Az Európai Unió Tanácsa pénteken jóváhagyta Magyarország új helyreállítási és ellenállóképességi tervét (RRP), amelynek elfogadásával elvileg megnyílik az út mintegy 10 milliárd euró uniós forrás lehívása előtt. Az összegből hozzávetőleg 6,5 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás, 3,5 milliárd euró pedig kedvezményes hitel.A Tanács közleménye szerint Magyarország azért nyújtott be teljesen új helyreállítási tervet, mert a korábbi program végrehajtása már nem volt reálisan teljesíthető.Az indoklás szerint a korábbi terv megvalósítását több tényező is ellehetetlenítette:az energiaárak rendkívüli ingadozása miatt megemelkedett beruházási költségek,a geopolitikai helyzet váratlan változásai,előre nem látható végrehajtási nehézségek,időbeli csúszások,valamint egyéb, a projekt megvalósítását érintő fejlemények.Kiemelt szerepet játszott az is, hogy Magyarország nem teljesítette a korábbi tervhez kapcsolódó úgynevezett szupermérföldköveket, amelyek a jogállamisági és korrupcióellenes reformok végrehajtásához kötött feltételek voltak.Bár a Tanács jóváhagyta az új tervet, ez nem jelenti azt, hogy Magyarország automatikusan hozzájut a teljes összeghez.Az uniós helyreállítási alap működése továbbra is teljesítményalapú. Ez azt jelenti, hogy az Európai Bizottság kizárólag akkor folyósít pénzt, amikor Magyarország teljesíti az előre meghatározott mérföldköveket és célkitűzéseket– áll a dokumentumban. Az új tervben szereplő reformok között ismét hangsúlyos helyet kaptak azok az intézkedések, amelyeket Brüsszel hosszú ideje elvár Budapesttől. A dokumentum szerint Magyarországnak:meg kell erősítenie az uniós pénzek védelmét;tovább kell fejlesztenie a korrupcióellenes intézményrendszert;növelnie kell az állami kiadások és a közbeszerzések átláthatóságát;javítania kell a társadalmi partnerek és érintettek bevonását a jogalkotásba;valamint további intézkedéseket kell végrehajtania az igazságszolgáltatás függetlenségének és a jogállamiságnak a megerősítésére.Ez azt jelenti, hogy a korábban vitatott jogállamisági feltételek nem tűntek el, hanem az új terv részévé váltak.A tagállamoknak 2026. augusztus 31-ig van lehetőségük arra, hogy a forrásokért cserébe vállalt kötelezettségeiket teljesítsék, Magyarország azonban 4 éven keresztül a korrupciós kockázatok miatt el volt zárva attól, hogy a pénzeket felhasználhassuk. Mivel ezen a téren az Orbán-kormány nem tett semmit, az új TISZA-kormányra várt a feladata: ha képesek rá, akkor nyújtsanak be egy új, megvalósítható tervet, amit végre is hajtanak, mert a határidőt az EU nem módosítja. A választásokat követően intenzív egyeztetések indultak el Budapest és Brüsszel között, elkészült a módosított magyar terv, amit az Európai Bizottság elfogadásra ajánlott, a tagállamok pedig rá is bólintottak. Ez 10 milliárd eurót jelent, amelyből vissza nem térítendő támogatás 6,512 milliárd euró, kedvezményes hitel pedig 3,488 milliárd euró, vagyis összesen 10 milliárd euróról beszélünk.A magyar vállalásokat nyolc úgynevezett komponensbe rendezték, amelyből hét a különböző ágazati fejlesztéseket tartalmazza. A nyolcadik egy merőben új elem, amelynek célja az uniós források átlátható felhasználásának biztosítása, tulajdonképpen ez volt a pénzek felszabadításának “ára”. Ebbe a nyolcadik komponensbe a következő elemek tartoznak, amelyeket részben fentebb már említettünk:az Integritás Hatóság megerősítése;a korrupcióellenes munkacsoport működtetése;az Európai Ügyészséghez való csatlakozás folyamatának megkezdése;a vagyonnyilatkozati rendszer szigorítása;a közérdekű vagyonkezelő alapítványok fokozatos megszüntetése;a közbeszerzések átláthatóságának növelése;a Kúria működésének reformja;az Európai Bírósághoz fordulás akadályainak megszüntetése;az Alkotmánybíróság végleges bírósági ítéletek feletti felülvizsgálati jogkörének megszüntetése;a társadalmi egyeztetés erősítése.Itt fontos megegyezni, hogy a magyart vállalások között nem szerepel kötelező nyugdíjreform, nyugdíjkorhatár-emelés, adóemelés vagy a lakossági rezsitámogatási rendszer felszámolása. A gazdaságpolitikai vállalások között azonban megjelenik a költségvetési fegyelem erősítése, a támogatott hitelprogramok reformja, valamint a piactorzító ár- és kamatkorlátozások fokozatos kivezetése. Az új magyar helyreállítási terv nem tartalmaz konkrét kötelezettségvállalást a különadók eltörlésére sem.És különösen nincs elvárás migrációval, LMBTQ-jogokkal vagy Ukrajnával kapcsolatban.Nagyon szűk az augusztus 31-i határidő– ismerte el Kármán András pénzügyminiszter még a tagállamok döntése előtt az EUrolgusnak Brüsszelben. A pénzügyminiszter elmondta, hogy egyrészt folyamatosan jogszabályokat kell elfogadni, ugyanakkor az uniós források felhasználása érdekében az előző kormány által leépített minisztériumi struktúrákat is ismét fel kellett állítani.„Újra kellett szervezni azt az állami apparátust, ami ezt a feladatott el tudja végezni, hiszen az uniós pénzek befagyasztása egyben azt is jelentette, hogy ez a fajta folyamatos munka hiányzott az elmúlt években. De szerencsére néhány vezető lecserélésével és a csapat újraszervezésével ma már ez egy jól működő minisztériumi apparátus, és erről az oldalról sem látok én megvalósíthatósági kockázatot” – közölte a tárcavezető.A helyreállítási és ellenálló-képességi eszköz (Recovery and Resilience Facility – RRF) a NextGenerationEU program legfontosabb eleme. Az Európai Unió ezt a több száz milliárd eurós pénzügyi csomagot a koronavírus-járvány gazdasági következményeinek kezelésére hozta létre.A támogatásokból a tagállamok olyan beruházásokat és reformokat finanszírozhatnak, amelyek elősegítik:a zöld átállást,a digitalizációt,a versenyképesség javítását,a társadalmi kohézió erősítését,az egészségügyi rendszerek ellenálló képességét,valamint az oktatás és a készségfejlesztés korszerűsítését.Az Európai Bizottság adatai szerint eddig összesen több mint 429 milliárd eurót fizettek ki a tagállamoknak a helyreállítási alapból.