ki, és Navracsics Tibor a vagyonnyilatkozatoknál teljesen egyértelműen beszélt arról, hogy „mi nem teljesítettük”.Azt, hogy a még az Orbán-kormány alatt, az uniós intézményekkel közösen kialakított vállalások teljesültek-e, az uniós jogszabályok alapján nem maga a kormány, hanem az Európai Bizottság és – a helyreállítási alap kifizetési kérelmeinél, valamint a feltételességi eljárásnál – a tagállami miniszterek Tanácsa dönti el.Bóka nem részletezte, de a különféle információk, nyilatkozatok, köztes értékelések alapján úgy néz ki, hogy ebben benne vannaka vagyonnyilatkozatok, amelyek ügyében 2022 novemberében egy bizottsági dokumentum sorolt hiányosságokat, például azt, hogy kellő visszatartó erővel kellene szankcionálni a szabályok megsértését 2023 októbere óta;az Integritás Hatóság jogkörei. Ez részben összefügg az előzővel, mert a hatóság ellenőrizné a vagyonnyilatkozatokat, és hiányosak a bírósági felülvizsgálat lehetőségei is a 2022-es dokumentum alapján;a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák), ahol átláthatósági, összeférhetetlenségi problémákat láttak. Ezek külön értékelését kérte az Orbán-kormány 2024-ben egy bevallottan nem minden elvárást teljesítő és gyakorlatilag életbe sem lépett módosítás után, amelyet tucatnyi hiányosság miatt elégtelennek értékelt az Európai Bizottság;egy online adatbázis a közkiadásokról, ami a Válasz Online nemrég megjelent cikke szerint hiányos, és nincs is rá elég idő, hogy helyrerázzák.Az igazságügyi tárcát vezető Görög Márta már a miniszterjelölti meghallgatásán beszélt az első háromról, és a kormány tagjai később is elárultak részleteket. Kedden Magyar Péter megerősítette:a vagyonnyilatkozatokról Magyar Péter elmondta, hogy például ha valaki lefelejt egy lényeges vagyonelemet, vagy „mint Rogán Antal, azt akarja elhitetni, hogy egy találmány miatt jut évente több százmillió forinthoz”, célhoz kötött vizsgálat indulhat, ha pedig szándékosan megtéveszti a hatóságokat, akár két év börtönt kaphat;az Integritás Hatóság (IH) jogköreit megerősítik, „amelynek valódi jogosítványokat adunk”, például ha visszásságot tapasztal uniós közbeszerzésnél, közbeléphet és vizsgálódhat, ha egy korrupciós ügyben megszüntetik a nyomozást, vagy elutasítják a feljelentést, az IH bíróság előtt kezdeményezheti az eljárás folytatását;a kekvák „helyzetét is rendezik”, az állami eredetű vagyon visszakerül az államhoz, helyreállítják az egyetemi autonómiát, megerősítik a szenátusok jogköreit.A május végi egyezség alapján a kormány azzal is „túlvállalta” magát, hogy csatlakozik az Európai Ügyészséghez, és a közbeszerzési szabályokon is szigorít.„Éveken keresztül azt hallgattuk a bukott kormánytól, hogy az Unió politikai okokból tartja vissza a pénzeket”, „a vita a migrációról”, Ukrajnáról, „különböző ideológiai kérdésekről szól. Közben mindenki számára hozzáférhetőek voltak azok a dokumentumok, amelyekből pontosan kiolvasható, hogy az Európai Unió mit vár Magyarországtól. Szigorú korrupcióellenes intézkedéseket, átláthatóbb közéletet, erősebb garanciákat, autonóm egyetemeket.A helyzet egyszerű: Magyarország azért nem jutott hozzá éveken keresztül a neki járó forrásokhoz, mert az Orbán-kormány a tiszta közélet, a korrupciómentesség, az oktatási és kutatási szabadság esküdt ellensége volt.Ezért nem volt hajlandó végrehajtani azokat a változtatásokat, amelyeket egyébként a magyar emberek többsége támogat és elvár. Mi ezt a vitát lezártuk” – jelentette ki.A miniszterelnök szerint„ma megteszünk egy újabb nagy lépést azért, hogy Magyarország és a magyar emberek visszakapják a pénzüket, és ezért nem kellett feladnunk semmit.Átláthatóbb, szigorúbb közpénzgazdálkodást, nagyobb egyetemi autonómiát, az állami vagyon védelmét kellett vállalnunk.”