A magyar gazdaság problémáit általában az inflációval, a gyenge növekedéssel vagy az államháztartási hiánnyal szoktuk magyarázni. Pedig van egy ennél mélyebb és hosszabb távon súlyosabb folyamat is: az ország intézményi környezetének romlása.A szerző a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója. Ez itt a Zéróosztó, a G7 elemzői szeglete, amelyben külső elemzők, szakértők cikkei olvashatók. Az írások és az azokban megfogalmazott vélemények a szerzők álláspontját tükrözik.Két nemzetközi összehasonlítás – az amerikai Heritage Foundation gazdasági szabadságindexe és a Világbank kormányzási mutatói – alapján Magyarország az elmúlt másfél évtizedben látványosan visszacsúszott az Európai Unión belül. Több jogállamisági és korrupciós mutatóban ma már az EU legrosszabbjai között szerepel.Ez nem pusztán politikai vagy jogi kérdés. Az intézményi környezet minősége közvetlenül befolyásolja a beruházásokat, az innovációt, a vállalatok üzleti döntéseit és végső soron a gazdasági növekedést is.A modern intézményi közgazdaságtan egyik alapállítása, hogy a tartós gazdasági fejlődéshez nem elég az alacsony adó vagy az olcsó munkaerő. Legalább ennyire fontos a kiszámítható szabályozás, a tulajdonjogok védelme, a korrupció visszaszorítása és a hatékony állami működés. Ezek teremtik meg azt a bizalmi környezetet, amelyben a vállalatok hosszú távra terveznek.Az EU középmezőnyéből az alsó régióbaA Heritage Alapítvány gazdasági szabadságindexében Magyarország 2010-ben még az EU középmezőnyében (16-18. hely) helyezkedett el. 2026-ra azonban az utolsó helyre csúszott az EU27-ek között. Ráadásul ezen mutató esetében nehezen merülhet fel az Orbán-kormánnyal szembeni elfogultság vádja: az erősen konzervatív Heritage Foundation számos, a NER-hez köthető agytröszttel működött együtt az elmúlt években.Az indexen belül mindössze négy mutatóban javult az ország helyezése a 12-ből: az adóterhek és az állami kiadások, valamint a beruházási és pénzügyi szabadság terén. A kormány mérete blokk harmadik eleme, a költségvetés helyzete mutató csak 2017-től szerepel az értékelésben.A romlás különösen a jogállamisági jellegű mutatókban látványos:a tulajdonjogok védelmében,a kormányzati integritásban, valamintaz igazságszolgáltatás hatékonyságában.Különösen figyelemre méltó, hogy több esetben nem is Magyarország abszolút teljesítménye zuhant nagyot, hanem a régió többi országa javított látványosan. Míg Románia vagy Szlovákia számos mutatóban felzárkózott az európai középmezőnyhöz, Magyarország több területen stagnált vagy romlott.A korrupciót mérő indikátorokban például Magyarország ma már rosszabbul áll, mint Románia. Ez 15 éve még nehezen elképzelhetőnek tűnt volna.A jogállamisági blokk három mutatója közül különösen a tulajdonjogok és a kormányzati integritás terén romlott Magyarország relatív pozíciója. A tulajdonjogok mutatója azt méri, mennyire biztosított a magántulajdon jogi védelme és érvényesítése. Magyarország 2010-ben még Csehországgal állt egy szinten, 2026-ra azonban az EU utolsó helyére került, annak ellenére, hogy pontszáma enyhén javult (65-ről 67-re). A lecsúszás oka elsősorban az, hogy a régió más országai – különösen Románia – jelentősen előreléptek.A kormányzati integritás mutatója a rendszerszintű korrupciót vizsgálja, beleértve a klientúrát, nepotizmust vagy a politikai protekcionizmust. Magyarország pontszáma 2010 és 2026 között 50-ről 44 pontra romlott, különösen 2020 után. Míg 2010-ben még a régió jobb teljesítményű országai közé tartozott, 2018 után sereghajtóvá vált, és 2026-ra már Romániától is jelentősen lemaradt.Az igazságszolgáltatás mutatója azt vizsgálja, mennyire védi a jogrendszer a gazdasági szereplőket a jogellenes állami vagy magánérdekű beavatkozásoktól, illetve mennyire hatékony és méltányos a bírósági rendszer működése. Ez az indikátor csak 2017 óta szerepel a Heritage Foundation felmérésében.A magyar pontszám 2017 és 2026 között összességében javult, 51-ről 61 pontra, bár az utóbbi két évben enyhe visszaesés látható. A régióban ugyanakkor több ország ennél is nagyobb előrelépést ért el: Szlovákia például 39-ről 70 pontra javított, és Lengyelország is felzárkózott a magyar szintre. Magyarország így 2026-ra az EU27-ben csak a 26. helyet foglalta el, egyedül Bulgáriát megelőzve.A legnagyobb romlás: jogállamiság és korrupcióA Világbank Világszintű Kormányzási Mutatói (World Bank Worldwide Governance Indicators, WGI) adatbázisa hasonló képet mutat. A jogállamiság, az elszámoltathatóság és a korrupció kontrollja terén Magyarország mutatói 2010 óta folyamatosan romlanak. A visszaesés különösen 2020 után gyorsult fel.A WGI 35 más szervezet által gyűjtött primer forrást használ fel hat indikátora becsléséhez. Ezek a primer források civil és nemzetközi szervezetek, illetve magáncégek által gyűjtött percepciós adatok az intézményi minőség különböző aspektusairól, amelyek felméréseken vagy szakértői értékeléseken alapulnak.A Világbank mutatói percepciós adatokon alapulnak, vagyis azt mérik, hogyan látják az adott ország intézményeit vállalatok, szakértők és nemzetközi szervezetek. Ez önmagában is fontos: a befektetéseket nemcsak a tényleges intézményi minőség, hanem annak nemzetközi megítélése is befolyásolja.Hiába alacsonyabb például egy társasági adókulcs, ha a gazdasági szereplők bizonytalannak érzik a szabályozást, gyengének látják a jogvédelmet vagy politikailag befolyásolhatónak tartják az államot.A WGI sajátossága a Heritage Foundation adataihoz képest, hogy mivel az indikátorokat formális statisztikai módszerrel becsülik, a WGI konfidenciaintervallumokat is publikál hozzájuk. Egy adott pontbecslés hibahatára annál kisebb, minél több primer forrás állt becsléséhez rendelkezésre, és annál nagyobb, minél különbözőbb pontszámot sugallanak ezen források. A WGI azt javasolja, hogy csak akkor következtessünk országok vagy évek közötti változásra, ha a két pontbecslés konfidenciaintervalluma nem fedi át egymást (ezt jelenti a statisztikai szignifikancia). Mint az ábra mutatja, 2010 és 2024 között két mutató kivételével (politikai stabilitás és kormányzati hatékonyság) minden mutatóban folyamatosan nőtt azon EU tagállamok száma, melyek jobban teljesítettek Magyarországnál.Véleménynyilvánítás és elszámolhatóság, politikai stabilitásA WGI véleménynyilvánítás és elszámoltathatóság indikátora azt méri, hogy a percepciók szerint egy adott ország állampolgárainak milyen mértékben van lehetőségük beleszólni a politikai hatalomgyakorlásba, ideértve a választások integritását és más részvételi mechanizmusokat is.E téren Magyarország 2010-ben még nagyjából hasonló pontszámot kapott, mint régiós társai. A mutató folyamatos romlása következtében azonban 2026-ra az utolsó helyre került a régióban, egyedül Románia nem hagyta le statisztikailag szignifikáns mértékben.A politikai stabilitás mutató pedig azt jelzi, hogy a politikai és kormányzati hatalom mennyire védett a destabilizációval szemben, illetve mekkora az esélye annak, hogy a politikai hatalomváltás erőszakos vagy alkotmányellenes eszközökkel történik. E téren nincs statisztikailag szignifikáns különbség sem az EU-tagállamok, sem a régió országai között a 2010–2024-es időszakban, mivel a vizsgált időszakot politikai stabilitás jellemezte.Kormányzati hatékonyság és a szabályozás minőségeA Világbank kormányzati hatékonysági mutatója azt méri, mennyire működnek jól az állami szolgáltatások, mennyire professzionális a közigazgatás, illetve mennyire hitelesek és végrehajthatók a kormányzati döntések. Ebben a mutatóban Magyarország helyzete az elmúlt másfél évtizedben érdemben nem változott a régión belül.A szabályozási minőség terén viszont már romlás látható. Ez az indikátor azt vizsgálja, hogy az állam mennyire képes a vállalkozások működését segítő, kiszámítható szabályozási környezetet kialakítani. Magyarország pontszáma 2010 és 2024 között 68-ról 60 pontra csökkent. Bár a régiós országok közötti különbségek nem drámaiak, Csehország egyértelműen kedvezőbb megítélést kapott.Jogállamiság és a korrupció kontrolljaA Világbank jogállamisági mutatója azt vizsgálja, mennyire működnek megbízhatóan a társadalom alapvető szabályai: érvényesülnek-e a szerződések, védettek-e a tulajdonjogok, illetve mennyire hatékony a rendőrség és a bírósági rendszer. Magyarország pontszáma 2010 és 2024 között lassan, de folyamatosan romlott, 67-ről 60 pontra csökkent.Hasonló folyamat látszik a korrupció kontrollját mérő indikátornál is, amely azt mutatja, mennyire használják magánérdekekre az állami hatalmat, a hétköznapi korrupciótól az elitérdekek érvényesítéséig. Bár 2010-ben a leszakadt Románia kivételével nem volt szignifikáns különbség a régió országai között, 2024-re Csehország és Lengyelország lehagyta régiós versenytársait, Románia pedig felzárkózott a lemaradó Szlovákiához és Magyarországhoz.A lecsúszás nemcsak relatív, hanem tartós isA Heritage Alapítvány és a Világbank felmérései egyaránt azt mutatják, hogy 2010 és 2026 között jelentősen romlott a magyar gazdaság intézményi környezete, különösen a jogállamisághoz és a korrupcióhoz kapcsolódó mutatókban. A visszaesés nemcsak az EU-s és régiós összevetésben látványos: több területen a magyar pontszámok abszolút értékben is romlottak, főként 2020 után.Különösen figyelemre méltó, hogy miközben több régiós ország – például Románia vagy Szlovákia – javítani tudott intézményi mutatóin, Magyarország több rangsorban az EU sereghajtói közé került. Ez arra utal, hogy nem pusztán a régió egészének problémájáról van szó, hanem sajátos magyar visszaesésről.Az ilyen, részben percepciós alapú nemzetközi mutatóknak természetesen vannak korlátai. A kisebb eltéréseket érdemes óvatosan kezelni, a magyar romlás mértéke azonban már túl nagy és túl tartós ahhoz, hogy pusztán módszertani zajnak lehessen tekinteni. Ráadásul a befektetői döntéseket nemcsak a tényleges intézményi működés, hanem annak nemzetközi megítélése is alakítja.Az eredmények ráadásul más felmérésekkel is egybevágnak. A Transparency International szerint Magyarország már negyedik éve az EU legkorruptabb országa, míg a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara felmérése szerint a német cégek is kedvezőtlennek ítélik a magyar üzleti környezetet régiós összevetésben.Az intézményi környezet javulása ugyan elsősorban hosszabb távon hat a gazdaság teljesítményére, dea jogbiztonság, a kiszámítható szabályozás vagy a korrupció visszaszorítása már rövid távon is javíthatná a beruházási és üzleti környezetet. Ez pedig a gazdasági növekedés egyik fontos feltétele lehetne a következő években.