A James Webb űrteleszkóp nemrég egy szupermasszív fekete lyuk létezésével kapcsolatos bizonyítékokat figyelt meg, amelyek azt mutatják: az objektum mérete a kezdetektől fogva hatalmas volt, és úgy tűnik, nem ment keresztül csillagösszeomlási fázison, és nem szívta magába a gazdagalaxisa anyagát, hogy nagyra nőjjön.Roberto Maiolino, a Cambridge-i Kavli Kozmológiai Intézet tudósa szerint mindez azt jelenti, hogy teljesen újra kell gondolni a fekete lyukak kialakulásáról és növekedéséről szóló klasszikus forgatókönyveket.Évtizedek óta áll a tudományos konszenzus, hogy a galaxisokban lévő óriási csillagok végül összeomlanak, és az őket körülvevő anyaggal táplálkoznak. A James Webb űrteleszkóp adatai alapján a szóban forgó óriás, amely több milliószor nagyobb a Napnál, viszonylag gyorsan nőtt nagyra anélkül, hogy anyagot szívott volna el a környezetétől.A kutatók a teleszkóppal a 2023-ban felfedezett Abell 2744−QSO1 nevű objektumot figyelték meg, amely a „kis vörös pöttyök” (Little Red Dots, LRD) közé tartozik. Ezek rendkívül távoli objektumok, amelyek vörösen látszódnak a mélyűrről készült felvételeken. A kutatók úgy vélik, az LRD-k valójában az ősi univerzum aktív galaxismagjai. https://www.youtube.com/watch?v=32WWlEgkYBYA QSO1 a számítások szerint az ősrobbanás után mintegy 700 millió évvel létezhetett – ami azért is érdekes, mert sokáig úgy vélték, legalább 1 milliárd év kell ahhoz, hogy egy szupermasszív fekete lyuk kialakuljon. A számítások szerint azonban a Földtől mintegy 13 milliárd fényévre található objektum 40 milliószor nagyobb a Napnál.A James Webb segítségével évek óta keresik az ősi fekete lyukak bizonyítékait, ám eddig nem sikerült méréseket végezni. A QSO1-et alkotó gáz azonban Kepler-féle mozgással rendelkezik, ugyanúgy, ahogy a Naprendszerben lévő bolygók keringenek a Nap körül. Mivel ezt a mozgást a gravitáció egyszerű törvénye irányítja, így lehetőség adódott arra, hogy a kutatók kiszámítsák a pontos tömeget.A kutatók szerint a mostani felfedezés nem cáfolja az ősrobbanás elméletét, a fekete lyuk létezésére a sötét anyag adhat megoldást. https://hvg.hu/tudomany/20230714_osi_csillag_vilagegyetem_sotet_anyag_osrobbanas_szupermassziv_fekete_lyukA feltételezések szerint a sötét anyag bomlásakor a kibocsátott fotonok rendkívül felforrósodnak. Ez felgyorsíthatja a fekete lyuk képződési folyamatát, mivel a hidrogéngáz elég forróvá válhat ahhoz, hogy a gravitáció óriási felhőkké állítsa össze. Ezek a felhők sokkal gyorsabban sűrűsödhetnek szupermasszív fekete lyukká, mint általában.A fenti elképzelés egyelőre csupán elmélet, ugyanakkor a tudósok hangsúlyozzák, hogy lennie kell valaminek, ami segít megoldani a problémát, erre pedig a sötét anyag létezése tűnik a leginkább kézenfekvőnek.Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.