Nagy felfedezést tett 2012-ben a NASA egyik szondája: a Naphoz legközelebb lévő bolygó, a Merkúr állandó árnyékban lévő területein vízjég-lerakódások találhatók. A perzselő bolygó vízkészletének eredete ugyanakkor eddig rejtély maradt, ám egy tudóscsapat most állítja, megfejtette a rejtélyt: úgy vélik, a Merkúr fagyott vize egy óriási becsapódás eredménye, amely egyetlen „merkúri” nap alatt átformálta a bolygót.Egészen pontosan egy üstökös vagy egy aszteroida találhatta el a Merkúrt, ez hozhatta el a bolygóra az ott jelenlévő teljes vízkészletet. A szakemberek egy szimulációt is elvégeztek a feltételezett eseménnyel kapcsolatban, és úgy találták, hogy a bolygón jelenlévő, vastag vízjég-lerakódások egyetlen merkúri nap alatt halmozódtak fel a Merkúr északi és déli sarkvidékein. Azt persze érdemes megjegyezni, hogy egy „merkúri nap” 157 földi napot takar.Mint a Gizmodo kifejti, a Merkúr felszínén a 430 Celsius-fokot is elérheti a hőmérséklet. Ez már majdnem ideális egy nápolyi stílusú pizza elkészítéséhez, a víz szempontjából azonban nem túl szerencsés – sokáig nem is tartották valószínűnek, hogy jelen lehet a bolygó felszínén. https://hvg.hu/tudomany/20231127_merkur_gleccser_elet_kialakulasa_naprendszer_bolygokutatasAz 1990-es években ugyanakkor a földi megfigyelések egyre gyakrabban láttak erősen fénylő pontokat a Merkúr felszínén az északi és a déli régiókban, ami arra utalt, hogy ezeken a helyeken vízjég lehet. Ezt aztán a Messenger űrszonda meg is erősítette a 2010-es évek elején, amikor elsőként állt Merkúr körüli pályára.Az a kérdés azonban eddig megválaszolatlan maradt, hogy honnan származhatott ez a vízjégkészlet. Az új, a Journal of Geophysical Research: Planets című tudományos folyóiratban publikált tanulmányt jegyző szakemberek olyan szimulációs modelleket futtattak, amelyek figyelembe vették a Merkúr állandó sötétségben lévő területeinek térképét, valamint az ottani felszíni hőmérsékletet. Mint kiderült, egy körülbelül 17 kilométer széles aszteroida találhatta el a Merkúrt 30 kilométer/másodperc sebességgel. Néhány órával később ez az esemény egy sűrű, ideiglenes, vízgőzben gazdag légkörrel borította be a bolygót.Ennek többsége egy fotolízis nevű folyamat során lebomlott, azonban volt, ami megmaradt, és a Merkúr sarkvidékein landolt. https://hvg.hu/tudomany/20240726_bolygokutatas-merkur-felszine-gyemantA tudósok most abban bíznak, hogy a BepiColombo-küldetés révén további bizonyítékokat gyűjthetnek a Merkúron lévő vízjég-lerakódásokról. A szonda 2018-ban indult el a bolygó felé, és várhatóan idén novemberben éri el azt.Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.