A sajtó, a civil szervezetek és a kutatók számára is megismerhetővé tenné a több ezermilliárdnyi közpénzt felszívó tőkealapok rejtőzködő befektetőit a kormány friss törvényjavaslata. Nemcsak az uniós források, hanem az itthon elsíbolt közpénzek visszaszerzése is cél.

Maradtak még hiányosságok, de a Tisza alapvetően meglépte a magántőkealapok-frontján azt, amit a szakértők vártak tőle – összegezhetők az első reakciók arra a jogszabályjavaslatra, amely az uniós pénzek megszerzése érdekében kedd este benyújtott salátörvényben nyújtott be a kormány. https://hvg.hu/itthon/20260609_torvenycsomag-unios-penzek-szupermerfoldkovek-magyar-ruff-tisza-ebxA magántőkealapok működése neuralgikus ponttá vált az előző kormány idején, hiszen ezt a struktúrát találták a legalkalmasabbnak arra, hogy közpénzeket játsszanak át magánkezekbe látszólag legális, lepapírozott módon. Eddig csak aprólékos tényfeltáró munkával és nem kevés szerencsével lehetett kideríteni, hogy ezekbe az alapokba legalább 2600 milliárd forintnyi közpénz áramlott.A legtöbb, együttesen több mint félezer milliárd Tiborcz István és Mészáros Lőrinc fennhatósága alá került – szedte össze a Transparency International Magyarország (TIM). https://hvg.hu/gazdasag/20251210_kozpenznyelo-magantokealap-Transparency-meszaros-tiborcz-valasztas-mnbUniós nyomásra arra már az Orbán-kormány is rákényszerült, hogy előírja a magántőkealapok tényleges tulajdonosainak évekig elszabotált nyilvántartását, amit azonban addig sikerült húzni-halasztani, hogy csak júliustól lesz kötelező. A nyilvánosságát azonban brutálisan – és az uniós szabályokat sértve – egy nagyon szűk körre korlátozta. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által gondozott tényleges tulajdonosi listáról ugyanis újságírók vagy civil szervezetek csak hosszas, bürokratikus macerával és kétes eredményességgel kezdeményezhettek adatkérést, amiről a nemzetgazdasági miniszter döntött. Igaz, legalább Varga Mihály MNB-elnök megerősítette a HVG-nek adott interjújában, hogy a sajtó eddig jól tippelt a végső tulajdonosokról. Ha minden maradt volna a régiben, Nagy Mártonon múlt volna, vajon jogos kíváncsiságnak tartja-e egy magántőkealap hátterének a felfedését. Önmagában egy korrupciós veszélyeket feltáró újságcikk vagy tanulmány bizonyára nem lett volna elegendő indok erre, főleg, ha azt vesszük, hogy a volt nemzetgazdasági miniszter közelebbi-távolabbi kapcsolatrendszere is a közpénzes-magántőkealapos konstrukció haszonhúzója. https://hvg.hu/kkv/20251001_nagy-marton-holdudvar-milliardok-alapkezelok