Magyar Péter a Tisza párt kampányzáró rendezvényén 2026. április 11-én Debrecenben – Fotó: Huszti István / TelexÁllítsd be a Telexet megbízható forrásnak!Ön elhiszi, hogy a Tisza Párt több mint másfélszer annyit költött a választási kampányra, mint a Fidesz? Igen, ez derül ki a két párt elmúlt napokban közzétett hivatalos kampánybeszámolóiból, amelyek pontos látleletet adnak arról, hogy mi a probléma a jelenlegi szabályokkal. Gyakorlatilag semmit nem tudhatunk meg az alig egyoldalas dokumentumokból, és a beírt összeg csak töredéke lehet a valós költségeknek.A beszámolók szerint Magyar Péterék összesen 2,43 milliárd forintot költöttek az ötvennapos kampányidőszakban, míg Orbán Viktorék ennél jóval kevesebbet, csak 1,51 milliárdot. Mindkét párt 1,03 milliárd forint állami támogatást kapott a pártlistája után, a 106 választókerületi jelölt pedig ezen felül fejenként 1,7 milliót, amiről lemondhattak a párt javára.A Tisza Párt képviselőjelöltjei ezt meg is tették, de az igazi különbség a két párt között a magánadományoknál keresendő. Magyarék 1,22 milliárd forintot gyűjtöttek össze a kampányra, Orbánék csak 482 milliót tudtak hozzárakni papíron az állami támogatásokhoz, ami nem sokkal több, mint a Fidesz 2022-es kampánybeszámolójában szereplő 345 millió forintos adomány. Ez csak azért meglepő, mert idén már meglett volna a törvényi lehetőségük, hogy hivatalosan is annyit költsenek, amennyit csak akarnak, miután a parlament tavaly eltörölte a kampányra fordítható összeg felső határát.És hogy mire mentek ezek a pénzek? A beszámolókban annyi szerepel, hogy anyagjellegű ráfordításra, ami lényegében bármit takarhat. Ennél nem kötelesek a pártok jobban részletezni, hogy mire költöttek el több mint egymilliárd forint közpénzt.A Fidesz-KDNP és a Tisza Párt kampánybeszámolója – Forrás: Fidesz.hu és Hivatalos ÉrtesítőA kampánybeszámolók jelenlegi formáját azért is nehéz komolyan venni, mert mindenki tudja, hogy ennek az összegnek a sokszorosa mehetett el a Fidesz kampányára. A nagy részét kiszervezték olyan, homályos pénzügyi hátterű cégeknek és szervezeteknek, mint a tavaly 8,6 milliárd forint ismeretlen forrást bezsebelő Megafon vagy a Digitális Polgári Köröket szervező Digitális Demokráciafejlesztési Alapítvány, amely valahonnan fél év alatt 5,6 milliárd forintos bevételre tett szert. De akár ide vehetjük az Alapjogokért Központot működtető Jogállam és Igazság Nonprofit Kft-t, amelyhez tavaly 5,8 milliárd forintnyi támogatás érkezett a kormány által támogatott Batthyány Lajos Alapítványon keresztül, és akkor még szó sem volt a tavaly 163 milliárd forintból gazdálkodó közmédia (MTVA), amely gyakorlatilag a Fidesz propagandájaként működött, és ahova egyszer sem kapott meghívást Magyar Péter a kampányidőszakban. Ezen felül ott voltak még a lakossági tájékoztatásnak álcázott kormányzati plakátkampányok, reklámok, a kormány által finanszírozott nemzeti konzultáció, nemzeti petíció és az olyan állami események, mint a március 15-i Kossuth téri állami ünnepség, ahol kampánybeszédet mondott Orbán Viktor és több más fideszes politikus.A kampánybeszámolókban ezeket nem kell feltüntetni, de a fő probléma a jelenlegi rendszerrel, hogy senki nem ellenőrzi érdemben a költéseket. Az állam csak a választókerületi jelölteknek járó 1,7 millió forintos kampánytámogatás sorsát tudja nyomon követni, hiszen azt kincstári kártyán adják, és ennek az összegnek az elköltéséről a számlákat, szerződéseket meg kell küldeni a Magyar Államkincstárnak.A pártok a lista után járó támogatást azonban a számlájukra kapják, így szinte csak le kell papírozniuk, mire költöttek el bő 1 milliárd forintot.Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) azt ellenőrzi, hogy a párt elkészítette-e a csütörtöki határidőre a törvényes beszámolóját, és a bevallott összegek megfelelnek-e a törvényi előírásoknak, azt azonban nem kell vizsgálniuk, hogy a költések mögött vannak-e hiteles bizonylatok és azt sem, hogy tényleg arra költötték-e a pénzt, ami a beszámolóban szerepel. Kérdésünkre azt írta az ÁSZ, hogy már megkezdték a kampányköltések ellenőrzését, az érintett országgyűlési képviselőket és pártokat levélben értesítették erről.A Transparency International Magyarország korábban megfogalmazott javaslata szerint jó lenne, ha a jelöltek mellett a pártoknak is nyilvános kampányszámlát kellene vezetniük a Magyar Államkincstárnál. A koncepció szerint ide érkezne minden állami kampánypénz, kizárólag erről a számláról lehetne fedezni a kampánykiadásokat, és kötelező lenne átutalással teljesíteni a kifizetéseket, szemben a jelenleg még megengedett készpénzes kifizetésekkel.A TI szerint ezen kívül száműzni kellene a nem állami forrásokat. „Még mindig lényegesen kisebb korrupciós kockázattal jár, ha az állam közpénzből támogatja a pártok kampánykiadásait, mint ha a pénzszerzés a pártok ügyességén, netán a politikusaik által gyakorolt közhatalommal történő visszaélés eredményességén múlik” – írták a Fehér Könyv című kiadványukban 2023-ban. Azt javasolták, hogy az ÁSZ és a Magyar Államkincstár a pártok kampánybeszámolói mellett az azokat alátámasztó szerződéseket és számlákat is tételesen ellenőrizze, és vessék össze a valós piaci adatokkal, például a pártoknak kampányszolgáltatást értékesítő beszállítók saját elszámolásaival.A TI szerint korlátozni kellene a választási kampány álcivil szervezeteknek történő kiszervezését, és meg kellene tiltani a kampányidőszakon kívül a politikai kampányokat, valamint az állami-kormányzati propagandát. „Az utóbbi években teljesen összefolyt a párt és az állam a kampányban” – mondta a Telexnek Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója. Szerinte az új országgyűlésnek és a kormánynak alapjaiban kell újragondolnia az egész párt- és kampányfinanszírozási rendszert. „Abból érdemes kiindulni, hogy a politika finanszírozása mindig is rosszul működött Magyarországon, és mindig is egyfajta korrupciós méregfog volt.”Orbán Viktor beszédet mond az 2026. március 15-i állami állami rendezvényen a Kossuth Téren – Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / TelexLigeti szerint több irányba is el lehet indulni. Az Egyesült Államokban például tisztán üzleti alapon működik a kampányfinanszírozás, de Magyarországon nem túl életszerű, hogy gazdag vállalkozók, cégek adják össze a pártok költségvetését. „Még mindig jobban járunk, ha szigorú feltételekkel és átlátható módon rengeteg közpénzt kapnak a pártok a működésükre és a kampányaikra, mert máskülönben úgyis megoldanák okosban.”„A probléma gyökere az a kollektív társadalmi képmutatás, hogy ciki, hogy a politika sokba kerül”– fogalmazott a TI jogi igazgatója. Szerinte a magyarok hagyományosan nem fogadják el, hogy a politika sok pénzbe kerül, ezért a pártok ennek a látszatát elkerülve gyakran igyekeztek okosban megoldani a finanszírozásukat. Ebből lettek aztán az olyan ügyek, amikor az önkormányzatokból szedtek ki túlárazott szerződésekkel vagy más kreatív módon közpénzeket, és azt vitték át a pártba.Ligeti nem ért egyet azzal, hogy a politikai pártok jogilag pont olyan civil szervezetnek számítanak, mint például a hagyományőrző egyesületek vagy a sportegyesületek, hiszen a pártok más egyesületekkel ellentétben közjogi mandátum megszerzésére és leginkább a kormánytöbbségre törekednek. A pártok ráadásul rengeteg közpénzhez jutnak: a legutóbbi országgyűlési választáson minimum egyszázalékos listás eredményt elérő pártok négy évig állami támogatást kapnak, ám nem vonatkozik rájuk olyan szigorú éves beszámolási kötelezettség, mint más civil szervezetekre. A Fidesz 2025-ös pénzügyi beszámolója például így néz ki.A TI jogi igazgatója arról beszélt, hogy szerinte a pártok közpénzhasználatát is épp olyan átláthatóvá kellene tenni, mint amilyen szigorú szabályokat az állami és önkormányzati intézményeknek, cégeknek kell betartania. Elvárható lenne szerinte az is, hogy a pártok kötelező módon közzétegyék a honlapjukon a tételes listát, hogy mire költötték az állami támogatást, és a szerződéseket is nyilvánosságra hozzák. Ezen felül kötelezővé tenné, hogy a pártoknak mindenkivel írásba foglalt szerződést kelljen kötni, valamint az egyes szolgáltatásokra közbeszerzést írjanak ki.Magyar Péter egy januári háttérbeszélgetésen többek között azt ígérte, hogy kormányváltás után visszaállítják a parlamenti választások kampányára fordítható összeg felső határát, és egy újonnan felállított, független szervezet fogja ellenőrizni a pártok gazdálkodását. A Tisza Párt programjában az is szerepelt, hogy igazságosabbá teszik a pártfinanszírozást, hogy „azok a pártok kapjanak állami támogatást, amelyek tényleges társadalmi bázissal rendelkeznek”. Azt ígérték, hogy meg fogják tiltani és szigorúan büntetik majd, hogy a szabályozott pártfinanszírozáson túl kampánycélokra használjanak közpénzt a pártok. A választási plakátok eltüntetéséről már be is nyújtottak egy törvényjavaslatot a Tisza Párt képviselői, erről heteken belül szavaz a parlament.