Rejtélyes objektumot észleltek az ausztrál Swinburne Egyetem csillagászai, amikor a chilei Dark Energy Camera (DECam) nevű szerkezetet a Nagy Magellán-felhő felé irányították. A kutatók azt találták, hogy valami épp a DECam és a képződmény egy távoli csillaga között haladt el, nagyjából egy órán keresztül.A feltételezések szerint egy kóbor, vagyis csillag nélkül bolygó lehetett az, a csillagászok azonban most egy ennél sokkal egzotikusabb magyarázatot adtak a dologra: azt, hogy az objektum az univerzum keletkezése utáni pillanatokban keletkezhetett – írja az IFLScience. Elméletüket az arXiv preprint szerveren publikálták.Az exobolygók kutatásakor a szakemberek több megoldás közül is választhatnak az észleléshez. Vagy azt figyelik, hogy miként változik a távoli csillag fénye – ahogyan az idegen bolygó a mi szemszögünkből nézve elhalad előtte –, vagy azt, hogy miként remeg a csillag. Utóbbit a planéta gravitációs hatása okozhatja.A kóbor, csillag nélküli bolygók esetében már sokkal nehezebb a megfigyelés, erre csak a közvetlen képalkotás, vagy a gravitációs mikrolencse-hatás áll rendelkezésre. Ez utóbbi hasonló ahhoz, amit az óriási tömegű objektumok – fekete lyukak, teljes galaxisok – esetében ismerni: meghajlítja a téridőt, csak sokkal kisebb mértékben. https://hvg.hu/tudomany/20260528_james-webb-urteleszkop-szupermassziv-fekete-lyuk-osrobbanasAmikor a szóban forgó égitest a megfigyelő, valamint egy másik objektum, például egy csillag között helyezkedik el, akkor a gravitációs hatás felerősíti a távoli objektum fényét.A kutatók a munkájuk során kóbor bolygókat, valamint ősi fekete lyukakat keresett. Ez utóbbiak a feltételezések szerint olyan fekete lyukak, amelyek az univerzum első néhány másodpercében keletkezhettek, amikor a csillagokat és galaxisokat létrehozó összes por és gáz még tömör volt.Eddig nem sikerült ilyen objektumot felfedezni, az ausztrál kutatók szerint azonban egy ilyen haladt el a DECam előtt akkor, amikor a Nagy Magellán-felhőt megfigyelték. Az idegen égitestet Phoebe-nek nevezték el.A Phoebe a megfigyelés során a Nagy Magellán-felhő enyhe fényesedését okozta, amely körülbelül egy órán át tartott.A kutatók szerint a legnehezebb feladat azt megmondani, hogy az objektum hol helyezkedik el. Ha a Nagy Magellán-felhő része, az arra utalhat, hogy egy nagy égitestről van szó – talán egy kóbor, vagy egy nagyon széles pályán keringő bolygóról, amelynek tömege 0,1 naptömeg. Összehasonlításként: a Jupiter 0,000954588 naptömegű.Ha ez valóban így van, az óriási felfedezés lenne, ugyanis ez lenne az első olyan extragalaktikus bolygó, amelyet sikerült a mikrolencse-hatásnak köszönhetően felfedezni. https://hvg.hu/tudomany/20260302_sotet-anyag-galaxis-candidate-dark-galaxy-2A másik lehetőség, hogy egy sokkal kisebb, a Holdnál nagyjából háromszor nehezebb égitestről lehet szó, amely a galaxisunkon belül mozog. Ha valóban erről van szó, akkor sokkal kisebb annál, mint amekkorák a modellek szerint a csillagközi fekete lyukak lehetnek, ám jó jelölt lehetne az ősi fekete lyuk címre. Ez utóbbiakat gyakran említik, mint a sötét anyag lehetséges magyarázatát.A kutatók szerint az adatok alapján a sokkal valószínűbb, hogy a Phoebe a sötét anyaghoz tartozik, így pedig a legnagyobb eséllyel egy ősi fekete lyukról van szó.Ahhoz, hogy be lehessen bizonyítani, hogy valóban erről van szó, még nagyon sok munkára van szükség. Ehhez például további ilyen objektumokat kellene felfedezni, márpedig jelenleg úgy tűnik, ez leginkább a véletlenen múlik.Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.