Cikkünk frissül.Indoklásokkal együtt 110 oldalas, monstre törvényjavaslatot nyújtott be a kormány kedd este, hogy Magyarország hozzájusson 6000 milliárd forintnyi uniós forráshoz. A cél nem más, minthogy a magyar kormány teljesítse az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervéhez kapcsolódó szupermérföldkövek határidőben való teljesítését – az Európai Bizottság ugyanis ehhez köti az eddig blokkolt források felszabadítását.A szupermérföldköveket ugyan még 2022-ben meghatározták, az Orbán-kormánynak azonban nem sikerült Brüsszel számára kielégítő jogszabályokat elfogadni. A pénzek feloldásáról Magyar Péter miniszterelnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kötött politikai megállapodást május végén, ezt erősítik meg a most benyújtott, radikális törvénymódosítások. A számos törvény módosítását tartalmazó csomagot Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter nyújtotta be, előadója Görög Márta igazságügyi miniszter.A salátatörvény legfontosabb elemeit Magyar Péter külön videóban mutatta be. Mint mondta, annak legfontosabb eleme az Integritás Hatóság jogköreinek megerősítése. (Kellemetlen egybeesés, hogy hatóság elnöke, Biró Ferenc Pál ellen egyébként éppen most emelt vádat az ügyészség hűtlen kezelés miatt). Ide tartozik, hogy ha egy korrupciós ügyben megszüntetik a nyomozást, vagy elutasítják, akkor az Integritás Hatóság a bíróság előtt kezdeményezheti az eljárás folytatását, ha uniós pénzből finanszírozott közbeszerzéseknél visszásságot tapasztal, közbeléphet és vizsgálatot indíthat.Szintén célhoz kötött ellenőrzést folytathat le a hatóság, ha egy közéleti szereplő valamit kifelejt a vagyonnyilatkozatából, és azt is megvizsgálhatja, hogy a vagyongyarapodás mögött mi a forrás.Vagyonnyilatkozatok: Orbán sem ússza meg?A törvényjavaslat magát a vagyonnyilatkozati rendszert is gyökeresen átalakítja. „Aki közéleti szerepet vállal, annak nemcsak önmérsékletet kell tanúsítania, hanem számot kell tudni adnia a vagyonáról és forrásáról” – indokolta meg ennek szükségességét a miniszterelnök. Bővül azoknak a köre is, akiknek vagyonnyilatkozatot kell tenniük – ez pedig azt is jelenti, hogy ha Orbán Viktort szombaton megválasztják a Fidesz elnökének, akkor ő sem ússza meg a kötelezettséget. A törvényjavaslat alapján ugyanis a központi költségvetésből állami támogatásban részesülő párt vezető tisztségviselőinek is nyilatkozniuk kell a vagyonukról. Ha ezt nem teszik meg, akkor a párt állami támogatását is felfüggeszthetik.Szigorúbb lenne a vagyonnyilatkozati kötelezettségtétel szinte az összes közjogi szereplőnél is, ide tartozik a köztársasági elnök, a kormány tagjai, képviselők, polgármesterek, a Gazdasági Versenyhivatal, az Állami Számvevőszék, a Médiatanács, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, az Alkotmánybíróság, a bírósági és ügyészségi szervezet vezetőit. A hozzátartozói vagyonnyilatkozatok továbbra sem nem lennének nyilvánosak, de az Integritás Hatóság megnézhetné őket. Jó hír, hogy a dokumentumok ezentúl kereshetőek lesznek, a törvényjavaslat mellékletében a mintát is közzétették.Ha valaki szándékosan félrevezeti a hatóságokat, vagy valótlan adatot közöl, annak súlyos következményei lennének, akár a megbízatása is megszűnhetne. Ha a hiba nem szándékos, akkor is bírság járna, ami akár 5 millió forintig terjedhetne. Aki nem ad le vagyonnyilatkozatot, az egy év börtönt is kaphatna, de ha eltitkolja vagyonát, akkor két év szabadságvesztés is járhat.Gazdasági változásokA törvénycsomag szigorítja a közbeszerzés szabályait is. Ez az egyik sarkalatos pontja volt az Orbán-kormány vállalásainak is, de ott csak a komoly problémát jelentő egyszereplős tenderek csökkentésére koncentráltak. Ez megvan most is: alapesetben nem elfogadható az egyajánlatos tender, az ettől való eltéréshez igazolni kell, hogy a piac szerkezetéből fakadóan szükséges ez.A mostani szabályozás az összeférhetetlenségi szabályok pontosítása mellett jelentősen bővíti a Központi Információs Közadat-nyilvántartás felületén közzétételre kötelezett szervek és a közzéteendő adatok körét is, biztosítva a megfelelő nyilvánosságot. Ugyanakkor a Közbeszerzési Döntőbizottság vezetői esetében is vagyonbevallást rendel el, akárcsak a velük közös háztartásban élők számára. A nyilvánosság erősítése a kulcs egyes befektetési formák szabályainak módosításainál is. A pénzmosás és terrorizmus elleni törvény módosításával az eddig átláthatatlan tulajdonosi struktúrával működő zártkörű befektetési alapok (például magántőkealapok és kockázati tőkealapok) esetében végső tulajdonosként kell meghatározni azokat a természetes személyeket, akik legalább 25 százalékos tulajdonrésszel rendelkeznek, és azokat is, akik de facto irányítási joggal, blokkoló szavazati joggal vagy egyéb tényleges befolyással rendelkeznek. Kockázatelemzés alapján az Integritás Hatóság ezeknél a tőkealapoknál vizsgálatot rendelhet el. A tényleges tulajdonosok beazonosíthatóságával a magyar jogrendszer egy uniós irányelv átültetését végzi el, amely segíti az összetett tulajdonosi struktúrák könnyebb azonosítását. Az első adatközlést 2026. október 5-ig várják el a javaslat alapján.Mi lesz a kekvákkal?Ahogy Magyar Péter fogalmazott, a törvényjavaslat rendezi a kekvák, vagyis a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok ügyét. Ez a rendezés azonban eufemizmus, hiszen a legtöbb esetben megszüntetést jelent. Azokat a kekvákat, melyek nem látnak el felsőoktatási tevékenységet, augusztus 31-ig meg kellene szüntetni. Átmeneti időszak vonatkozna az egyetemi alapítványokra, még kapnának egy évet, közben pedig a miniszterelnök megfogalmazása szerint helyreállítanák az autonómiájukat és megerősítenék az egyetemi szenátusok jogköreit. Az állami eredetű vagyon visszakerülne az államhoz, ebben elszámolási biztos segítene.