Egy baloldali newarki zsidó család második gyermekeként látta meg a napvilágot. Apja angoltanár és költő, orosz származású anyja gyógypedagógus, a kommunista mozgalom lelkes híve volt, aki fiait gyakran magával vitte a politikai gyűlésekre. Az asszonyt epilepszia és paranoia gyötörte, 1941-ben elmegyógyintézetbe került, ahol elektrosokkal "kezelték", majd homloklebenyműtétet hajtottak végre rajta. Teljesen eltompulva halt meg 1956-ban. Ginsberg egyik legismertebb műve, a megrázó erejű Kaddis című elégia neki állít emléket.Ginsberg kamaszéveiben leveleket küldözgetett a The New York Times-nak, időszerű politikai kérdésekről, a második világháborúról és a munkások jogairól fejtette ki nézeteit. Középiskolásként az irodalom érdekelte elsősorban, főleg Walt Whitman és Edgar Allan Poe művei. A középiskola elvégzése után a Columbia Egyetemre iratkozott be, előbb jogot, majd irodalmat tanult.Alan Ginsberg Üvoltés című kötetének 27, utánnyomása, amelyet Farkas Zoltán vett Londonban 1974-benFarkas ZoltánAz egyetemi évek alatt került barátságba (és szoros testi kapcsolatba) a későbbi beatmozgalom legendássá vált alakjaival, William S. Burroughs és Jack Kerouac írókkal, akikkel együtt élvezte a kábítószer, a szabad szerelem és az alkotás gyönyöreit.1948-ban drogos hallucinációban William Blake hangját hallotta, amint a napraforgóról verselt, s ez az élmény indította el a költői pályán. Kezdetben a hagyományos, klasszikus verselést választotta, később sorai egyre áradóbbá váltak, verselése felszabadultabb lett. 1949-ben orgazdaság vádjával letartóztatták, de vádalkuval börtön helyett pszichiátriai kezelésre kötelezték. Itt ismerte meg az ifjú írót, Carl Solomont, akinek később az Üvöltés című versét ajánlotta.Szabadulása után Mexikóba utazott, ahol különféle drogokkal kísérletezett, majd 1955-ben San Franciscóba költözött, ahol piackutatóként is dolgozott. Itt ismerte meg élete nagy szerelmét, Peter Orlovskyt, a fiatal modellt, akivel haláláig együtt élt, igaz, számos alkalmi szeretője is volt.Amikor megjelent az Üvöltést is tartalmazó kötete 1956 májusában, obszcenitással és trágársággal vádolták, de 1957-ben a bíróság kimondta, hogy az Üvöltésben olvasható durva részleteket ellensúlyozza a költemény szociális értéke.Allen Ginsberg PrágábanWikipediaGinsberg bejárta a világot, járt Prágában is, ahol hatalmas tömeg előtt szavalta el a Május királyát, de a hatóságok távozásra kényszerítették a laza erkölcsűnek tartott költőt.A hatvanas évek elejétől belevetette magát a hippimozgalomba (tőle származik a "flower power" jelszó is), ekkor már ő maga is komolyan foglalkozott a meditációval, a zen buddhizmussal, az erőszakmentes élet megvalósításával. Szerepe volt a vietnámi háború elleni tiltakozás megszervezésében, Chicagóban a rendőrök által szétvert Grant Park-i tüntetésen az első sorban menetelt.Nyers és szókimondó költészetét egyre inkább elfogadták, The Fall of America (Amerika bukása) című kötetét 1974-ben amerikai Nemzeti Könyvdíjjal jutalmazták. 1993-ban a francia Művészeti és Irodalmi Rend lovagi fokozatával tüntették ki.Három alkalommal Magyarországon is járt: 1980-ban a Magyar PEN Club meghívására érkezett Budapestre, és rövid szerepet vállalt Szomjas György kultikus, Kopaszkutya című filmjében, 1987-ben Üvöltés címmel közös lemezt készített Földes László Hobóval, aki már a legelső albumán is szerepeltette a Leples bitang című Ginsberg-vers feldolgozását. https://www.youtube.com/watch?v=EzLkriIsa7w&list=RDEzLkriIsa7w&start_radio=11993-ban teltházas felolvasóesteket tartott az Egyetemi Színpadon és a Lágymányosi Közösségi Házban. Több kötete is megjelent magyarul (Nagyáruház Kaliforniában, A leples bitang, Május királya, Halál Van Gogh fülére), fordítói között Eörsi István és Orbán Ottó nevét kell kiemelni.Allen Ginsberg, a "beatnemzedék pápája", a "szabad szerelem Buddhája" New York-i otthonában halt meg májrákban 1997. április 5-én, sírja az egyik newarki zsidó temetőben található. https://hvg.hu/360/20230401_hvg__allen_ginsberg__ellenkultura__Nelkulozhetetlen_Uvoltes_irodalom_kolteszet