A kínai autómárkák sorra hódítják meg a világ piacait, egy friss OECD-jelentés szerint ebben az államnak is komoly szerepe van. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adatai alapján a kínai autógyártók 2024-ben összesen 11,39 milliárd dollárnyi állami támogatásban részesültek, ami több mint kétszerese az öt évvel korábbi összegnek.A támogatások között közvetlen állami szubvenciók, adókedvezmények és kedvezményes hitelek is szerepelnek.Az OECD elemzése szerint a kínai autógyártók által kapott segítség abszolút értékben nagyjából kétszerese, arányosan pedig négyszerese volt annak, amit az OECD-országokban működő versenytársaik kaptak. Összehasonlításképpen: tavaly az európai autógyártók 3,06 milliárd, az észak-amerikai cégek 4,38 milliárd, míg az ázsiai-csendes-óceáni térség vállalatai 3,05 milliárd dollárnyi támogatásban részesültek.A jelentés szerint a kínai vállalatok általában három-nyolcszor nagyobb állami segítséget kapnak, mint a fejlett országok cégei. Az OECD adatbázisa 525 nagyvállalat 2005 és 2024 közötti pénzügyi beszámolóit vizsgálta, és arra jutott, hogy a globális iparpolitikában jelentős fordulat zajlik: az államok egyre aktívabban avatkoznak be stratégiai ágazataik támogatásába.Az elemzők szerint a kínai autóipar látványos felemelkedése részben ennek a politikának köszönhető. Az olyan gyártók, mint a BYD, a Chery vagy a Geely néhány év alatt regionális szereplőkből globális exportőrré váltak, miközben Kína mára a világ legnagyobb autógyártó és autóexportőr országává nőtte ki magát.A kérdés ugyanakkor egyre komolyabb vitákat vált ki az Egyesült Államokban és Európában is. A nyugati országok szerint a jelentős állami támogatások tisztességtelen versenyelőnyt biztosíthatnak a kínai gyártóknak, különösen az elektromos autók piacán, ahol az elmúlt években látványosan nőtt a kínai márkák jelenléte. https://hvg.hu/cegauto/20260416_ford-vezer-kinai-autogyartok-kitiltasa-amerikai-piacAz OECD figyelmeztetése szerint a támogatások rövid távon ugyan alacsonyabb árakat eredményezhetnek a fogyasztók számára, hosszabb távon azonban torzíthatják a versenyt, és visszafoghatják az innovációt. A szervezet egyenesen a sportban használt doppinghoz hasonlította a jelenséget, mondván: fennáll a veszélye annak, hogy kevésbé hatékony szereplők jutnak előnyhöz a valóban innovatív vállalatokkal szemben.