Egy gigantikus fekete lyukon kívül szinte üresen áll egy ősi galaxis – derítették ki kutatók, akik a James Webb űrtávcsővel mérték meg a fekete lyuk tömegét, amit úgy látunk, ahogy 700 millió évvel az ősrobbanás után kinézett.
„Ebben az esetben egyértelműen azt látjuk, hogy a galaxis a fekete lyuk kialakulása után kezd összeállni” – írta kérdésünkre Ignas Juodžbalis, a Cambridge-i Egyetem asztrofizikusa, a Nature folyóiratban szerdán közölt kutatás egyik szerzője. Ez, legalábbis ebben az esetben, arra utalhat, hogy a galaxis kialakulása egy eleve nagy tömegű fekete lyuk körül kezdődött meg.
Az Abell 2744−QSO1 aktív galaxismag gravitációs lencsehatás által megháromszorozott és felnagyított képe a James Webb űrtávcső felvételén
A világ legnagyobb űrteleszkópjával 2023-ban felfedezett Abell 2744−QSO1 a kis vörös pöttyök (LRDs) közé tartozik, amik rendkívül távoli, halvány, vöröses objektumok. A kis vörös pöttyök, amikből eddig több százat azonosítottak, kutatók szerint szupernehéz fekete lyukak által működtetett aktív galaxismagok lehetnek a korai univerzumban.
Az Abell 2744−QSO1 a Földről nézve a déli égboltról látható Abell 2744 galaxishalmaz mögött helyezkedik el. A kolosszális galaxishalmaz a gravitációs lencsehatás révén megháromszorozza és felnagyítja a z=7,04-es vöröseltolódás értékű aktív galaxismag képét, lehetővé téve annak behatóbb vizsgálatát. Juodžbalis és kollégái ezt használták ki, amikor az űrteleszkóp közeli infravörös spektrográfjával (NIRSpec) megfigyelték a fekete lyuk körül különböző távolságokban örvénylő hidrogéngáz mozgását a gerjesztett atomok hidrogén-alfa kibocsátása révén.
