Állítsd be a Telexet megbízható forrásnak!Fontos nap a mai, mert az Európai Unió tagállamainak pénzügyminiszterei ma tárgyalják ésvárhatóan elfogadják a felülvizsgált magyar helyreállítási tervet– jelentette ki a pénteki ülésre érkezve Kármán András. A magyar pénzügyminiszter Brüsszelben hangsúlyozta: ezt a pénzt közel négy éve fagyasztották be az előző kormány jogállamisági és korrupciós problémái miatt. A választás előtt „megígértük, hogy első dolgunk lesz ezt felszabadítani”, utána rögtön el kezdtek tárgyalni, és május végére politikai megállapodást kötöttek. Minden köztes jóváhagyás után a pénzügyminiszterek ma tudnak erre rábólintani.Mi ez a terv?Ahogy a tervről szóló bővebb cikkünkben is írtuk, a dokumentum azt részletezi, mire és milyen feltételekkel költené el a kormány a Magyarországnak összesen tízmilliárd eurót (mostani árfolyamon közel 3600 milliárd forintot) érő helyreállítási alapból a pénzt.Ebből a 6,5 milliárd eurónyi vissza nem térítendő és 3,5 milliárd eurónyi kedvezményes hitelből álló forrásból eddig Magyarország csak egy közel egymilliárd eurós potyaelőleget látott. Azt is vissza kellene fizetni, a maradék pedig elveszne, ha a kormányzat az augusztus végi határidőrenem teljesíti az előző kormány által vállalt 27 jogállamisági, korrupcióellenes előfeltételt (erről egy jókora salátatörvénnyel gondoskodik);mellette több száz reformot és előfinanszírozandó fejlesztést is kell kell tudnia, hogy arányosan hozzájusson a pénzhez. Ezeket az Európai Bizottsággal egyeztetve bevállalt, tagállami kormányok által jóváhagyott reformokat és fejlesztéseket kell tagállamonként egy-egy helyreállítási tervbe beírni.Mi van a tervben?Kármán szerint a pénzből fontos célokat tudnak finanszírozni, amelyek összhangban vannak a gazdaságpolitikai elképzeléseikkel. Ilyen a digitális és zöld átállás, a vasúti infrastruktúra fejlesztése, a lakhatás támogatása, a kis- és középvállalkozások támogatása.A Népszava kérdésére, hogy mennyire csak a gyorsaság volt a szempont, hogy el tudják költeni határidőre a pénzt, vagy hosszú távú szempontokat is figyelembe vettek, úgy gondolta: hasznos és értelmes célokra tudják felhasználni az összeget. (A tervbe írt fejlesztésekről részletesen ebben a cikkünkben írtunk.)Miért kellett átírni a tervet?Kármán az EUrologus kérdésére hangsúlyozta, hogy nagyon szűk a határidő, augusztus végére kell végezni a feltételekkel. Minden héten azzal kezdik a kormányülést, hogy Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter beszámol a legutóbbi lépésekről, átnézik az aktuális határidőket és a benyújtandó jogszabályokat. Közben az államapparátust is újra kellett szervezni, mert a pénz befagyasztásával megszakadt a munka, de mostanra nem lát ebben kockázatot.Ahogy arról korábban részletesen írtunk, akárki is nyerte volna a választást, óriási rohamra volt szüksége, hogy tartani tudja a határidőt, mert – a részben teljesítetlen jogállamisági előfeltételek mellett – az előző kormány annyira lassan haladt a reformokkal és fejlesztésekkel. Vitézy nemrég arról beszélt, hogy csak az eredeti összeg nagyjából negyedének megfelelő részt tudták megtartani a régi tervből.Az előző kabinet eleve utolsóként, 2022 végén fogadtatta el az eredeti tervét a helyreállítási alap elköltésére. A vissza nem térítendő rész mellé egy 2023-as módosítással a korábban lesorosozott hitelkeret nagyjából harmadára is bejelentkezett. Közben láthatóan lassan haladt: már 2023 elejére összerakott Lázár János akkori közlekedési miniszter egy „NEM!”-ekkel teleszórt projektfelfüggesztő és -lezáró listát, és ebben is volt, amit a helyreállítási alapból fizettek volna ki, mert a 2022-es választási közpénzszórás után kevesebb forrás maradt a projektek előfinanszírozására.Bürokratikus szerencsétlenkedés hátráltatja a napelempályázatot. A kórházfejlesztések lassúságára az Orbán-kormány külön kampányt húzott fel. Olyan is megesett, hogy az Orbán-kormány egyenesen az ellenkezőjét csinálta, mint amit a tervben ígért. 2023 végére vállalta többek között azt, hogy kivezeti a banki különadót – amelyet 2025-ben még meg is emelt, miután kicsodálkozta magát, hogy miért olyan drágák a banki szolgáltatások. Emellett egy nyugdíjreform-javaslattal is lógott, ezt 2025 áprilisáig kellett volna benyújtani. Volt olyan cél is, amellyel láthatóan haladt: ilyen volt a tanárbérek emelése, bár erre a rendes uniós költségvetésből is adtak pénzt. (Részben a saját maga által vállalt nyugdíjreformot előkészítő tanulmány miatt hazudozott a Fidesz a 13. havi nyugdíj kivezetéséről, holott erről nem volt szó. A nyugdíjreformot és a különadók kivezetését az új kormány kiszedte a tervből.)A lemaradás miatt tavaly már az Orbán-kormány is nyilvánosságra hozott egy módosítási javaslatot, de azt soha nem adta be. (A Válasz Online szerint azért, mert annyira elnagyolt volt az elképzelés.)A közeli határidő miatt az új kormánynak különféle pénzmentő trükköket kellett bevetnie, hogy a feltételek augusztus végi határideje ellenére pénzt tudjon menteni. Például más uniós forrásból fizetett beruházásokat írt át a helyreállítási alaphoz, külön projektcégbe vagy az – emiatt átalakításra szoruló – Magyar Fejlesztési Bankba csatornáz át pénzt, hogy gyakorlatilag később is el tudja költeni.A helyreállítási alapra szeptember végéig lehet kifizetési kérelmet beadni, és év végéig adhatnak belőle pénzt.PartnereinktőlÁllítsd be a Telexet megbízható forrásnak!Kövess minket Facebookon is! Legfontosabb További élő árfolyamok! Friss hírek